Fotó: Bíró István
Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok – így az erdélyiek és partiumiak is – levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP, amely 43-45 százalék körüli eredményre számíthat.
2018. április 06., 10:482018. április 06., 10:48
2018. április 06., 11:302018. április 06., 11:30
Vasárnap a nyolcadik országgyűlési választást rendezik Magyarországon a rendszerváltás óta és a második olyant, amelyen immár a külhoni magyar állampolgárok is szavazhatnak. A választás tétje, hogy tovább kormányozhat-e a Fidesz–KDNP, és ha igen, milyen arányban – újabb kétharmaddal vagy csak egyszerű többséggel, esetleg koalíciós kényszer áll elő –, vagy az ellenzéknek sikerül legyőznie a nyolc éve hatalmon levő kormányt.
Az országgyűlési választásra országos listát az a párt állíthatott, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legkevesebb 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott valamennyi érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely nem érte el a tíz, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A második legnépszerűbb Jobbik támogatottsága 19, az MSZP–Párbeszéd 14, az LMP 7, a DK 6 százalék körüli eredményre számíthat. A többi párt – a Momentum, az Együtt, illetve a Kétfarkú Kutya Párt nevű viccpárt – valószínűleg nem jut be a parlamentbe, amennyiben a felmérések helyesek.Mint ismeretes, a kormányoldal kampányának legfőbb eleme a bevándorlási válság, a kampánykommunikáció lényege, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember támogatásával civil szervezetek politikai pártokkal közösen az európai nemzetállamok „felhígítását” akarják elérni más kultúrából érkezett – zömmel muzulmán vallású – migránsok betelepítése révén. A kormányoldal szerint az ellenzéki pártok is besoroltak ezen erők közé, az ellenzék azonban ezt tagadja, és kampányában korrupcióval vádolja a kormányoldalt.
Az MSZP–Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt több választókerület vonatkozásában meg is egyezett. Szerda esti vitán az MSZP–Párbeszéd, a DK, az LMP és a Momentum vezetői egyetértettek a kormány leválthatóságában, Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje viszont megerősítette, az ellenzék győzelme után minél hamarabb új, a jelenleginél igazságosabb, demokratikus választást szeretnének, míg a többi párt képviselői inkább kompromisszumok árán kialakított koalícióban irányítaná az országot.
Fotó: Biró István
Ezt a pártok többsége el is fogadja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció azonban kampányának egyik központi elemévé tette, hogy ne szavazhasson, aki nem él Magyarországon.
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
1 hozzászólás