A mandátuma végéhez közeledő amerikai elnök erről európai búcsúlátogatása keretében, a németországi Hannoverben hétfőn elmondott beszédében tett említést. Az MTI tudósítása szerint Obama egy fiataloknak tartott fórumon közölte: az Egyesült Államoknak és a világnak erős, gazdaságilag virágzó, demokratikus és egységes Európára van szüksége.

A kontinens biztonsági helyzetéről szólva úgy vélte, hogy Európa időnként „túlságosan derülátó\" és bőven van még mit tennie védelme erősítése érdekében. A nyári varsói NATO-csúcsra utalva Obama hangsúlyozta, hogy valamennyi tagállamnak a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékának megfelelő szintre kell emelnie védelmi kiadásait, és az észak-atlanti szövetségnek meg kell erősítenie jelenlétét Lengyelországban, Romániában és a balti államokban, miközben a déli szárnyát fenyegető kihívásokra is választ kell adnia.

Az ukrán válságról szólva kiemelte, hogy fenn kell tartani az Oroszország elleni szankciókat, amíg Moszkva nem teljesíti az ukrán válság politikai rendezését célzó minszki megállapodás előírásait. Hozzátette, nem szabad megengedni a népek önrendelkezési jogának megsértését és a 20. században kijelölt határok megváltoztatását „a 21. század brutális erejével\".

Obama beszédével egy időben hétfőn két F-22 Raptor típusú amerikai harci gép szállt le a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogălniceanu légi támaszponton, az Atlantic Resolve fedőnevű, a Krím félsziget orosz elcsatolása után 2014-ben elindított állandó rotációs hadgyakorlat keretében. Az Agerpres hírügynökség szerint az F-22-esek még hétfőn elhagyják a román repülőteret.

Az amerikai légierő parancsnoka már tavaly júniusban jelezte: elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Európába vezényel néhányat a legfejlettebb, F-22-es típusú harci gépéből, hogy erődemonstrációval válaszoljon Oroszország ukrajnai fellépésére.

A két amerikai harci repülőgép érkezésére a román hadsereg vezérkari főnöke és az Egyesült Államok bukaresti nagykövete a sajtót is meghívta. Az eseményen a román légierő parancsnoka az újságírókat arról tájékoztatta: idén már négyszer kellett riadóztatni a román vadászrepülőket, mivel az orosz légierő gépei „veszélyes közelségben\" manővereztek, bár – mint hozzátette – egyszer sem sértették meg az ország légterét. A Mihail Kogălniceanu támaszpont 380 kilométernyire van a Krím-félszigettől, és itt azt tekintik aggasztónak, ha az orosz gépek több mint száz kilométernyire távolodnak el nyugati irányban a Krím félszigettől.

Az F-22-esek érkezése napján kezdte meg látogatását Bukarestben Alexander Vershbow, a NATO főtitkár-helyettese, hogy a júliusi varsói NATO-csúcs előkészületeiről egyeztessen a román vezetőkkel. A bukaresti védelmi minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Vershbow úgy fogalmazott: Románia a NATO-küldetésekben változatos módon résztvevő, erős szövetséges.

A főtitkár-helyettes szerint a NATO-nak keleten a határokat erőszakkal megváltoztató, „revizionista\" Oroszország jelent kihívást, déli szárnyát pedig a térségben tapasztalt instabilitás és erőszakos cselekmények veszélyeztetik: ezekre kell majd megfelelő választ adnia az észak-atlanti szövetség varsói csúcsértekezletének.

Az Egyesült Államok nem először demonstrálta a román nyilvánosság előtt a keleti NATO-szövetségesek védelme iránti elkötelezettségét: tavaly májusban az amerikai hadsereg egy páncélos-konvoja közúton tette meg az utat a Fekete-tenger partjáról a Brassó megyei Nagysinkig, hogy ott egy nemzetközi hadgyakorlaton vegyen részt.