Orbán Viktor: a következő időszakban felgyorsulnak az oltások, több vakcina érkezik (archív felvétel)
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Április 13-án Magyarország elérheti a hárommilliós átoltottságot, ami újabb lehetőséget ad majd, hogy az emberek visszatérjenek vagy közelítsenek korábbi életükhöz – mondta a miniszterelnök pénteken.
2021. április 02., 11:452021. április 02., 11:45
2021. április 02., 11:492021. április 02., 11:49
Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában ugyanakkor óvatosságra intett és a szabályok betartását kérte a húsvéti ünnepek alatt is. Közölte: az operatív törzs adatai szerint az elmúlt napon több mint 260-an haltak meg és több mint 9000 új fertőzött van, ugyanakkor a beoltottak száma 2 156 680 volt pénteken, és 863 ezren már a második oltásukat is megkapták.
Elmonda: az április 4-ével végződő héten 2,356 milliónál lesz a beoltottak száma, az április 13-ával záruló héten a hárommilliót, rá egy hétre pedig a 3,5 milliót is meg fogja haladni. Hangsúlyozta: a betegek, a meghaltak és a rendelkezésre álló vakcinák, illetve a beoltottak közötti arány „szépen javulni fog” a következő időszakban.
Jelezte: a következő időszakban felgyorsulnak az oltások, több vakcina érkezik, és várhatóan most a Nyugatról érkező szállítmányok is pontosabban érkeznek majd, mint korábban. „Április 13. lehet az a nap, plusz-mínusz egy-két nap”, amikor meghaladja a 3 milliót az első oltással már rendelkezők száma, ami újabb lépésre ad lehetőséget, hogy „visszatérjünk vagy közelítsünk a korábbi életünkhöz” – fogalmazott.
Hozzátette: az erről szóló rendeletet már közzétették, több mint két hetük volt a vállalkozóknak, a szolgáltatószektorban dolgozóknak, hogy felkészüljenek, és a biztonsági szabályok betartása mellett újra ki tudják nyitni üzleteiket, áttérve a négyzetméter alapú korlátozásra.
– mondta. A kormányfő ugyanakkor óvatosságot és a szabályok betartását kérte a húsvéti ünnepek alatt is. Mint mondta, „békeidőben” ilyenkor az emberek, meglátogatják egymást, locsolkodnak, családi összejövetelek vannak, de most „ebből kellene visszavennünk”. Ha ugyanis nem tartjuk be az érvényben lévő korlátozásokat, és az ünnep miatt „zárójelbe tesszük őket”, akkor „nagy baj is lehet” a húsvétból – emelte ki. Hozzátette:
Hangsúlyozta: tévednek, akik azt gondolják, hogy a zárásokkal meg lehet állítani a vírust. Szerinte a tavalyi vírus esetében ez még igaz volt, de a brit, új típusú vírus másmilyen, ezt csak lassítani tudják korlátozásokkal, megállítani nem.
Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: számos nyugat-európai országnak jóval kevesebb vakcinája van, mint Magyarországnak, ezért „jól is teszik”, ha a németek, osztrákok, franciák most szigorítanak, mert ők egy fázissal Magyarország mögött vannak, nekik nincs orosz és nincs kínai vakcinájuk. „Mi nem ezt tettük,
– fogalmazott. Szerinte ugyanakkor Nyugat-Európában van még a „gyarmattartó időkből itt maradt felsőbbrendűségi érzés”, hogy be akarják bizonyítani: csak saját erőből is jobban meg tudják oldani ezt a problémát. Úgy vélte, ennek semmilyen alapja nincs, és amikor a válságnak vége lesz, akkor azt fogják látni, hogy a világnak körülbelül 70 százalékát keletről érkező vakcinákkal oltották be, és a nyugatival legfeljebb a 30 százalékát.
A miniszterelnök bűnnek nevezte az oltásellenes kampányt, hangsúlyozva: olyanok, akik hallgatnak a baloldalra és akiket lebeszélnek arról, hogy felvegyék az oltást, meghalhatnak és meg is halnak.
Beszámolt arról is: a 65 év feletti oltásra regisztráltak 81 százalékát beoltották, így már csak 250 ezer olyan idős van, aki regisztrált, és még nem kapta meg az oltást, de a következő napokban meg fogja kapni.
Elmondta: a regisztráltak száma 3,7 millió. Hangsúlyozta: az egész ország nagy elismeréssel figyeli az orvosok, háziorvosok és az ápolók hősies küzdelmét. „Ők a mi hőseink” – fogalmazott. „Nagypéntek van, ez az elcsendesedés napja, de a legfontosabb, hogy vasárnap reggel felkel a nap, eljön a feltámadás, és gondolhatunk arra, még a mostani baj közepette is, hogy lesz feltámadás, lesz magyar feltámadás. (...) Úton vagyunk a szabadság felé” – mondta.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
szóljon hozzá!