Fotó: Wikipédia
Katasztrofális károkat okozott és feltehetően már több hónapja teljes hozzáféréssel bírt a legnagyobb ukrán távközlési vállalat, a Kyivstar rendszerében egy orosz hackercsoport, amelynek december 12-én végrehajtott túlterheléses kibertámadása több napra leállította a mintegy 24 millió előfizetőt kiszolgáló cég szolgáltatásait – mondta Ilja Vityjuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.
2024. január 04., 15:562024. január 04., 15:56
Elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta ez volt az egyik legsúlyosabb kibertámadás, amelyet az oroszok a pszichológiai hadviselés részeként és hírszerzés céljából indítottak, egyúttal az első olyan rendszerbehatolás, amely több ezer virtuális szerver és számítógép kiiktatásával „teljesen elpusztította” egy, a kiberbiztonságba egyébként jelentős összegeket fektető távközlési óriásvállalat „magját”.
„Ez a támadás nemcsak Ukrajna, hanem az egész nyugati világ számára közvetített fontos üzenet és figyelmeztetés arra, hogy senki sincs biztonságban” – fogalmazott.
Az SZBU vizsgálata megállapította, hogy az
Vityjuk szerint feltehetően novembertől a hackerek már teljes hozzáféréssel bírtak a rendszerhez, amely akár személyes adatokat ellopását, telefonok helyének meghatározását, üzenetek lehallgatását, esetleg Telegram-fiókok feltörését is lehetővé tette számukra.
Vityjuk beszámolt arról, hogy a decemberi kibertámadás után a szolgáltató napokon belül helyreállította rendszereit az SZBU segítségével, és visszaverte az újabb próbálkozásokat.
Közölte azt is, hogy
Az egységgel kapcsolatban álló egyik orosz hackercsoport mindenesetre magára vállalta az akciót – fűzte hozzá.
Megjegyezte: a tapasztalatok arra utalnak, hogy a távközlési szolgáltatók továbbra is az orosz hackerek célpontjai. Az SZBU tavaly több mint 4500 nagyobb kibertámadást hiúsított meg ukrán kormányzati szervek és kritikus infrastruktúrák ellen – mondta.
Lengyel nemzetbiztonsági vezető: Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt heti behatolása
Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe – jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.
Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.
„A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott”, az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét – válaszolt Siewiera.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: „nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna”, hiszen az ilyen röppálya „nagyon jelentős mértékben” sérti a légteret.
Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről „magas a tesztelés kockázata”, mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is – magyarázta.
Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.
A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban– állapította meg Siewiera.
A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban „jelképes győzelmekre” is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják.
„Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek” – emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy Európának „feltétlenül” háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi. Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is.
„Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt” – érvelt a BBN főnöke.
Úgy vélte: az Európai Unióban „furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte”. Ezt a tendenciát meg kell fordítani – hangsúlyozta.
A Kolozsváron és Csíkszeredában történtekkel kapcsolatban nem nagyköveti, hanem rögtön külügyminiszteri szinten került sor lépésekre – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli csapatok kiterjesztették ellenőrzésüket a Gázai övezet északi részén – közölte a hadsereg pénteken, napokkal azután, hogy a kormány bejelentette, hogy jelentős területeket akar elfoglalni egy déli hadművelettel.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette, hogy az európai katonai tervezők egy hónapon belül kidolgozhatják az Ukrajnában állomásozó külföldi csapatkontingens telepítésének részleteit.
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
szóljon hozzá!