Fotó: Presidency.ro
Való igaz, hogy az elmúlt csaknem két évtizedben a pártok többször is részlehajlással vádolták a romániai diszkriminációellenes tanácsot, ám a mindkét oldalról érkező kritikák az intézmény minőségi munkáját igazolják – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) csütörtök este közzétett cikkében.
2020. május 22., 18:182020. május 22., 18:18
2020. május 22., 18:222020. május 22., 18:22
A neves német lap cikkírója annak kapcsán foglalkozott az Országos Diszkriminációellenes Tanáccsal (CNCD), hogy az Asztalos Csaba vezette intézmény által a minap megbüntetett Klaus Iohannis államfőnek csütörtökön kellett volna átvennie Aachenben az Európa egységéért tett erőfeszítéseket elismerő Nemzetközi Nagy Károly-díjat, ám az ünnepséget elhalasztották a pandémia miatt.
Ötezer lejes pénzbírsággal sújtotta Klaus Iohannis román államelnököt az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) az „Erdély kiárusításáról” tett nyilatkozata miatt.
Linden – aki még azelőtt foglalt állást, hogy a diszkriminációellenes tanács ítéletet hirdetett volna – az Aachener-Zeitung napilapnak úgy fogalmazott, a díjátadó ünnepség elhalasztása nincs összefüggésben a román államfő Székelyföld autonómiáját érintő kijelentéseivel, illetve a CNCD vizsgálatával, és semmilyen okot nem lát arra, hogy megkérdőjelezze a díj odaítélésének jogosságát. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy a román államfő meggyőződéses Európa-párti. Klaus Iohannis nem vált nacionalistává az éj leple alatt” – jelentette ki a G4Media.ro hírportál szerint a bizottság elnöke.
Linden elismerte, hogy a testület – amely tavaly ítélte oda a Nemzetközi Nagy Károly-díjat Iohannisnak, és most őszre halasztotta a kitüntetés átadását – figyelemmel követi a CNCD vizsgálatát, ám az aacheni testület elnöke úgy fogalmazott, megtörténhet, hogy nem fog „objektív” döntés születni. Ezek után Linden „elmélyült” a romániai belpolitikai helyzetben is: „a korrupcióval egybekeltnek” nevezte Iohannis legfőbb ellenlábasát, a Szociáldemokrata Pártot (PSD), és kijelentette: bár ő is szocialista, nem tartja jónak, hogy a PSD kormányozzon Romániában.
Állampolgári kezdeményezés indult annak megakadályozására, hogy Klaus Iohannis román államfő megkaphassa a Károly-díjat – közölte pénteken honlapján a Magyar Nemzet.
Minderre reagálva a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerzője „Politikailag motivált Iohannis megbüntetése?” című csütörtöki írásában a G4Media híradása szerint úgy véli, szerencsés véletlen egybeesés lehet, hogy a koronavírus-járvány miatt el kellett halasztani a díjátadót. Linden állásfoglalására kitérve a cikkíró, Michael Martens megállapítja: efféle megállapításokat ritkán hallanak az ország szakértői.
– olvasható a cikkben.
Az írásban emlékeztetnek, hogy az Asztalos Csaba vezette tanács korábban jó néhány baloldali közszereplőt is megbüntetett. „ A PSD, amely szociáldemokratának nevezi magát, valójában populista és nacionalista, és számos okot ad rá” – teszi hozzá a szerző, megemlítve, olyan PSD-s politikusokat is megbírságoltak, akik nácizmussal hozták összefüggésbe, vagy Hitlerhez hasonlították Iohannist.
Ugyanakkor a FAZ újságírója arra is emlékeztet, korábban a baloldal ugyanúgy politikai alapon hozott döntésekkel vádolta a diszkriminációellenes tanácsot, mint ahogyan most a jobboldal teszi:
A FAZ cikkírója arról sem feledkezett meg, hogy amikor korábban a román államfőt büntette meg a CNCD a büntetőügyesek kifejezés használata miatt, Asztalos Csaba különvéleményt fogalmazott meg, és védelmébe vette Iohannist, mondván: szerinte ez még belefér a szólásszabadság jogába. „Asztalos Csabát, a tanács elnökét az utcán is megtámadták, mégsem tudták megfélemlíteni” – állapította meg Michael Martens.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) igazgatói tanácsa 2 000 lejre bírságolta szerdán Klaus Johannis államfőt a büntetőügyesek (penali) kifejezés használatáért.
Amint arról beszámoltunk, korábban több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt.
Budapesten lesz jövő héten a nyugati világ csúcstalálkozója, 45-47 állam- és kormányfő érkezik a magyar fővárosba – közölte Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
A spanyolországi áradások után eltűntnek nyilvánított 16 román állampolgár közül heten biztonságban vannak – közölte szombaton este a külügy. Ugyanakkor további tízezer rendfenntartót vezényelnek Valencia tartományba, hogy részt vegyenek a segítőmunkában.
Történelmi mértéket ért el szombaton a légszennyezés Lahorban, Pakisztán második legnagyobb városában, ahol a hatóságok már intézkedtek, hogy megkíséreljék megfékezni a szmogot.
Holtan találták a hétfői ausztriai kettős gyilkosság gyanúsítottját, egy 56 éves vadászt, aki célzott fejlövéssel végzett egy polgármesterrel és egy vadászatvezetővel az alsó-ausztriai Mühlviertel tájegységben.
Néhány nappal az amerikai elnökválasztás előtt a washingtoni hírszerző ügynökségek arra hívják fel a figyelmet, hogy Oroszországból származó célzott félretájékoztatási kampányok zajlanak – adta hírül szombaton a német DPA hírügynökség.
Pedro Sanchez spanyol kormányfővel találkozik a következő napokban Marcel Ciolacu miniszterelnök.
„Lehengerlő válasszal” fenyegette meg szombaton Izraelt és az Egyesült Államokat Irán részéről Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője.
Az Egyesült Államok regisztrált választóinak 48 százaléka teljes mértékben vagy nagy mértékben bízik a szavazatszámlálásban az országos jelentőségű választásokon.
Nemzeti gyásznapot tartanak szombaton Szerbiában az újvidéki tragédia miatt, amelynek következtében pénteken 14 ember vesztette életét és hárman súlyosan megsérültek.
Izraeli légicsapások legkevesebb 52 ember halálát okozták pénteken Libanon keleti részében, Baalbek és Szúr város térségében, a libanoni egészségügyi minisztérium késő esti közlése szerint 72 további ember megsebesült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!