Nyugati intő. A német sajtó szerint Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be
Fotó: Presidency.ro
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt. Clarice Dinu, a Hotnews bukaresti hírportál főszerkesztője szerint nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen súlyú nemzetközi médiareakció.
2020. május 21., 14:172020. május 21., 14:17
Klaus Iohannis a romániai magyarok ellen uszít, amivel sötét időket idéz – írta minapi cikkében Németország egyik legismertebb lapja, a Der Spiegel, miután az államfő Erdély eladásának veszélyéről beszélt. Az újság arra emlékeztetett, hogy
A cikk szerzője úgy véli, Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be, miszerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt, és ehhez a romániai magyar kisebbséget használja fel. A lap precedens nélkülinek tartja az államfő megnyilvánulását a posztkommunista Romániában.
A Deutsche Welle sem hagyta szó nélkül Iohannis nacionalista kirohanását. Az írás szerzője szerint jó hatással lenne a kialakult helyzetre, ha az elnök bocsánatot kérne kijelentéséért. Mint azt Robert Schwartz megjegyzi:
Iohannis a nacionalista, populista, Európa-ellenes szociáldemokratákat a demokrácia balesetének nevezte, s ez jól csengett a hívei, de az uniós partnerek körében is – idézi fel az államfő politikáját a lap, kiemelve: most ő maga csúszott a nacionalista-populista mocsárba.
A német újság cikke felemlegeti a második mandátumát töltő államfő 2014-es kampányát, amikor még „kreténségnek” nevezte az Erdély elcsatolásáról szóló politikusi összeesküvés-elméleteket, most pedig ugyanazzal az eszközzel él.
– tette fel a kérdést a cikkíró. Schwartz azt is megemlíti, hogy az ügyben szerettek volna részleteket kérni a román elnöktől, de kétszeri interjúkérelmük is egyértelmű elutasításba ütközött.
A svájci Neue Zürcher Zeitung ingerküszöbét is elérte Iohannis magyarellenessége. Minapi írásában a nemzetközi szinten is ismert lap úgy látja, a szász származású elnök semmit sem változtatott a magyarok gyanakvásán és kirekesztettségérzésén.
A lap beszámol Székelyföld el nem ismeréséről, a túlnyomó többségében magyarlakta régió gazdasági elsorvasztásáról, és arról, hogy a román politikusok Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólagos expanzív céljaival magyarázzák a kisebbségi jogok követelését.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szánt Iohannisnak. Nacionalista ez az ember? című cikkében a német újság is felemlegeti a román államfőnek adományozott Nemzetközi Károly-díjat, amelyet olyan kiemelkedő politikusok, személyiségek kaptak meg eddig, mint François Mitterrand, Helmut Kohl, Winston Churchill, Konrad Adenauer, Angela Merkel, Emmanuel Macron, II. János Pál pápa és Bill Clinton. Az aacheni díjátadás a koronavírus-járvány miatt elmaradt.
A cikk szerint az államfő kritikusai úgy vélik,
A lap felidézi, hogy az elnök magyarellenes kirohanását egy olyan törvénytervezet váltotta ki, amelyről ő is tudta: nincs parlamenti támogatottsága. S bár a cél érthető, gyengíteni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) az év végi parlamenti választások előtt, az viszont nincs rendben, ha a küzdelem miatt a nemzeti kisebbségek húzzák a rövidebbet – fogalmazott a német újság.
Lapunk megkérdezte az egyik legbefolyásosabb román hírportál, a Hotnews főszerkesztőjét: lehet-e bármilyen hatása a bíráló európai sajtóvisszhangnak Iohannis politikájára. Clarice Dinu szerint az ilyen jellegű nemzetközi médiareakciók nyilvánvalóan nem hagyhatók figyelmen kívül. „Az említett cikkek egyértelműen elítélték Iohannis döntését, hogy egy belpolitikai csatában, illetve részben Budapestnek jelezve a nacionalista pedálra taposott” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette: az elnök részéről összességében nem beszélhetünk egy, a Corneliu Vadim Tudoréhoz hasonló ellenséges hozzáállásról a magyar közösség irányában.
