Fotó: AP
Könnygázzal oszlatták szombaton a francia rendőrök az üzemanyagadó emelése ellen tüntető „sárga mellényesek” közé keveredő szélsőségeseket a párizsi Champs-Elysées sugárúton. Országszerte csaknem 81 ezren vonultak utcákra békés tüntetéseken, a fővárosban 8 ezren tiltakoztak.
2018. november 24., 19:212018. november 24., 19:21
2018. november 24., 19:322018. november 24., 19:32
A rendőrség szerint az incidensek azért robbantak ki, mert a tömeg elején délelőtt mintegy száz jobboldali szélsőséges rátámadt a rendőrökre. A szélsőségesek feltörték az utcaköveket és barikádokat kezdtek építeni az úton, illetve feldöntötték a biztosítókordonokat.
A pártoktól és szakszervezeti támogatásoktól mentes, a közösségi oldalakon spontán szerveződött tiltakozó mozgalom egy hete kezdett útblokádokkal tüntetni országszerte az üzemanyagokra kivetett környezetvédelmi adó január 1-jére tervezett emelése ellen. A tiltakozás „második felvonását” jelentő tömegtüntetést szombatra hirdették meg Párizsba.
A rendőrség megerősítette, hogy többen megpróbálták áttörni a kordonokat, ezért könnygázzal és vízágyukkal tartják őket távol, s eddig senki nem tudott átjutni a sugárút végén lezárt területre.
Délután 3 óráig országszerte 35 embert állítottak elő (közülük 18-at Párizsban) és 22-en kerültek őrizetbe. Helyszíni tudósítások szerint a Champs-Elyséen zavaros volt a helyzet: kisebb szélsőséges csoportok különböző tárgyakkal dobálták a rendőröket, miközben a könnygázról sűrű sugárúton felépített egyik barikádra felmászott sárga mellényesek a francia himnuszt, a La Marseillaise-t énekelték.
Christophe Castaner belügyminiszter tájékoztatása szerint Párizsban mintegy 8 ezren, országszerte 81 ezren tiltakoztak békésen. Egy héttel ezelőtt délelőtt 124 ezren, estig csaknem 290 ezren vonultak az utcákra. Párizsban nyolcan sérültek meg, köztük két rendőr, míg múlt szombaton 106 volt a sérültek száma. A tárcavezető elítélte a szélsőjobboldali rendbontást a Champs-Elysées sugárúton, amely szerinte „Marine Le Pen felhívására” jött létre. Castaner azt mondta: a fővárosban csaknem 5 ezren mentek a Champs-Elysées-re, ahol „az ultajobboldal mozgósít” és a rendőrség megpróbálja a rendbontókat feltartóztatni, akik a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) elnöke, „Marine Le Pen felhívására válaszoltak, és az intézményeket akarják megtámadni, köztük a kormánypárti képviselőket".
„Mi igazolja azt, hogy a francia nép nem tüntethet a Champs-Elysées-n, ahol számos megmozdulást (labdarúgó-világbajnokság, szilveszter) tartottak már?” – írta pénteken Marine Le Pen a Twitteren, miután a rendőrség csak a Mars-mezőn engedélyezte a tüntetést. A pártelnök nyíltan bírálta a hatóságokat a döntés miatt, de nem szólított fel tüntetésre a Champs-Elysées-n.
Az egy héttel ezelőtt országszerte mintegy kétezer stratégiai helyen, autópálya le- és felhajtóknál, bevásárlóközpontoknál, üzemanyag-raktárak közelében úttorlaszokkal tiltakozó mozgalom a hét közepére kifulladni látszott, a tiltakozók ezért már hétfőtől a demonstráció új formáját keresték, elsősorban békés utcai tüntetések meghirdetésével szombatra. A párizsi tüntetés ötlete a kezdetektől megosztotta a tiltakozókat, egyrészt pénzügyi okok miatt, másrészt sokan attól tartottak, hogy a várható rendbontások elijesztik a tüntetőket attól, hogy Párizsba induljanak. A hét folyamán az úttorlaszoknál bekövetkezett incidenseknek a belügyminiszteri összesítés szerint két halálos áldozata és 620 sérültje van, közülük 136 rendőr. Az előállítottak közül több mint hatszázan kerültek őrizetbe.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet által november 20-21-én 1002 francia nagykorú választópolgár megkérdezésével készült felmérés szerint a franciák 70 százaléka szimpatizál a tiltakozók követeléseivel, ami enyhe csökkenést jelent a múlt héten mért 74 százalékhoz képest. A megkérdezettek közül azonban csak 40 százaléka támogatja a megmozdulást, ami 7 százalékkal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. A sárga mellényesek egyelőre semmilyen képviseletet nem fogadtak el, de az ellenzéki pártok közül a jobboldali szuverenisták, a jobbközép és a radikális baloldal is támogatja őket.
Jelentős előrehaladás történt az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokon – mondta az amerikai részvétellel zajló egyeztetésekről a washingtoni külügyminisztérium szóvivője hétfőn.
Washington hivatalosan is elismerte, hogy Kijev máris élt a lehetőséggel, hogy mélyebben orosz területen fekvő orosz célpontokat támadjon amerikai fegyverekkel.
A Donald Trump ellen Washingtonban indított büntetőeljárás megszüntetését kezdeményezte a szövetségi különleges ügyész hétfőn.
Halálos ítéletet kellene kiszabni az izraeli vezetőkre, nem letartóztatási parancsot adni ki ellenük – jelentette ki hétfőn Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapján közzétett adatok szerint lezárult a külföldi szavazókörzetek szavazatszámlálási jegyzőkönyveinek összesítése.
Az elnökválasztás első fordulóját a diaszpórában is az elismerten oroszpárti és legionárius szimpátiával rendelkező Călin Georgescu nyerte meg elsöprő fölénnyel.
Ukrajna az orosz ellentámadások miatt elvesztette az oroszországi Kurszki területen korábban megszerzett terület több mint 40 százalékát – jelentette a Reuters a hétvégén az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva.
Libanon ideiglenesen fellélegezhet, ha beigazolódnak az értesülések: „nagyon közel van” egy tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között – mondta egy regionális forrás a CNN-nek.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!