Nincs megállás. A Gázai övezetben a Hamász ellen zajló terrorellenes hadművelet tovább zajlik a Hezbollahhal megkötött tűzszünet után
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
2024. november 28., 11:012024. november 28., 11:01
A Reuters emlékeztet: az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet szerdán hajnalban lépett életbe, és ezzel véget vetett az elmúlt hónapokban meredeken eszkalálódott ellenségeskedésnek, amely párhuzamosan zajlott a palesztin Hamász harcosai elleni gázai háborúval.
A libanoni megállapodás keddi bejelentésekor Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy újra szorgalmazni fogja a Gázában nehezen elérhető megállapodást, és sürgette Izraelt és a Hamászt, hogy ragadják meg a lehetőséget.
és a kormánytagok világossá tették, hogy a Gázával kapcsolatos háborús céljaik nagyon különböznek a libanoniaktól.
„Gáza soha többé nem fog fenyegetést jelenteni Izrael államra... Határozott győzelmet fogunk ott elérni. Libanon más” – mondta Avi Dihter izraeli mezőgazdasági miniszter, a belső biztonsági kabinet tagja és a Sin Bet hírszerző ügynökség korábbi vezetője.
„A vég kezdetén vagyunk? Egyértelműen nem. Még sok tennivalónk van” – mondta a héten külföldi tudósítók egy csoportjának.
A két fél közötti tárgyalások régóta megrekedtek, és mindkét fél a másikat okolja a patthelyzetért. Szerdán a Hamász tisztségviselője, Szami Abu Zuhri azzal vádolta Izraelt, hogy rugalmatlan, mondván, hogy szervezete továbbra is megállapodást akar.
Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására.
„Reméljük, hogy ez a megállapodás (a Hezbollahhal) megnyitja az utat egy olyan megállapodás felé, amely véget vet a népünk elleni népirtó háborúnak Gázában” – mondta.
Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Teherán fenntartja magának a jogot, hogy reagáljon a múlt hónapban Iránra mért izraeli légicsapásokra, de figyelembe veszi a térségben zajló egyéb fejleményeket is.
Aragchi lisszaboni útja során újságíróknak elmondta, hogy Irán üdvözli a keddi libanoni tűzszüneti megállapodást, és reméli, hogy az tartós lesz.
Arra a kérdésre, hogy a tűzszünet elvezethet-e az Izrael és Irán közötti feszültség enyhüléséhez, azt mondta: „Ez Izrael viselkedésétől függ”.
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, Izrael október 26-án iráni célpontokra mért csapást, megtorlásul az Izrael elleni október 1-jei iráni rakétatűzre.
Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb vezető egyik főtanácsadója egy vasárnap megjelent interjúban azt mondta, hogy Teherán válaszlépésekre készül Izrael ellen.
Bár Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a Hezbollahot „évtizedekkel vetették vissza”, Aragchi szerint a terrorszervezetet nem gyengítette meg, hogy Izrael január óta számos vezetőjét megölte, és október eleje óta szárazföldi offenzívát indított a ellene.
„Ez a fő oka annak, hogy Izrael elfogadta a tűzszünetet ... minden alkalommal, amikor (a Hezbollah) elveszíti vezetőit vagy parancsnokait, mind számban, mind erőben nagyobbak lesznek” – mondta.
Megjegyzései megegyeznek egy magas rangú Hezbollah-tisztviselő, Hasszán Fadlallah kijelentésével, aki szerint a csoport megerősödve és nagyobb létszámban fog kikerülni a háborúból.
Az Oresnyik hiperszonikus rakétával végrehajtott csapás azt üzente a Nyugatnak, hogy álljon le Ukrajna katonai támogatásával, mert közeledik az idő, amikor az Egyesült Államokat és a NATO-t az ukrajnai konfliktus közvetlen részeseként kell majd elismerni.
Donald Trump január 20-án hivatalba lépő elnöki adminisztrációjának több kijelölt tagja halálos fenyegetést kapott – jelentette be a leendő elnök szóvivője szerdán, a hatóságok megtették a szükséges intézkedéseket.
Megállapodás született szerdán Brüsszelben, a tagállamok Európai Unió mellé rendelt nagyköveteiből álló Állandó Képviselők Bizottságában (COREPER) is arról, hogy Románia január elsejétől teljes jogú Schengen-tagállammá válik.
Románia amerikai nagykövetsége szerdán bejelentette, hogy az ország teljesítette a vízummentességi programban való részvétel fő feltételét, azaz a vízumkérelmek visszautasítási arányának 3 százalék alá szorítását.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt új összetételű Európai Bizottságot, amelynek megbízatása december elsején kezdődhet – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Călin Georgescu győzelme Brüsszelig tartó hullámokat vetett: a Politico szerint egy vezető uniós törvényhozó azt követeli, hogy a TikTok vezérigazgatója jelenjen meg az Európai Parlament előtt.
Ausztráliában a képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 16 évnél fiatalabb gyerekeknek a közösségi média használatát, a szenátusra bízva a törvény véglegesítését.
Az év elején Románia és Bulgária részlegesen csatlakozott a schengeni térséghez, ennek eredményeképpen a külső határaikon 80 százalékkal csökkent az illegális határátlépések száma – hívta fel a figyelmet Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos kedden Strasbourgban az Eur&
Két csapást hajtottak végre az elmúlt három nap folyamán nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel az ukrán fegyveres erők az oroszországi kurszki régióban lévő objektumokra megerősített jelentések szerint – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!