Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott állami ünnepségen a Múzeumkertben
Fotó: MTI
Azt kívánjuk Európa népeinek, hogy „hulljon le szemükről a hályog, hogy lássák és értsék; keresztény kultúra nélkül nem lesz szabad élet Európában, keresztény kultúránk megvédése nélkül elveszítjük Európát, és Európa nem lesz többé az európaiaké” – mondta Orbán Viktor kormányfő pénteken Budapesten, a Múzeumkertben.
2019. március 15., 12:532019. március 15., 12:53
2019. március 15., 13:352019. március 15., 13:35
A miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen hangsúlyozta: keresztény kultúra nélkül nincs magyar szabadság, és nincs szabad Magyarország sem, és „ez így van függetlenül attól, hogy személyesen éppen hányadán állunk a Jóistennel”.
Orbán Viktor hangoztatta: „azt kívánjuk Európa népeinek, hogy szabaduljanak meg a farkasvakságtól”. Vegyék észre, hogy egy liberális európai birodalomban mindannyian elveszítjük a szabadságunkat! – tette hozzá. Mint mondta, „szabad ember csak az lehet, aki egy szabad nemzet fia, és nem egy birodalom alattvalója”.
– fogalmazott. Közölte: tudjuk, hogy a honfoglalók szabad akaratukból döntöttek a kereszténység mellett és ragaszkodtak a szabad döntés jogához az oszmánok, a Habsburgok és a szovjetek ellenében is. A szabadság gondolata pedig a kereszténységből sarjad ki, mert Isten előtt minden ember és minden nemzet egyenlő – mondta. Hozzáfűzte: az alaptörvény is elismeri a kereszténység nemzetmegtartó erejét.
Itt vannak velünk a lengyelek ma is, ahogy végig velünk voltak 1848-1849-ben és a 20. században is. A lengyelek nélkül ma Magyarország sem lenne szabad, és Európát sem lehetett volna újraegyesíteni – mondta. Orbán Viktor közölte: Közép-Európa legnagyobb, vezető országa Lengyelország.
„Amikor Brüsszelből Lengyelországot támadják, akkor egész Közép-Európát és bennünket, magyarokat is támadnak” – mutatott rá. Hozzátette: azoknak a birodalomépítőknek, akik ki akarják terjeszteni árnyékukat Közép-Európára, azt üzenjük: mindig számolniuk kell a lengyel–magyar kötelékkel.
Fotó: MTI
„Minden évben a magyarok istenére esküt teszünk, hogy kitartunk a szabadság mellett és ellene mondunk a rabságnak. A nemzet közös esküje azt jelenti, hogy minden magyar kiáll minden magyarért, és minden magyar közösen kiáll Magyarországért” – mondta.
Március 15. a nemzeti egység ígérete, „legyen béke, szabadság és egyetértés” – így kezdődik a 12 pont –, arra emlékeztet,
– jelentette ki Orbán Viktor. Az oly sokféle magyart, a milliónyi irányba húzó vágyakat ma is átkarolja az a közös akarat, hogy Magyarországon egy szabad nemzet élhessen a saját független államában” – mondta.
A magyar szabadság születése napján tisztelettel köszönti a világ magyarságát, és felemelő ünneplést kíván minden magyar honfitársunknak Orbán Viktor miniszterelnök március 15-e előestéjén közzétett levelében – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan helyettes államtitkár csütörtökön.
Úgy fogalmazott: 1848 óta az idő már eldöntötte, mi igaz, és mi nem, „kiszórta, ami könnyűnek találtatott, és a rostán csak az igazság maradt fenn. Az igazság az, hogy a magyaroknak joguk van a saját hazájukhoz, joguk van a saját magyar életükhöz, ahogyan a kedvük szerint való”. Nem volt, nincs és nem is lesz mégoly erős és agyafúrt birodalom sem, amely ezen változtatni tudna - tette hozzá.
Orbán Viktor szerint hiába torkolltak a magyar szabadságharcok rendre újabb megszállásokba, „valójában sohasem győztek le bennünket”: „itt, a birodalmak árnyékában, a civilizációk útkereszteződésében a haza megmaradásáért, a nemzet megtartásáért és a keresztény kultúráért vívott háborúkat mi végül mindig megnyertük”.
– mondta. A miniszterelnök kifejtette: a magyarok voltak azok, akik 1848-ban a legtovább harcoltak, és azok is, akik 1956-ban szembefordultak a világ legnagyobb hadseregével, a szovjettel. „És azok is mi voltunk, akik az Európába indított migránsinváziót megállítottuk Magyarország déli határainál. És azok is mi vagyunk, akik erős Európát, erős nemzetállamokat és új, erős vezetőket akarunk látni Európa élén, akik nem a bajt hozzák ide, hanem a segítséget viszik oda” – mondta a kormányfő.
Fotó: MTI
Kijelentette:
Azt mondta: szeretni Magyarországot annyit tesz, mint újra és újra egyesíteni magyarokat, és a magyarokat csak a szabadság zászlaja alatt lehet egyesíteni. A miniszterelnök szerint Magyarországon, ha szabadság van, minden van: „boldog békeidők, biztonság, sok gyermek, gyarapodó ország, erős nemzet”. Kiemelte: „nekünk a szabadság nem cél, hanem az út, amin eljuthatunk a céljainkhoz”.
– sorolta. Orbán Viktor megjegyezte: ezért a szabadság nekünk „nem elvont idea, hanem maga az élet; lélegzetvétel, vérkeringés és szívdobbanás”. A kormányfő hangsúlyozta: s mert szabadok vagyunk, az élet nagyszerű dolgokat tartogat a magyarok számára. A ránk váró évek be fogják bizonyítani, hogy mi, magyarok nem azért jöttünk a világba, hogy elszenvedjük az életet, hanem hogy értelmet adjunk neki - közölte. Orbán Viktor azzal zárta beszédét:
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősei példát mutattak hazaszeretetből. Tetteikből erőt is kell meríteni, mivel „biztonságunkat, keresztény kultúránkat, nemzeti identitásunkat veszély fenyegeti” – hangsúlyozta a határon túli magyarságnak küldött videóüzenetében Szijjártó Péter.
Lengyelország és Magyarország újra együtt harcol a jövőjéért, és ahogy 1848-'49-ben most is az igazság, a szolidaritás és az egyenjogúság oldalán áll – mondta az MTI szerint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök pénteken a Múzeumkertben, a március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából rendezett állami rendezvényen.
Mateusz Morawiecki a Múzeumkertben
Fotó: MTI
A lengyel kormányfő beszédében emlékeztetett:
Úgy fogalmazott, egy jobb Magyarországért, egy jobb Lengyelországért és egy jobb Európáért harcolnak, mindazokért akik hisznek a „hazák Európájában”, olyan jövőben, amely a közemberért, nem pedig a felsőbb rétegekért lesz.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen, pénteken.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter pontosabban meg nem határozott jogi és politikai lépésekre utasította minisztériumát Emmanuel Macron francia elnökkel szemben – jelentette be X-en a miniszter vasárnap.
Tízezrek tüntettek előrehozott választásokat és Pedro Sánchez miniszterelnök lemondását követelve a spanyol fővárosban vasárnap.
Több mint száz rakétát indítottak Libanonból Izrael felé, s az izraeli harci gépek az északi és a déli fronton, Libanon mélyén, valamint a Gázai övezetben is célpontokat támadtak vasárnap, a háború 380. napján, vasárnap.
Őrizetbe vettek Berlinben egy líbiai férfit, aki gyaníthatóan terrormerényletet tervezett az izraeli nagykövetség ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!