Fotó: AP
Könnygázzal oszlatták szombaton a francia rendőrök az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket a párizsi Champs-Elysées sugárúton. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak.
2018. november 24., 19:212018. november 24., 19:21
2018. november 24., 19:322018. november 24., 19:32
A rendőrség szerint az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején délelőtt mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. A szélsőségesek feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat.
A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. A tiltakozás „második felvonását” jelentő tömegtüntetést szombatra hirdették meg Párizsba.
A rendőrség megerősítette, hogy többen megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért könnygázzal és vízágyukkal tartják őket távol, s eddig senki nem tudott átjutni a sugárút végén lezárt területre.
Délután 3 óráig országszerte 35 embert állítottak elő (közülük 18-at Párizsban) és 22-en kerültek őrizetbe. Helyszíni tudósítások szerint a Champs-Elyséen zavaros volt a helyzet: kisebb szélsőséges csoportok különböző tárgyakkal dobálták a rendőröket, miközben a könnygázról sűrű sugárúton felépített egyik barikádra felmászott sárga mellényesek a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték.
Christophe Castaner belügyminiszter tájékoztatása szerint Párizsban mintegy 8 ezren, országszerte 81 ezren tiltakoztak békésen. Egy héttel ezelőtt délelőtt 124 ezren, estig csaknem 290 ezren vonultak az utcákra. Párizsban nyolcan sérültek meg, köztük két rendőr, míg múlt szombaton 106 volt a sérültek száma. A tárcavezető elítélte a szélsőjobboldali rendbontást a Champs-Elysées sugárúton, amely szerinte „Marine Le Pen felhívására” jött létre. Castaner azt mondta: a fővárosban csaknem 5 ezren mentek a Champs-Elysées-re, ahol „az ultajobboldal mozgósít” és a rendőrség megpróbálja a rendbontókat feltartóztatni, akik a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke, „Marine Le Pen felhívására válaszoltak, és az intézményeket akarják megtámadni, köztük a kormánypárti képviselőket".
„Mi igazolja azt, hogy a francia nép nem tüntethet a Champs-Elysées-n, ahol számos megmozdulást (labdarúgó-világbajnokság, szilveszter) tartottak már?” – írta pénteken Marine Le Pen a Twitteren, miután a rendőrség csak a Mars-mezőn engedélyezte a tüntetést. A pártelnök nyíltan bírálta a hatóságokat a döntés miatt, de nem szólított fel tüntetésre a Champs-Elysées-n.
Az egy héttel ezelőtt országszerte mintegy kétezer stratégiai helyen, autópálya le- és felhajtóknál, bevásárlóközpontoknál, üzemanyag-raktárak közelében úttorlaszokkal tiltakozó mozgalom a hét közepére kifulladni látszott, a tiltakozók ezért már hétfőtől a demonstráció új formáját keresték, elsősorban békés utcai tüntetések meghirdetésével szombatra. A párizsi tüntetés ötlete a kezdetektől megosztotta a tiltakozókat, egyrészt pénzügyi okok miatt, másrészt sokan attól tartottak, hogy a várható rendbontások elijesztik a tüntetőket attól, hogy Párizsba induljanak. A hét folyamán az úttorlaszoknál bekövetkezett incidenseknek a belügyminiszteri összesítés szerint két halálos áldozata és 620 sérültje van, közülük 136 rendőr. Az előállítottak közül több mint hatszázan kerültek őrizetbe.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által november 20-21-én 1002 francia nagykorú választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a tiltakozók követeléseivel, ami enyhe csökkenést jelent a múlt héten mért 74 százalékhoz képest. A megkérdezettek közül azonban csak 40 százaléka támogatja a megmozdulást, ami 7 százalékkal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A sárga mellényesek egyelőre semmilyen képviseletet nem fogadtak el, de az ellenzéki pártok közül a jobboldali szuverenisták, a jobbközép és a radikális baloldal is támogatja őket.
Eltemették az október 17-én, 57 évesen elhunyt Potápi Árpád Jánost csütörtökön.
A CNN szerdai műsorában „fasisztának” és „instabilnak” nevezte Donald Trumpot, republikánus ellenfelét Kamala Harris alelnök és demokrata elnökjelölt.
Irak északi részében és Szíriában található „terrorista célpontok” ellen intézett támadást a török hadsereg az Ankarában elkövetett merénylet után, és 32 célpontot megsemmisített – közölte a török védelmi tárca szerda éjjel.
A Hezbollah megerősítette Hásem Szafieddin halálát, aki egyike volt azoknak, akik a csoport élére kerülhettek volna Hasszán Naszrallah vezető meggyilkolása után.
Megerősítette szerdán a washingtoni Fehér Ház egy tisztségviselője, hogy értesüléseik szerint október elején észak-koreai katonák érkeztek Oroszország keleti részébe.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!