Boris Kálnoky: Iohannis a politizálásban is komolyan gondolja, hogy ő nem német, hanem román
Fotó: Phoenix Tv
Klaus Iohannis nem erkölcsi alapon politizál, az államfő egy hatékony, ügyes román politikus, akivel ugyanakkor sok szász sem ért már egyet – állapította meg a Krónikának Boris Kálnoky magyar származású német külpolitikai újságíró. A több tekintélyes lapban is közlő publicista szerint a magyarellenes hangulatkeltés után kiesett a németországi sajtó kegyeiből Iohannis, holott eddig egyfajta büszkeséggel írtak az elnökről, aki „német virtussal” reformálja Romániát.
2020. május 27., 19:352020. május 27., 19:35
– Milyen visszhangja volt a német nyelvű sajtóban Klaus Iohannis magyarellenes hangvételű nyilatkozatának? Négy írásról számolt be a romániai média: a Der Spiegel, a Deutsche Welle, a Neue Zürcher Zeitung és Frankfurter Allgemaine Zeitung cikkéről.
– A németországi, de általában a német nyelvű sajtó egyhangúlag bírálóan írt az ügyről. Kiemelkedett a mezőnyből Keno Verseck (Der Spiegel) írása. Ő már Iohannis első megválasztása óta kritikus szemmel tekintett a román elnökre, négy évvel ezelőtt például a Dilettáns címmel írt róla erőteljesen bíráló publicisztikát. Megjegyzem, Verseck a magyar kormányt kritizálja, ugyanakkor az egyik legelszántabb védelmezője a romániai magyar kisebbségnek. Következetesen kiáll a kisebbségek mellett, a magyarországi romák érdekében is felszólalt. A többi német médium eddig alapvetően büszke hangnemben írt Iohannisról, aki szerintük „német virtussal” reformálja országát.
– Milyen Iohannis imázsa a német közéletben? Változtattak-e, változtathatnak-e megítélésén a mostani sajtóbeszámolók az azóta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által megbírságolt elnökről?
– Iohannis államfővé választása után Románia imázsa hirtelen javulni kezdett a németországi sajtóban. Mindenki egyetértett abban, hogy a román államfő egy pozitív figura, aki harcol a korrupció ellen, hiszen támogatta Laura Codruța Kövesi tevekénységét az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén. Volt egyébként egyfajta ellentmondás Iohannis megítélésében, hiszen érződött a nemzeti büszkeség a média tudósításaiban, miközben a nemzeti gondolat összességében tabutéma a német társadalomban. Nem meglepő, hogy a magyarellenes hangulatkeltés után Iohannis ellen fordult a sajtó. Ezzel igazolni tudták a média munkatársai, hogy eddig nem német származása, nemzetisége, hanem erkölcsös politikája miatt támogatták Iohannist. Most, amikor olyan dolgot tett, ami morálisan védhetetlen, változik a helyzet.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
– Ön politikai újságíróként, publicistaként hogyan ítéli meg Klaus Iohannis április végi kirohanását?
– Iohannis véleményem szerint korántsem erkölcsi alapon politizál. Sokkal inkább racionális, hatékony, ügyes román politikus. Ő maga nyilatkozta korábban, hogy nem német, hanem román. Csak román, semmi más. Ezt az állásfoglalást a gyakorlati politizálásban, a romániai belpolitikai arénában komolyan is gondolja. A szívében talán nem, de ki tudja?
Iohannis alaposan, higgadtan és átfogóan elemzi a mindenkori politikai helyzetet. Feltérképezi a rendelkezésére álló eszközöket, a politikai csatában bevethető fegyvereket, és azokat hatékonyan használja. Egyszóval: profi. A magyarellenes hangulatkeltés pedig köztudottan egy alapeszköz a romániai belpolitikában. Iohannis tisztában van ezzel, és használja is, akárcsak a többi román politikus. Különösebb jelentőséget nem kell adni a történteknek. Ettől nem változik semmi. Ahogyan eddig, most is csupán az történik, hogy politikai haszonszerzést remélve szidják a magyarokat Romániában.
– Elképzelhető-e ilyen, vagy ehhez hasonló nyilatkozat a német kancellár, esetleg az államfő részéről? Volt-e eddig ilyenre példa?
– Németországban természetesen elképzelhetetlen ilyen politikai viselkedés az ország vezetői részéről. Mivel a nacionalizmus társadalmilag tabuként kezelendő, ez a fajta retorika nem számít hasznos eszköznek a belpolitikában.
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkében.
Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.
Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.
Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.
Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.
Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.
Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.
Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.
Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.
szóljon hozzá!