Boris Kálnoky: Iohannis a politizálásban is komolyan gondolja, hogy ő nem német, hanem román
Fotó: Phoenix Tv
Klaus Iohannis nem erkölcsi alapon politizál, az államfő egy hatékony, ügyes román politikus, akivel ugyanakkor sok szász sem ért már egyet – állapította meg a Krónikának Boris Kálnoky magyar származású német külpolitikai újságíró. A több tekintélyes lapban is közlő publicista szerint a magyarellenes hangulatkeltés után kiesett a németországi sajtó kegyeiből Iohannis, holott eddig egyfajta büszkeséggel írtak az elnökről, aki „német virtussal” reformálja Romániát.
2020. május 27., 19:352020. május 27., 19:35
– Milyen visszhangja volt a német nyelvű sajtóban Klaus Iohannis magyarellenes hangvételű nyilatkozatának? Négy írásról számolt be a romániai média: a Der Spiegel, a Deutsche Welle, a Neue Zürcher Zeitung és Frankfurter Allgemaine Zeitung cikkéről.
– A németországi, de általában a német nyelvű sajtó egyhangúlag bírálóan írt az ügyről. Kiemelkedett a mezőnyből Keno Verseck (Der Spiegel) írása. Ő már Iohannis első megválasztása óta kritikus szemmel tekintett a román elnökre, négy évvel ezelőtt például a Dilettáns címmel írt róla erőteljesen bíráló publicisztikát. Megjegyzem, Verseck a magyar kormányt kritizálja, ugyanakkor az egyik legelszántabb védelmezője a romániai magyar kisebbségnek. Következetesen kiáll a kisebbségek mellett, a magyarországi romák érdekében is felszólalt. A többi német médium eddig alapvetően büszke hangnemben írt Iohannisról, aki szerintük „német virtussal” reformálja országát.
– Milyen Iohannis imázsa a német közéletben? Változtattak-e, változtathatnak-e megítélésén a mostani sajtóbeszámolók az azóta a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) által megbírságolt elnökről?
– Iohannis államfővé választása után Románia imázsa hirtelen javulni kezdett a németországi sajtóban. Mindenki egyetértett abban, hogy a román államfő egy pozitív figura, aki harcol a korrupció ellen, hiszen támogatta Laura Codruța Kövesi tevekénységét az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élén. Volt egyébként egyfajta ellentmondás Iohannis megítélésében, hiszen érződött a nemzeti büszkeség a média tudósításaiban, miközben a nemzeti gondolat összességében tabutéma a német társadalomban. Nem meglepő, hogy a magyarellenes hangulatkeltés után Iohannis ellen fordult a sajtó. Ezzel igazolni tudták a média munkatársai, hogy eddig nem német származása, nemzetisége, hanem erkölcsös politikája miatt támogatták Iohannist. Most, amikor olyan dolgot tett, ami morálisan védhetetlen, változik a helyzet.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
– Ön politikai újságíróként, publicistaként hogyan ítéli meg Klaus Iohannis április végi kirohanását?
– Iohannis véleményem szerint korántsem erkölcsi alapon politizál. Sokkal inkább racionális, hatékony, ügyes román politikus. Ő maga nyilatkozta korábban, hogy nem német, hanem román. Csak román, semmi más. Ezt az állásfoglalást a gyakorlati politizálásban, a romániai belpolitikai arénában komolyan is gondolja. A szívében talán nem, de ki tudja?
Iohannis alaposan, higgadtan és átfogóan elemzi a mindenkori politikai helyzetet. Feltérképezi a rendelkezésére álló eszközöket, a politikai csatában bevethető fegyvereket, és azokat hatékonyan használja. Egyszóval: profi. A magyarellenes hangulatkeltés pedig köztudottan egy alapeszköz a romániai belpolitikában. Iohannis tisztában van ezzel, és használja is, akárcsak a többi román politikus. Különösebb jelentőséget nem kell adni a történteknek. Ettől nem változik semmi. Ahogyan eddig, most is csupán az történik, hogy politikai haszonszerzést remélve szidják a magyarokat Romániában.
– Elképzelhető-e ilyen, vagy ehhez hasonló nyilatkozat a német kancellár, esetleg az államfő részéről? Volt-e eddig ilyenre példa?
– Németországban természetesen elképzelhetetlen ilyen politikai viselkedés az ország vezetői részéről. Mivel a nacionalizmus társadalmilag tabuként kezelendő, ez a fajta retorika nem számít hasznos eszköznek a belpolitikában.
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) cikkében.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
A Kreml ismét nukleáris megtorlással fenyegette meg a Nyugatot azon hírek kapcsán amelyek szerint Ukrajna nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket kaphat, amelyeket Oroszország elleni támadásokhoz használhat.
Felgyújtottak egy templomot Kárpátalján, az oldalára pedig azt írták: „késhegyre a magyarokat” – számolt be az újabb magyarellenes támadásról Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán.
Izrael szerdán erőteljes csapások sorozatát hajtotta végre a szíriai főváros, Damaszkusz ellen, fokozva ezzel a hadjáratot, amelyről azt állítja, hogy az ország drúz lakosságát támogatja.
Csütörtökre virradóra több oroszországi régiót is ukrán drónok vettek célba, az ukrán hadsereg szélesebb körű dróntámadást indított Oroszország nyugati régiói, köztük Moszkva ellen – jelentették orosz médiaforrások és tisztségviselők.
szóljon hozzá!