Iohannis a nacionalista mocsárban: megtépázta az államfő nyugati médiaimázsát a magyarellenes kirohanás

Nyugati intő. A német sajtó szerint Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be •  Fotó: Presidency.ro

Nyugati intő. A német sajtó szerint Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be

Fotó: Presidency.ro

Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt. Clarice Dinu, a Hotnews bukaresti hírportál főszerkesztője szerint nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen súlyú nemzetközi médiareakció.

Pataky István

2020. május 21., 14:172020. május 21., 14:17

Klaus Iohannis a romániai magyarok ellen uszít, amivel sötét időket idéz – írta minapi cikkében Németország egyik legismertebb lapja, a Der Spiegel, miután az államfő Erdély eladásának veszélyéről beszélt. Az újság arra emlékeztetett, hogy

a román elnöknek 2019 végén azért ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, mert úgy tekintettek rá, mint aki ellenáll a nacionalizmus csábításának.

A cikk szerzője úgy véli, Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be, miszerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt, és ehhez a romániai magyar kisebbséget használja fel. A lap precedens nélkülinek tartja az államfő megnyilvánulását a posztkommunista Romániában.

Jó hatással lenne a bocsánatkérés

A Deutsche Welle sem hagyta szó nélkül Iohannis nacionalista kirohanását. Az írás szerzője szerint jó hatással lenne a kialakult helyzetre, ha az elnök bocsánatot kérne kijelentéséért. Mint azt Robert Schwartz megjegyzi:

Iohannistól, a tiszteletnek örvendő erdélyi szász kisebbség tagjától a romániaiak többsége azt várta, hogy egy új politika megtestesítője lesz, kiszabadítja az országot a posztkommunista politikusok és a korrupt helyi kiskirályok karmaiból.

Iohannis a nacionalista, populista, Európa-ellenes szociáldemokratákat a demokrácia balesetének nevezte, s ez jól csengett a hívei, de az uniós partnerek körében is – idézi fel az államfő politikáját a lap, kiemelve: most ő maga csúszott a nacionalista-populista mocsárba.

A német újság cikke felemlegeti a második mandátumát töltő államfő 2014-es kampányát, amikor még „kreténségnek” nevezte az Erdély elcsatolásáról szóló politikusi összeesküvés-elméleteket, most pedig ugyanazzal az eszközzel él.

Idézet
Lehet, hogy Iohannis tudott valamilyen fejleményről, amely valós veszélyt jelentett Románia egységére? És ha tudott ilyenről: miért nem közöl semmit? Miért csúszik bele – lépésről lépésre – abba a nacionalista, kommunista mocsárba, amelyet egykor éppen ő akart felszámolni?”

– tette fel a kérdést a cikkíró. Schwartz azt is megemlíti, hogy az ügyben szerettek volna részleteket kérni a román elnöktől, de kétszeri interjúkérelmük is egyértelmű elutasításba ütközött.

Vitatott aacheni kitüntetés

A svájci Neue Zürcher Zeitung ingerküszöbét is elérte Iohannis magyarellenessége. Minapi írásában a nemzetközi szinten is ismert lap úgy látja, a szász származású elnök semmit sem változtatott a magyarok gyanakvásán és kirekesztettségérzésén.

A román himnuszt patetikusan éneklő Iohannis maga cáfolt rá a Romániában sokat emlegetett állításra, miszerint a kisebbségeknek gondtalan az életük.

A lap beszámol Székelyföld el nem ismeréséről, a túlnyomó többségében magyarlakta régió gazdasági elsorvasztásáról, és arról, hogy a román politikusok Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólagos expanzív céljaival magyarázzák a kisebbségi jogok követelését.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szánt Iohannisnak. Nacionalista ez az ember? című cikkében a német újság is felemlegeti a román államfőnek adományozott Nemzetközi Károly-díjat, amelyet olyan kiemelkedő politikusok, személyiségek kaptak meg eddig, mint François Mitterrand, Helmut Kohl, Winston Churchill, Konrad Adenauer, Angela Merkel, Emmanuel Macron, II. János Pál pápa és Bill Clinton. Az aacheni díjátadás a koronavírus-járvány miatt elmaradt.

