Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Az ukrajnai háború miatt a béke és a biztonság kérdése is bekerült a választás tétjei közé – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Kiemelte: csak a Fidesz tudja garantálni Magyarországon a békét és a magyar emberek biztonságát.
2022. március 27., 10:572022. március 27., 10:57
Hozzátette: egy nemzetközi dimenzióval gazdagabb lett a választási kampány, ugyanakkor izgalmasabb is. Értékelése szerint van, aki ezt rosszul éli meg, mások úgy gondolják, hogy ez a helyzet lehetőséget ad arra, hogy „végre komolyan, őszintén és mélyen beszéljünk nagyon fontos kérdésekről”. „Én az utóbbiak közé tartozom” – mondta, hozzátéve, nem csillapítani akarja a kampányt, hanem megpróbál bevonni, mozgósítani minél több embert, kezet fogni és őszintén beszélni velük ezekről a nehéz kérdésekről.
– jegyezte meg. Orbán Viktor szerint az országgyűlési választásokkal egy időben tartandó gyermekvédelmi népszavazásnak európai következménye és jelentősége lesz.
„NATO szó szerint lemásolta a magyar álláspontot” - értékelte a miniszterelnök a héten zajlott tárgyalásokat az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A kormányfő elmondta: a szervezet nem küld katonát Ukrajnába és fegyvereket sem szállít oda. Ugyanakkor nem is tiltja meg azt az egyes tagországok számára. Mivel ebben a kérdésben már különböznek az álláspontok – van, aki szeretne küldeni –, a vita azzal zárult, hogy mindenki tegye, amit jónak lát, de a NATO „mindannyiunk nevében” nem fog ilyen akcióba – ismertette a kormányfő.
A miniszterelnök a légtérzárra vonatkozó felkéréssel kapcsolatban azt felelte: az légi háborút jelentene, amit el kell kerülni. Aki légtérzárt rendel el, azt vállalja, hogy a harcoló légi járműveket a földre juttatja, vagyis lelövi, ezzel pedig már benne is van a háborúban. Beszámolt arról is, hogy ha Magyarország lemondana az Oroszországból érkező olajról és gázról, akkor a gazdaság teljesen leállna. Az Európai Unióban több tagállam sem ért egyet az olaj- és gázvásárlási szankciókkal. Ausztria és Németország Magyarországhoz hasonló helyzetben van, így álláspontja is megegyezik a magyarokéval – ismertette.
Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tárgyalások során nemcsak a magyar kormányfőt szólította meg személyesen, hanem mindenkit megtámadott, akiről úgy gondolta, hogy nem elég elkötelezett az ukrán ügy mellett.
„Éles beszéde nem rendkívüli, érhető, amit mond. Az ukrán érdek az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba” – ismertette. – Ezért a legfontosabb, hogy világossá tegyük, mi nem akarunk részt venni a háborúban. A mi erkölcsi felelősségünk nem Ukrajnáért áll fenn, hanem a saját népünkért.”
Orbán Viktor erkölcsileg helyesnek nevezte a magyar álláspontot. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország minden segítséget megad az ukránoknak, amit lehet, de semmilyen igényt nem elégít ki, ami tönkre tenné a nemzet közösségét. Hozzátette: e kérdésben a kormánynak nem az ukrán elnökkel van vitája, hanem a magyar baloldallal arról, kinek a szempontját kell érvényesíteni a kérdésben. A kormányfő leszögezte: „mi 1100 éve a magyarok oldalán állunk”.
Bírálta azt a Gyurcsány Ferenc DK-elnöktől hallott alternatívát, miszerint vagy erkölcsileg pocskondiázzuk magunkat, vagy feláldozzuk az érdekeinket az ukrán érdek oldalán. A miniszterelnök kijelentette:
A miniszterelnök hozzátette: a nagyhatalmak abban érdekeltek, hogy ne nemzeti, hanem inkább birodalmi vagy nemzetek fölötti alapon álljanak a velük együttműködő országok, föladva a saját érdekeiket.
„Láttunk már ilyet, tudjuk, hogy kell képviselni a magyar érdekeket” – fogalmazott Orbán Viktor.
