Fotó: MTI/Kovács Tamás
Nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy a bevándorlás kérdése – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. A kormányfő leszögezte, Magyarország nem mond le a határőrizet jogáról.
2018. szeptember 17., 16:512018. szeptember 17., 16:51
Orbán Viktor szerint nem pártkérdés, hanem elsőrendű nemzeti ügy a bevándorlás kérdése. A kormányfő az őszi ülésszak nyitó napján, az Országgyűlésben hétfőn tartott beszédében
Azt mondta, a bevándorlás ellen küzdők ellen folyamatos támadás zajlik, ennek egyik eleme a Sargentini-jelentés. „A dokumentum Magyarország ellen íródott és nem a magyar kormány ellen” – folytatta Orbán Viktor, megjegyezve: a szöveg abszurd elemet tartalmaz, többek között a magyarországi antiszemitizmusról. A miniszterelnök szerint a modern antiszemitizmus európai központja éppen Brüsszelben van, onnan finanszírozzák az Izrael-ellenes politikai akciókat.
Orbán Viktor leszögezte, Magyarország nem mond el a határőrizet jogáról. „Nem engedjük, hogy a határőrizet jogából bárki akár egy jottányit is elvegyen” – nyomatékosította a kormányfő, hozzátéve:
Hangsúlyozta: a mi határainkat nem csak profik, hanem hazafiak védik, belőlük áll a magyar hadsereg és a rendvédelmi erők köteléke. „Erre esküsznek fel, és ez az a többlet, amit semmilyen pénzért nem lehet megvásárolni, nekünk ez a legerősebb védőpajzsunk” – idézte az MTI a miniszterelnököt.
Orbán Viktor úgy fogalmazott: Brüsszelben most sem arról beszélnek, hogy minden eszközzel meg kell védeni az unió határait, hanem „portaszolgálatot” akarnak létesíteni; nem megállítani, hanem menedzselni akarják a bevándorlást. Kijelentette: hazánk nem átjáróház és nem is gyűjtőtábor; ha keveredni akarnánk más kultúrákkal, civilizációkkal, akkor erről mi konzultálunk és határozunk, de ettől az ötlettől eltanácsolná a magyar embereket. A miniszterelnök arról is beszélt, tartják azt a vállalásukat, hogy úgy kormányoznak: Magyarországon egyre jobban megérje dolgozni és gyermeket vállalni.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az ellenzéki pártok vezérszónokai hevesen bírálták a miniszterelnököt a parlamenti vitán, mindenekelőtt a Sargentini-jelentés okán. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti frakcióvezetője diktatúra kiépítésével vádolta a kormányoldalt, szerint a Sargentini-jelentés nem Magyarországról, hanem a magyar kormányról szól, azonban a kabinet szerinte gyáván a nemzet mögé bújik az ügyben. „Bárgyúnak” nevezte Orbán Viktor érvelését, mondván, Magyarország ugyan valóban szerepel a jelentés címében, azonban
A volt kormányfő azzal vádolta a kormányoldal szereplőit, hogy „diktatúrát csinálnak”, Orbán Viktor pedig szerinte egy diktátor. Azzal érvelt: elveszik Magyarországon a szabad tájékozódás lehetőségét, pénzügyileg ellehetetlenítik és az igazságszolgáltatás eszközeivel megvádolják az ellenfeleiket. (Különben a DK hétfőn kormányellenes tüntetéssorozatot hirdetett: keddtől kezdve minden nap öt órától demonstrációra várják a budapesti Kossuth térre mindazokat, „akiknek fontos a haza, és akik az orbáni rendszer végét akarják”).
A Jobbik szerint Orbán Viktor vesztett, válaszúthoz érkezett, míg Szabó Tímea, a a Párbeszéd frakcióvezetője a Sargentini-jelentés elfogadóival szemben a miniszterelnököt nevezte árulónak. Az LMP frakcióvezetője szerint a kormányfő által a migráció kérdésében elindított vita egy valós problémán alapuló álvita, amit arra használnak, hogy elfedjék a valóságot, eközben az MSZP vezérszónoka úgy fpogalmazott: a Sargentini-jelentés elfogadása óta Orbán Viktor miniszterelnöknek „papírja van arról, hogy egy visszaeső jogsértő, visszaeső normaszegő”.
Mint a napirend előtti felszólalását kommentáló frakciómegszólalások utáni viszonválaszában elmondta, öt hónappal ezelőtt a parlamenti választáson a magyar nép úgy döntött, hogy „önök akkorák, mi pedig ekkorák”, eldöntötte, kinek mennyi bizalmat ad, és kifejezte azon szándékát, hogy a kormány folytassa a család-, gazdaság- és nemzetpolitikáját, illetve a migrációval szembeni fellépését. „Annyit talán fontoljanak meg, hogy ha nem akarnak bent ragadni a múltban, és mindig ugyanabban a mókuskerékben száguldozni, akkor talán kövessék az embereket; az sokat segít” – javasolta az ellenzéknek a miniszterelnök, aki szerint így a magyar emberek élete szempontjából valóban fontos kérdések is napirendre kerülhetnek a törvényhozásban.
Irán légvédelmi parancsnoksága sikeresen elhárította a síita állam több területe ellen szombat hajnalban végrehajtott izraeli légtámadást, amely csak „korlátozott károkat” okozott – közölte a Tasnim iráni hírügynökség.
Románia teljeskörű schengeni csatlakozásáról, illetve az EU és a kétoldalú kapcsolatok naprendjén lévő aktuális kérdésekről tárgyalt Párizsban a francia hivatali kollégájával, Bruno Retailleauval Cătălin Predoiu belügyminiszter.
Az Irán elleni szombat hajnali izraeli légitámadást követően több ország kormánya is óva intette Teheránt a válaszcsapástól, és az eszkalációval fenyegető katonai konfliktus azonnali lezárására szólította fel a feleket.
Áder János korábbi magyar és Tomislav Nikolic egykori szerb köztársasági elnöknek ítélték oda a Pásztor István-díjat, amelyet idén adnak át először – közölte a Pásztor István Alapítvány pénteken.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
szóljon hozzá!