A cikk szerint az államfő kritikusai úgy vélik,

Iohannis nem érdemli meg ezt az elismerést.

A lap felidézi, hogy az elnök magyarellenes kirohanását egy olyan törvénytervezet váltotta ki, amelyről ő is tudta: nincs parlamenti támogatottsága. S bár a cél érthető, gyengíteni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) az év végi parlamenti választások előtt, az viszont nincs rendben, ha a küzdelem miatt a nemzeti kisebbségek húzzák a rövidebbet – fogalmazott a német újság.

Káros elnöki stratégia

Lapunk megkérdezte az egyik legbefolyásosabb román hírportál, a Hotnews főszerkesztőjét: lehet-e bármilyen hatása a bíráló európai sajtóvisszhangnak Iohannis politikájára. Clarice Dinu szerint az ilyen jellegű nemzetközi médiareakciók nyilvánvalóan nem hagyhatók figyelmen kívül. „Az említett cikkek egyértelműen elítélték Iohannis döntését, hogy egy belpolitikai csatában, illetve részben Budapestnek jelezve a nacionalista pedálra taposott” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette: az elnök részéről összességében nem beszélhetünk egy, a Corneliu Vadim Tudoréhoz hasonló ellenséges hozzáállásról a magyar közösség irányában.

„Ugyanakkor Klaus Iohannis – saját megfontolásból vagy tanácsadói által javasolt – stratégiája rendkívül káros. A Szociáldemokrata Párttal folytatott politikai háborún túl, az emberek többségének az maradt meg, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt. Holott ez valótlan állítás, amely nem használ sem a románoknak, sem a magyaroknak” – mondta a Krónikának Clarice Dinu.

Leértékelődhet a Nemzetközi Károly-díj

Aggodalmasnak tartjuk, hogy Klaus Iohannis román államfő megkapja idén az egyébként kifejezetten rangos kitüntetést, a Nemzetközi Károly-díjat azzal az indoklással, hogy a politikus sokat tett a demokráciáért és a nemzeti kisebbségekért – jelentette ki a budapesti Magyar Nemzetnek a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy noha az erdélyi magyarság, így a székelység is, kifejezetten támogatta annak idején Iohannis megválasztását, a román elnök azóta semminemű gesztust nem tett a nemzeti kisebbségek, így a szászok felé sem, ha sérelem érte őket. Szavai szerint éppen ezért Iohannis teljességgel méltatlan a kitüntetésre. „Klaus Iohannis a magyarok ellen uszít politikai okokból, és a szociáldemokratákat akarja ezzel gyengíteni. Márpedig egy államfő egyetlen nemzetalkotó közösséggel szemben sem teheti meg, hogy hangulatot kelt, és hazaárulónak nevezi azt, aki a magyarok elleni hajszában nem vesz részt. S közben olyan folyamatot indít be, hogy még az a csekély jog is veszélybe kerül, ami a magyarokat mint őshonos kisebbséget megilleti Erdélyben” – fogalmazott a volt főbíró. Lomnici Zoltán úgy véli, ha Iohannis végül megkapja a kitüntetést, akkor leértékeli az amúgy nívós díjat. „Ha egy elismerést arra méltatlan ember kap, akkor ez a kitüntetés rangját csökkenti” – tette hozzá az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 24., szombat

Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában

Romániát hagyta el a legtöbb lakos az elmúlt 20 évben az Unió tagállamai közül – derül ki az Eurostat statisztikai hivatal Európa népessége – 2025-ös kiadás című kutatásából, mely számos más érdekességre, ugyanakkor szomorú adatokra is rávilágít.

