Nyugati intő. A német sajtó szerint Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be
Fotó: Presidency.ro
Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt. Clarice Dinu, a Hotnews bukaresti hírportál főszerkesztője szerint nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen súlyú nemzetközi médiareakció.
2020. május 21., 14:172020. május 21., 14:17
Klaus Iohannis a romániai magyarok ellen uszít, amivel sötét időket idéz – írta minapi cikkében Németország egyik legismertebb lapja, a Der Spiegel, miután az államfő Erdély eladásának veszélyéről beszélt. Az újság arra emlékeztetett, hogy
A cikk szerzője úgy véli, Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be, miszerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt, és ehhez a romániai magyar kisebbséget használja fel. A lap precedens nélkülinek tartja az államfő megnyilvánulását a posztkommunista Romániában.
A Deutsche Welle sem hagyta szó nélkül Iohannis nacionalista kirohanását. Az írás szerzője szerint jó hatással lenne a kialakult helyzetre, ha az elnök bocsánatot kérne kijelentéséért. Mint azt Robert Schwartz megjegyzi:
Iohannis a nacionalista, populista, Európa-ellenes szociáldemokratákat a demokrácia balesetének nevezte, s ez jól csengett a hívei, de az uniós partnerek körében is – idézi fel az államfő politikáját a lap, kiemelve: most ő maga csúszott a nacionalista-populista mocsárba.
A német újság cikke felemlegeti a második mandátumát töltő államfő 2014-es kampányát, amikor még „kreténségnek” nevezte az Erdély elcsatolásáról szóló politikusi összeesküvés-elméleteket, most pedig ugyanazzal az eszközzel él.
– tette fel a kérdést a cikkíró. Schwartz azt is megemlíti, hogy az ügyben szerettek volna részleteket kérni a román elnöktől, de kétszeri interjúkérelmük is egyértelmű elutasításba ütközött.
A svájci Neue Zürcher Zeitung ingerküszöbét is elérte Iohannis magyarellenessége. Minapi írásában a nemzetközi szinten is ismert lap úgy látja, a szász származású elnök semmit sem változtatott a magyarok gyanakvásán és kirekesztettségérzésén.
A lap beszámol Székelyföld el nem ismeréséről, a túlnyomó többségében magyarlakta régió gazdasági elsorvasztásáról, és arról, hogy a román politikusok Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólagos expanzív céljaival magyarázzák a kisebbségi jogok követelését.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szánt Iohannisnak. Nacionalista ez az ember? című cikkében a német újság is felemlegeti a román államfőnek adományozott Nemzetközi Károly-díjat, amelyet olyan kiemelkedő politikusok, személyiségek kaptak meg eddig, mint François Mitterrand, Helmut Kohl, Winston Churchill, Konrad Adenauer, Angela Merkel, Emmanuel Macron, II. János Pál pápa és Bill Clinton. Az aacheni díjátadás a koronavírus-járvány miatt elmaradt.
A cikk szerint az államfő kritikusai úgy vélik,
A lap felidézi, hogy az elnök magyarellenes kirohanását egy olyan törvénytervezet váltotta ki, amelyről ő is tudta: nincs parlamenti támogatottsága. S bár a cél érthető, gyengíteni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) az év végi parlamenti választások előtt, az viszont nincs rendben, ha a küzdelem miatt a nemzeti kisebbségek húzzák a rövidebbet – fogalmazott a német újság.
Lapunk megkérdezte az egyik legbefolyásosabb román hírportál, a Hotnews főszerkesztőjét: lehet-e bármilyen hatása a bíráló európai sajtóvisszhangnak Iohannis politikájára. Clarice Dinu szerint az ilyen jellegű nemzetközi médiareakciók nyilvánvalóan nem hagyhatók figyelmen kívül. „Az említett cikkek egyértelműen elítélték Iohannis döntését, hogy egy belpolitikai csatában, illetve részben Budapestnek jelezve a nacionalista pedálra taposott” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette: az elnök részéről összességében nem beszélhetünk egy, a Corneliu Vadim Tudoréhoz hasonló ellenséges hozzáállásról a magyar közösség irányában.
