Parádé New Yorkban. Az esős időben is százezres, egyes becslések szerint milliós tömeg állt az ünnepi felvonulás 4 kilométeres útvonala mentén
Fotó: X/NYPD NEWS
Számos palesztinpárti tüntetőt vettek őrizetbe New York belvárosában a hálaadás napján tartott hagyományos ünnepi felvonulás helyszínén csütörtökön.
2024. november 29., 09:042024. november 29., 09:04
A nagyváros rendőrségének közleménye szerint összesen 21 embert tartóztattak le. Többeket erőszakkal távolítottak el a nagyszabású felvonulás útvonaláról. A tüntetők, csakúgy mint egy évvel korábban, az Izrael elleni és a palesztinok melletti kiállás jegyében vonultak ki, többek között „Ne ünnepeljétek a népirtást” feliratú táblákkal, valamint Izraellel szemben fegyverembargót követelve.
Az esemény lebonyolításában 5000 önkéntes működött közre. Az ünnepi parádé közönsége láthatott 17 óriásbábut, a többi között jól ismert rajzfilmfigurákat, valamint különböző tematikát ábrázoló feldíszített kocsik tucatjait. A menetnek tagja volt 700 bohóc, fúvószenekarok, valamint guruló színpadokon további együttesek szórakoztatták a közönséget, köztük jól ismert előadók és színészek.
A hálaadás napján tartott New York-i parádé zárókocsiján hagyományosan a Mikulás (Santa Claus) ült, jelezve a karácsonyi ünnepi időszak kezdetét.
A hálaadás napja utáni péntek az úgynevezett Black Friday, amely hagyományosan az amerikai kiskereskedelem egyik legnagyobb forgalmú napja. Az amerikai országos kiskereskedelmi szövetség (National Retail Association) becslései szerint az év utolsó két, ünnepi hónapjában a tavalyihoz képest 2,5-3,5 százalék közötti mértékben bővülhet a forgalom.
A november 5-én tartott választás ugyanakkor az adatok szerint visszafogta a vásárlási hajlandóságot. A Circana adatai szerint a november 9-ét megelőző két hétben az általános kereskedelmi forgalom 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ám azóta visszatért az átlagoshoz.
Az izraeli légierő a Hezbollah síita mozgalom egyik feltételezett fegyverraktárát támadta Dél-Libanonban a tűzszünet hajnali hatályba lépése után – közölte csütörtökön a hadsereg (IDF) szóvivője. Libanoni biztonsági források és médiajelentések szerint Izrael csütörtökön reggel, már a felek közötti tűzszünet hatályba lépése után bombázott három délkelet-libanoni települést. Mindhárom falu a demarkációs vonaltól két kilométeren belüli távolságban van. Egy libanoni biztonsági forrás közlése szerint két ember megsebesült az egyik településen.
Az IDF erre reagálva közölte, hogy a környéken „terroristagyanús” emberek mozgását észlelték, és az volt a gyanújuk, hogy a Hezbollah a tűzszünet megsértésére készül.
Légitámadást hajtottak végre több célpont ellen, és az egyik eltalált épületben a légicsapás hatására másodlagos robbanások történtek, amiből arra következtetett az izraeli hadsereg, hogy a Hezbollah ott rakétákat tárolt. Az IDF kijelentette, hogy a légitámadással azt akadályozták meg, hogy az Irán támogatta síita milícia megsértse a tűzszünetet.
Aviháj Edri, az IDF egyik szóvivője közölte: Libanonban csütörtökön 17 órától kezdődően másnap reggel 7-ig tilos bárkinek belépni a Litani folyótól délre eső területre, de akik már ott tartózkodnak valamelyik faluban, azok maradhatnak.
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
szóljon hozzá!