Boris Kálnoky: Iohannis a politizálásban is komolyan gondolja, hogy ő nem német, hanem román
Fotó: Phoenix Tv
Klaus Iohannis nem erkölcsi alapon politizál, az államfő egy hatékony, ügyes román politikus, akivel ugyanakkor sok szász sem ért már egyet – állapította meg a Krónikának Boris Kálnoky magyar származású német külpolitikai újságíró. A több tekintélyes lapban is közlő publicista szerint a magyarellenes hangulatkeltés után kiesett a németországi sajtó kegyeiből Iohannis, holott eddig egyfajta büszkeséggel írtak az elnökről, aki „német virtussal” reformálja Romániát.
2020. május 27., 19:352020. május 27., 19:35
– Milyen visszhangja volt a német nyelvű sajtóban Klaus Iohannis magyarellenes hangvételű nyilatkozatának? Négy írásról számolt be a romániai média: a Der Spiegel, a Deutsche Welle, a Neue Zürcher Zeitung és Frankfurter Allgemaine Zeitung cikkéről.
– A németországi, de általában a német nyelvű sajtó egyhangúlag bírálóan írt az ügyről. Kiemelkedett a mezőnyből Keno Verseck (Der Spiegel) írása. Ő már Iohannis első megválasztása óta kritikus szemmel tekintett a román elnökre, négy évvel ezelőtt például a Dilettáns címmel írt róla erőteljesen bíráló publicisztikát. Megjegyzem, Verseck a magyar kormányt kritizálja, ugyanakkor az egyik legelszántabb védelmezője a romániai magyar kisebbségnek. Következetesen kiáll a kisebbségek mellett, a magyarországi romák érdekében is felszólalt. A többi német médium eddig alapvetően büszke hangnemben írt Iohannisról, aki szerintük „német virtussal” reformálja országát.
– Milyen Iohannis imázsa a német közéletben? Változtattak-e, változtathatnak-e megítélésén a mostani sajtóbeszámolók az azóta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által megbírságolt elnökről?
– Iohannis államfővé választása után Románia imázsa hirtelen javulni kezdett a németországi sajtóban. Mindenki egyetértett abban, hogy a román államfő egy pozitív figura, aki harcol a korrupció ellen, hiszen támogatta Laura Codruța Kövesi tevekénységét az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén. Volt egyébként egyfajta ellentmondás Iohannis megítélésében, hiszen érződött a nemzeti büszkeség a média tudósításaiban, miközben a nemzeti gondolat összességében tabutéma a német társadalomban. Nem meglepő, hogy a magyarellenes hangulatkeltés után Iohannis ellen fordult a sajtó. Ezzel igazolni tudták a média munkatársai, hogy eddig nem német származása, nemzetisége, hanem erkölcsös politikája miatt támogatták Iohannist. Most, amikor olyan dolgot tett, ami morálisan védhetetlen, változik a helyzet.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
– Ön politikai újságíróként, publicistaként hogyan ítéli meg Klaus Iohannis április végi kirohanását?
– Iohannis véleményem szerint korántsem erkölcsi alapon politizál. Sokkal inkább racionális, hatékony, ügyes román politikus. Ő maga nyilatkozta korábban, hogy nem német, hanem román. Csak román, semmi más. Ezt az állásfoglalást a gyakorlati politizálásban, a romániai belpolitikai arénában komolyan is gondolja. A szívében talán nem, de ki tudja?
Iohannis alaposan, higgadtan és átfogóan elemzi a mindenkori politikai helyzetet. Feltérképezi a rendelkezésére álló eszközöket, a politikai csatában bevethető fegyvereket, és azokat hatékonyan használja. Egyszóval: profi. A magyarellenes hangulatkeltés pedig köztudottan egy alapeszköz a romániai belpolitikában. Iohannis tisztában van ezzel, és használja is, akárcsak a többi román politikus. Különösebb jelentőséget nem kell adni a történteknek. Ettől nem változik semmi. Ahogyan eddig, most is csupán az történik, hogy politikai haszonszerzést remélve szidják a magyarokat Romániában.
– Elképzelhető-e ilyen, vagy ehhez hasonló nyilatkozat a német kancellár, esetleg az államfő részéről? Volt-e eddig ilyenre példa?
– Németországban természetesen elképzelhetetlen ilyen politikai viselkedés az ország vezetői részéről. Mivel a nacionalizmus társadalmilag tabuként kezelendő, ez a fajta retorika nem számít hasznos eszköznek a belpolitikában.
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkében.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
szóljon hozzá!