„Ugyanakkor Klaus Iohannis – saját megfontolásból vagy tanácsadói által javasolt – stratégiája rendkívül káros. A Szociáldemokrata Párttal folytatott politikai háborún túl, az emberek többségének az maradt meg, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt. Holott ez valótlan állítás, amely nem használ sem a románoknak, sem a magyaroknak” – mondta a Krónikának Clarice Dinu.
Leértékelődhet a Nemzetközi Károly-díj
Aggodalmasnak tartjuk, hogy Klaus Iohannis román államfő megkapja idén az egyébként kifejezetten rangos kitüntetést, a Nemzetközi Károly-díjat azzal az indoklással, hogy a politikus sokat tett a demokráciáért és a nemzeti kisebbségekért – jelentette ki a budapesti Magyar Nemzetnek a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Lomnici Zoltán emlékeztetett arra, hogy noha az erdélyi magyarság, így a székelység is, kifejezetten támogatta annak idején Iohannis megválasztását, a román elnök azóta semminemű gesztust nem tett a nemzeti kisebbségek, így a szászok felé sem, ha sérelem érte őket. Szavai szerint éppen ezért Iohannis teljességgel méltatlan a kitüntetésre. „Klaus Iohannis a magyarok ellen uszít politikai okokból, és a szociáldemokratákat akarja ezzel gyengíteni. Márpedig egy államfő egyetlen nemzetalkotó közösséggel szemben sem teheti meg, hogy hangulatot kelt, és hazaárulónak nevezi azt, aki a magyarok elleni hajszában nem vesz részt. S közben olyan folyamatot indít be, hogy még az a csekély jog is veszélybe kerül, ami a magyarokat mint őshonos kisebbséget megilleti Erdélyben” – fogalmazott a volt főbíró. Lomnici Zoltán úgy véli, ha Iohannis végül megkapja a kitüntetést, akkor leértékeli az amúgy nívós díjat. „Ha egy elismerést arra méltatlan ember kap, akkor ez a kitüntetés rangját csökkenti” – tette hozzá az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.
Benyújtotta lemondását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – jelentette be szerdán a kijevi parlament elnöke, Ruszlan Sztefancsuk.
Az eddigi adatok szerint 41-en meghaltak, és több mint 180-an megsebesültek abban a támadásban, amelyet kedden hajtott végre Oroszország a közép-ukrajnai Poltava városa ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
A határon túli egyéni választókerületek létrehozása ellen indít online aláírásgyűjtést a Demokratikus Koalíció (DK) – közölte a párt frakcióvezető-helyettese. A magyar kormány többször cáfolta, hogy ilyen lépésre készülne.
Ferenc pápa eddigi leghosszabb, Délkelet-Ázsia és Óceánia országait érintő körútján kedden megérkezett Indonéziába, utazása első állomására.
Jelentős előretörést ért el a Donyec-medencében az orosz hadsereg, dacára a Kurszk megye elleni ukrán támadásnak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a tanévnyitó alkalmából tartott találkozón.
Vasárnap este kivételesen nagyszámú, a háború tavaly októberi kitörése óta a legnagyobb tömeg gyűlt össze Tel-Aviv központjában. A szervezők szerint országszerte 700 ezren vonultak utcára, a tel-avivi tüntetésen pedig 550 ezren vettek részt.
Donald Trump erős országnak nevezte Magyarországot, amelyet egy erős vezető irányít – a republikánus amerikai elnökjelölt erről egy szombaton este sugárzott interjúban beszélt, amelyet a konzervatív médiaszemélyiség, Mark Levin készített.
Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Viimka és Pticse települést – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium, miközben ukrán dróntámadás érte más orosz régiók mellett a moszkvait is.
Az izraeli hadsereg újabb hat, a fogságban megölt izraeli túsz holttestét találta meg és szállította szombat éjjel Izraelbe – közölte egy katonai szóvivő. Izraelt megrázta az újabb tragédia, de sokan a kormányt hibáztatják a túszalku elmaradásáért.
Joe Bieden szerint közel van a megállapodás a gázai tűzszünetről, az amerikai elnök erről szombaton beszélt egy magánprogram után. Az izraeli hadsereg egy gázai alagútban állítólag hat elhurcolt izraeli túsz holttestére bukkant.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!