Romániából húztak el a legtöbben az egyre vénebb Európában
2025. május 23., péntek

Tucatnyi embert megkéselt egy nő a hamburgi pályaudvaron

Késes támadás történt a hamburgi pályaudvaron péntek este 18 óra után – írja a Bild. A merényletben legalább tizenketten megsérültek, ebből hárman életveszélyes állapotban vannak.

Tucatnyi embert megkéselt egy nő a hamburgi pályaudvaron
2025. május 23., péntek

Több száz ukrán már hazaérkezett a nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere keretében

Ukrajna és Oroszország végrehajtotta az ezer-ezer fős fogolycsere-megállapodás első szakaszát, amelynek keretében 390 ukrán fogoly tért haza – számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Több száz ukrán már hazaérkezett a nagyszabású ukrán–orosz fogolycsere keretében
2025. május 23., péntek

Egy amerikai tábornok elmondta, melyek lehetnek az első romániai célpontok egy orosz támadás esetén

Konstanca lehet az egyik első célpont egy, a NATO elleni orosz támadás esetén – vélekedik Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, a NATO európai erőinek korábbi főparancsnoka.

Egy amerikai tábornok elmondta, melyek lehetnek az első romániai célpontok egy orosz támadás esetén
2025. május 23., péntek

Lavrov: lesz, de irreális, hogy a Vatikánban legyen az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulója

Lesz következő fordulója Oroszország és Ukrajna tárgyalásainak, de irreális, hogy ezt a Vatikánban tartsák meg, a találkozó idejéről és helyszínéről még nem döntöttek – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

Lavrov: lesz, de irreális, hogy a Vatikánban legyen az orosz–ukrán tárgyalások következő fordulója
2025. május 23., péntek

Netanjahu keményen bírálta a Hamász ellen küzdő Izraelt szankciókkal fenyegető nyugati vezetőket

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azzal vádolta meg csütörtök este Franciaországot, Nagy-Britanniát és Kanadát, hogy arra bátorítja a Hamász „tömeggyilkosait”, hogy vég nélkül harcoljanak.

Netanjahu keményen bírálta a Hamász ellen küzdő Izraelt szankciókkal fenyegető nyugati vezetőket
2025. május 23., péntek

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem tudja visszaállítani korábbi határait

Ukrajnának fel kellene adnia minden olyan elképzelést, hogy visszaállítsa a Szovjetunió 1991-es összeomlása nyomán létrejött, vagy akár a 2022-es nagyszabású orosz invázió előtti származó határokat – mondta csütörtökön Valerij Zaluzsnij.

Volt ukrán főparancsnok: Ukrajnának el kell fogadnia, hogy nem tudja visszaállítani korábbi határait
2025. május 23., péntek

Részben „terroristapártoló” tevékenység miatt az amerikai kormányzat megvonja a Harvard jogát a külföldi diákok fogadására

Az amerikai kormányzat megvonja a Harvard Egyetem jogát a külföldi diákok fogadására részben „terroristapártoló” tevékenység miatt – közölte a belbiztonsági minisztérium csütörtökön.

Részben „terroristapártoló” tevékenység miatt az amerikai kormányzat megvonja a Harvard jogát a külföldi diákok fogadására
2025. május 23., péntek

Putyin ütközőzóna kialakításáról döntött az orosz–ukrán határon

Az orosz elnök ütközőövezet létrehozásáról döntött csütörtökön Oroszország és Ukrajna határa mentén.

Putyin ütközőzóna kialakításáról döntött az orosz–ukrán határon
2025. május 22., csütörtök

Biztonsági figyelmeztetés orosz kibertámadások kivédésére, Románia is érintett

Biztonsági figyelmeztetést tett közzé az Egyesült Államok, Kanada és több európai ország hírszerzése orosz kibertámadások kivédésére.

Biztonsági figyelmeztetés orosz kibertámadások kivédésére, Románia is érintett