2010. május 30., 11:242010. május 30., 11:24
Jirí Paroubek pártelnök, aki még pénteken is 32 százalékos diadalban reménykedett, szombaton este bejelentette, hogy távozik a párt éléről. „Hét-tíz napon belül átadom tisztségemet az első alelnöknek” - mondta újságíróknak Paroubek, aki soha nem titkolja, hogy újra kormányfő akart lenni. A 2006-os választási eredményhez képest a szociáldemokraták most 10 százalékkal kaptak kevesebbet. Ráadásul az a helyzet alakult ki, hogy a kommunistákon kívül senki sem akart koalícióra lépni velük.
A második helyen végzett ODS 2006-hoz viszonyítva 15 százalékot veszített, s Petr Necas listavezető, kormányfőjelölt is beismerte: a párt több mindenben a hitelét vesztette, ezért „önvizsgálatra” van szükség. A párt csak nehezen lábal ki a belső megosztottságból, az egyes szárnyak közti harcokból. A párt számos korrupciós ügybe is belekeveredett, s több vezetőjének nem sikerült megvédeni képviselői mandátumát. Köztük van Ivan Langer, a párt alelnöke és volt belügyminiszter. Langer elöl volt a listán, de a választók preferencia szavazatai következtében átugrották. Az idén a korábbi kettő helyett négy jelöltet karikázhattak, s így a preferencia szavazatok több pártnál is átírták a listákat.
Az ODS arra számít, hogy a képviselői testületbe bekerült két új párttal - a TOP 09 és a Közügyek - lépne koalícióra. Közösen a három pártnak 115 képviselője lenne az alsóházban, ami a 200 tagú parlamentben szilárd többség. Mindkét párt jelezte: készek a tárgyalásokra.
A tavaly alakult TOP 09 és a Közügyek (VV) sikere a választás nagy meglepetése, bár a közvélemény-kutatások előre jelezték az eredményt. Az első elemzések azt mutatják, hogy a TOP 09 választói elsősorban a polgári demokrata párt és a kereszténydemokrata párt korábbi hívei közül kerültek ki. A sajtóban nem egyszer „ODS-2”-nek nevezik a pártot, amelynek élén a karizmatikus Karel Schwarzenberg, volt külügyminiszter áll.
Míg a TOP 09 politikai profilja világos, ez nem mondható el a Közügyekről, amelyet Radek John, egy népszerű tényfeltáró tv-riporter vezet. John azt mondja: legfőbb céljuk a korrupció visszaszorítása, a politikai dinoszauruszok kiszorítása a közéletből, a kiegyensúlyozott állami gazdálkodás, nehogy Csehország Görögország sorsára jusson. Mindezek ellenére elemzők azt állítják: nem tudni, ki áll a párt mögött, s mi a célja. Johnon kívül ugyanis szinte mindenki ismeretlen.
Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) ugyan két százalékkal kevesebbet kapott, mint 2006-ban, de változatlanul 26 képviselője lesz az alsóházban. A párt elégedett, és sikerről beszél.
Két eddigi parlamenti párt - Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) és a Zöldek Pártja (SZ) - most nem lépte át az ötszázalékos küszöböt. Toma Lebeda politológus szerint különösen a kereszténydemokraták hiányozni fognak a nagypolitikából. Népszerűségük azonban már évek óta csökken, s nagy a valószínűsége annak, hogy az egyre ateistább Csehországban regionális párttá válnak.
Cyril Svoboda, a KDU-CSL elnöke azonnal lemondott, míg Ondrej Liska, a zöldek elnöke közölte: az egész vezetés benyújtja lemondását.
Elemzői vélemények szerint a „földrengést” elsősorban az okozta, hogy a cseh társadalom már hosszabb ideje elégedetlen volt a nagypolitikában uralkodó állapotokkal, a korrupcióval, s a mostani választásokon a kisebb, és az új, nemrégiben alakult pártokat támogatta. Nagy szerepe volt ebben a különféle civil kezdeményezéseknek és a fiataloknak is, akik a Facebook közösségi hálózaton keresztül szervezkedtek.
Az eredmények ismeretében most az államfőn a sor, hogy lépjen. Csehországban az a szokás, hogy az államfő előbb kormányalakítási tárgyalásokkal bíz meg valakit - rendszerint a győztes párt kormányfőjelöltjét -, majd ha ezek tárgyalások eredményesek, az illető kormányfői megbízatást kap.
Václav Klaus, arra válaszolva, hogy az eredmények alapján a szocdemeket fogja-e fölkérni elsőként, csak annyit mondott: Úgy valahogy. Leszögezte: azt tartja a legfontosabbnak, hogy „olyan kormány alakuljon, amelynek nagy lesz a támogatottsága”.
Csehország 14 régiójából kilencben szociáldemokrata, négyben polgári demokrata győzelem született. Az önálló régiónak és az ODS bástyájának számító Prágában pedig a TOP 09 győzött, ami szintén meglepetés. A parlamentbe bejutott pártok választási eredményeik alaposabb elemzését a jövő hétre ígérték.
Moszkva még mindig azt sérelmezi, hogy a szélsőjobboldali Călin Georgescu nem állhatott rajthoz a megismételt romániai elnökválasztás egyébként egy szintén szélsőjobboldali jelölt, George Simion által megnyert első fordulójában.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök válaszcsapást ígért a húszik ellen, miután egy, a jemeni terrorszervezet által kilőtt rakéta csapódott be Izrael fő repülőterének területén.
Gratulált George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének és a szélsőjobboldal elnökjelöltjének a megismételt elnökválasztás első fordulójában aratott győzelemhez Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldali pártok jelöltje elsősorban Nyugat-Európában és Oroszországban tarolt a külföldön élő románok körőben a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójában.
Az Egyesült Államok fontolóra veheti további szankciók bevezetését Oroszországgal szemben, ha nem sikerül békemegállapodást kötnie Ukrajnával a háború befejezéséről – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök vasárnap az <a href="https://www.nbcnews.com/meet-the-press/video/full-interview-president-trump-says-he-l
Donald Trump amerikai elnök szerint eljöhet az az idő, amikor az Egyesült Államok felhagy a békeközvetítéssel az ukrajnai háború megállítása érdekében, de, hogy ez mikor történhet meg egyelőre nem árulta el.
Oroszországnak minden szükséges ereje megvan ahhoz, hogy sikeresen befejezze az ukrajnai „különleges műveletet” nukleáris fegyverek bevetése nélkül, bárhogyan is provokálják erre – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Vasárnap délelőtt becsapódott egy jemeni rakéta a Ben Gurion repülőtér közelében, Izrael középső részén.
Hogy mit gondolnak a magyarok, azt nem a kijevi elnök és nem a brüsszeli bürokraták döntik el – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök az X közösségi felületen.
Izrael hadserege szombaton bejelentette, hogy a következő napokban több ezer tartalékost mozgósít, ami a gázai offenzíva kiterjesztésének tűnik, miközben a tűzszünet biztosítását célzó tárgyalások elakadtak.