Nincs megállás. A Gázai övezetben a Hamász ellen zajló terrorellenes hadművelet tovább zajlik a Hezbollahhal megkötött tűzszünet után
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti, több mint egy éve tartó harcok befejezéséről szóló megállapodást követően a figyelem ismét a Gázai övezetre összpontosul, de a háború gyors befejezéséhez fűzött remények valószínűleg szertefoszlanak.
2024. november 28., 11:012024. november 28., 11:01
A Reuters emlékeztet: az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet szerdán hajnalban lépett életbe, és ezzel véget vetett az elmúlt hónapokban meredeken eszkalálódott ellenségeskedésnek, amely párhuzamosan zajlott a palesztin Hamász harcosai elleni gázai háborúval.
A libanoni megállapodás keddi bejelentésekor Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy újra szorgalmazni fogja a Gázában nehezen elérhető megállapodást, és sürgette Izraelt és a Hamászt, hogy ragadják meg a lehetőséget.
és a kormánytagok világossá tették, hogy a Gázával kapcsolatos háborús céljaik nagyon különböznek a libanoniaktól.
„Gáza soha többé nem fog fenyegetést jelenteni Izrael államra... Határozott győzelmet fogunk ott elérni. Libanon más” – mondta Avi Dihter izraeli mezőgazdasági miniszter, a belső biztonsági kabinet tagja és a Sin Bet hírszerző ügynökség korábbi vezetője.
„A vég kezdetén vagyunk? Egyértelműen nem. Még sok tennivalónk van” – mondta a héten külföldi tudósítók egy csoportjának.
A két fél közötti tárgyalások régóta megrekedtek, és mindkét fél a másikat okolja a patthelyzetért. Szerdán a Hamász tisztségviselője, Szami Abu Zuhri azzal vádolta Izraelt, hogy rugalmatlan, mondván, hogy szervezete továbbra is megállapodást akar.
Tűzszünet lépett életbe szerdán hajnalban Libanon és Izrael között, miután a két ország kedden elfogadta az Egyesült Államok és Franciaország közvetítésével létrejött javaslatot a 13 hónapja tartó határkonfliktus lezárására.
„Reméljük, hogy ez a megállapodás (a Hezbollahhal) megnyitja az utat egy olyan megállapodás felé, amely véget vet a népünk elleni népirtó háborúnak Gázában” – mondta.
Eközben Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy Teherán fenntartja magának a jogot, hogy reagáljon a múlt hónapban Iránra mért izraeli légicsapásokra, de figyelembe veszi a térségben zajló egyéb fejleményeket is.
Aragchi lisszaboni útja során újságíróknak elmondta, hogy Irán üdvözli a keddi libanoni tűzszüneti megállapodást, és reméli, hogy az tartós lesz.
Arra a kérdésre, hogy a tűzszünet elvezethet-e az Izrael és Irán közötti feszültség enyhüléséhez, azt mondta: „Ez Izrael viselkedésétől függ”.
– mondta.
Mint arról beszámoltunk, Izrael október 26-án iráni célpontokra mért csapást, megtorlásul az Izrael elleni október 1-jei iráni rakétatűzre.
Ali Laridzsáni, az iráni legfelsőbb vezető egyik főtanácsadója egy vasárnap megjelent interjúban azt mondta, hogy Teherán válaszlépésekre készül Izrael ellen.
Bár Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kedden azt mondta, hogy a Hezbollahot „évtizedekkel vetették vissza”, Aragchi szerint a terrorszervezetet nem gyengítette meg, hogy Izrael január óta számos vezetőjét megölte, és október eleje óta szárazföldi offenzívát indított a ellene.
„Ez a fő oka annak, hogy Izrael elfogadta a tűzszünetet ... minden alkalommal, amikor (a Hezbollah) elveszíti vezetőit vagy parancsnokait, mind számban, mind erőben nagyobbak lesznek” – mondta.
Megjegyzései megegyeznek egy magas rangú Hezbollah-tisztviselő, Hasszán Fadlallah kijelentésével, aki szerint a csoport megerősödve és nagyobb létszámban fog kikerülni a háborúból.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!