Kifejtette, most mindent újra kell számolni. Ezért a héten megtartott Európai Uniós csúcson a háború mellett a másik „nagy és fontos ügy” az energia kérdése volt, ami ugyan összefügg a háborúval, de már a háború előtt az „egekben járt” az energia ára Európában. Ezért kérdés, hogy jó energiapolitikát folytatnak-e ma a brüsszeli bürokraták. Hozzátette: a tagállamok megközelítései egészen különbözőek, így a találkozón teljesen különböző javaslatok kerültek az asztalra.
Most állítsuk le ezt a folyamatot, függesszük fel, ne emelje Brüsszel az energia árát, és akkor hirtelen kifizethető, vagy legalábbis elbírhatóbb lesz az energia ára – húzta alá.
Hangsúlyozta: ettől a magyar javaslattól most még „epét hánynak” Brüsszelben, ezért egyelőre ezt csak nagyon "szerényen, óvatosan, szőrmentén" tudja felvetni. De - folytatta - meggyőződése, hogy egy-két hónap múlva nem lesz más választása a "brüsszeli bürokratáknak", mint belátják, hogy abba kell hagyni a mesterséges áremelés politikáját.
Közölte: az energia ára már korábban elkezdett növekedni, a háború csak „rátett még egy lapáttal”, de valójában az energia ára azért nő Európában, mert az EU emeli az árakat, az Európai Bizottság ugyanis azt mondja, hogy úgy kell megvédeni a klímát, hogy rá kell szorítani az embereket arra, hogy minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ezért előre bejelentett módon, minden évben központilag emelik az energia árát.
Hozzátette: Ukrajna és Oroszország nagy gabonaexportőrök, a világ gabonakereskedelmének tekintélyes részét adják, és leginkább olyan helyekre szállítanak – így az afrikai térségbe –, ahol nem terem meg a gabona, vagy nem terem elég. Rámutatott: a gabona hiánya nemcsak országokat, hanem egész nagy térségeket, sőt kontinenseket is képes destabilizálni, és miután az orosz-ukrán háború miatt azok a készletek kieshetnek, ezért baj lehet olyan helyeken, ahonnan egyébként milliószám szoktak érkezni migránsok Európába. Emlékeztetett: az arab tavasz volt a nagy migrációs hullám egyik elindítója, és annak az oka a gabonahiány volt.
Kiemelte: Magyarország a mostani technológiai színvonalán 17 millió ember élelmiszerrel történő ellátására képes, de ha „jobban csinálnánk a dolgunkat”, akkor ez akár 20 milliót is elérheti. Elmondta, ha az árak elszaladnak, akkor hirtelen megjelennek majd olyan vevők, akik olyan magas árakat ajánlhatnak a magyar termékekért, hogy egész egyszerűen „kiszippantják az élelmiszerkészletet Magyarországról”. Szerinte ezért kellett bevezetni azt a vitatott döntést – ami az EU-nak nem is tetszik –, amely kimondja, hogy ha gabonát visznek ki Magyarországról, azt előzetesen be kell jelenteni, és hogyha az ország ellátásbiztonsága megköveteli, akkor a magyar államnak elővásárlási joga van. „Tehát nem veszünk el senkitől semmit, nem vagyunk kommunisták, de megvédjük a nemzeti érdeket, és ha egy adott szerződésben szereplő gabonamennyiségre szüksége van Magyarországnak, akkor belépünk és azon az áron meg fogjuk vásárolni” – fogalmazott. Úgy értékelt: ez ellentétes vagy legalábbis kívülről súrolja a ma fennálló Európai Uniós szabályokat, de hisz abban, hogy előbb-utóbb megváltoztatják ezeket a szabályokat, mert minden országnak szüksége lesz arra, hogy a saját polgárainak az élelmiszerbiztonságát garantálja.
Donald Trump elnök csütörtökön az NBC-nek azt mondta, hogy megállapodást kötött a NATO-val arról, hogy az Egyesült Államok a szövetségen keresztül fegyvereket küld Ukrajnának, és hogy a NATO „száz százalékban” fizetni fogja ezeket a fegyvereket.
Nem bántalmazástól bekövetkezett tüdőembólia okozta az ukrán hadseregben szolgált Sebestyén József kárpátaljai magyar férfi halálát – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága csütörtökön a hivatalos Facebook-oldalán.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
szóljon hozzá!