Eközben Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője úgy állította be, mintha az ukrán erők akadályozták volna Mariupol lakosságának a kimenekítését.

Sikerült likvidálni az ukrán erők Mariupol külvárosában lévő fő állásait, ami lehetővé tette a lakosság tömeges kimenekítésének megkezdését – jelentette ki.

Szerinte ez lehetővé tette, hogy közép-európai idő szerint 13 órától humanitárius folyosók nyíljanak meg a civilek számára, és megkezdődhessen „a neonácik által hosszú ideig túszul ejtett lakosság tömeges evakuálása”.

Mizincev szerint az orosz oldalon 200 autóbuszból négy gépkocsioszlopot állítottak össze, amelyből 50 már megérkezett Mariupolba, ahová 450 tonna humanitárius segélyt, egyebek között gyógyszert szállítottak.

Az Interfax orosz hírügynökség háttere szerint a mintegy 450 ezer lakosú Mariupol Donyeck után a második legnagyobb város a szakadár donyecki „népköztársaság” területén. Az ukrán kormányerők nem sokkal a függetlenség kikiáltása után, 2014 júniusában, visszanyerték ez ellenőrzést a város felett, amelynek külkerületei a konfliktus legsúlyosabb összecsapásainak helyszínévé váltak.

A donyecki „népi milícia” 2022. március 7-én tett bejelentést az Azovi-tenger partvidéke legnagyobb településének teljes bekerítéséről. Orosz források szerint a városban az ukrán Azov radikális nacionalista ezred fegyveresei élő pajzsként használják a polgári lakosságot és civil létesítmények fedezékébe állítják a nehézfegyvereiket.

amelyet szerinte alátámaszt az orosz félhez intézett, több millió evakuálási segélykérés. Közlése szerint több mint 15 millió ukrán állampolgárt továbbra is szoros kapcsolatok fűznek Oroszországhoz. Hozzátette, hogy az orosz védelmi tárca értesülései szerint Ukrajnában a területvédelmi zászlóaljak csaknem hétezer külföldi állampolgárt tartanak túszul.