„Ugyanakkor Klaus Iohannis – saját megfontolásból vagy tanácsadói által javasolt – stratégiája rendkívül káros. A Szociáldemokrata Párttal folytatott politikai háborún túl, az emberek többségének az maradt meg, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt. Holott ez valótlan állítás, amely nem használ sem a románoknak, sem a magyaroknak” – mondta a Krónikának Clarice Dinu.
Leértékelődhet a Nemzetközi Károly-díj
Aggodalmasnak tartjuk, hogy Klaus Iohannis román államfő megkapja idén az egyébként kifejezetten rangos kitüntetést, a Nemzetközi Károly-díjat azzal az indoklással, hogy a politikus sokat tett a demokráciáért és a nemzeti kisebbségekért – jelentette ki a budapesti Magyar Nemzetnek a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy noha az erdélyi magyarság, így a székelység is, kifejezetten támogatta annak idején Iohannis megválasztását, a román elnök azóta semminemű gesztust nem tett a nemzeti kisebbségek, így a szászok felé sem, ha sérelem érte őket. Szavai szerint éppen ezért Iohannis teljességgel méltatlan a kitüntetésre. „Klaus Iohannis a magyarok ellen uszít politikai okokból, és a szociáldemokratákat akarja ezzel gyengíteni. Márpedig egy államfő egyetlen nemzetalkotó közösséggel szemben sem teheti meg, hogy hangulatot kelt, és hazaárulónak nevezi azt, aki a magyarok elleni hajszában nem vesz részt. S közben olyan folyamatot indít be, hogy még az a csekély jog is veszélybe kerül, ami a magyarokat mint őshonos kisebbséget megilleti Erdélyben” – fogalmazott a volt főbíró. Lomnici Zoltán úgy véli, ha Iohannis végül megkapja a kitüntetést, akkor leértékeli az amúgy nívós díjat. „Ha egy elismerést arra méltatlan ember kap, akkor ez a kitüntetés rangját csökkenti” – tette hozzá az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Udvariatlan, a diplomáciai protokollban egyenesen barátságtalannak nevezhető gesztust tett Klaus Iohannis vendéglátójával, Orbán Viktorral szemben csütörtökön Budapesten.
Az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolat alapvető fontosságú, az EU kész annak elmélyítésére, a stratégiai menetrend prioritásait teljesítve azonban aktívan kell dolgozni egy erős és szuverén Európa létrehozásán – jelentette ki Charles Michel.
A Biden-kormányzat azt tervezi, hogy a megválasztott elnök, Donald Trump 2025. januári beiktatása előtt sietteti a fennmaradó 6 milliárd dolláros katonai segély Ukrajnának történő átadását – jelentette a Politico szerdán.
Negyven ember vesztette életét szerdán a Bekaa-völgyben fekvő Baalbek keleti város környékén Libanonra mért izraeli csapásokban – közölte az ország egészségügyi minisztériuma, este pedig újabb csapások érték Bejrút déli külvárosait.
Kiléptek a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) miniszterei a német kormányból Christian Lindner pénzügyminiszter menesztése után, Robert Habeck alkancellár viszont közölte, hogy a Zöldek maradnak a koalícióban.
Elismerte vereségét Kamala Harris amerikai alelnök, demokrata párti elnökjelölt és gratulált választási győzelméhez republikánus riválisának, Donald Trumpnak a megválasztott elnökkel folytatott szerdai telefonbeszélgetésében – közölték Harris munkatársai.
Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson a liberális és progresszív eszmék vereségét jelenti – állapította meg Robert Fico a szlovák kormány szerdai ülése után.
Jövő január 1-jén lép életbe az úgynevezett „burkatilalom” Svájcban, amelynek értelmében tilos lesz az arcot teljesen eltakaró ruhadarabot viselni közterületen – jelentette be a svájci kormány szerdán.
Annak ellenére, hogy a demokraták jelentős veszteségeket szenvedtek a szenátusban és a Fehér Házban a keddi választásokon az Egyesült Államokban, a párt központi kampánytémája, a reproduktív jogok védelme sokkal jobban teljesített országszerte.
Oroszország 702 900 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!