Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország kész bármilyen komoly javaslatra válaszolni
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Az Ukrajnában bevezetett tilalom miatt szó sem lehet tárgyalásokról Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
2023. január 18., 15:332023. január 18., 15:33
2023. január 18., 15:402023. január 18., 15:40
„Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal” – mondta. Lavrov szerint Oroszország kész bármilyen komoly javaslatra válaszolni, de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat,
„Ukrajnának a kezére csaptak (a márciusi orosz–ukrán tárgyalások után) és megmondták neki: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után sokszor – egész nyáron, kora ősszel – a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat” – idézte az orosz külügyminisztert az MTI.
Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy „hallgatólagos elfogadására”, valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség. Álláspontja szerint az ENSZ Alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára. „Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért” – írta a házelnök.
A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk-3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy „nagy háborúra” Moszkvával.
Új okkal állt elő Vlagyimir Putyin orosz elnök arra nézvést, miért rohanta le Oroszország tavaly február 24-én Ukrajnát.
Tegyünk világos vállalást: amíg nemzeti kormány áll az ország élén, Magyarország nem lép be az orosz-ukrán háborúba senkinek az oldalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken az Irán és Izrael közötti feszültség növelésének elkerülésére szólított fel.
Oroszország Sztavropoli területén lezuhant egy Tu-22M3-as típusú, nagy hatótávolságú bombázó repülőgép – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.
Legalább nyolc ember meghalt és huszonöt megsebesült az orosz erők légicsapásában csütörtök este a közép-ukrajnai Dnyipropetrovszk térségében – közölték a helyi hatóságok.
William Burns, a CIA igazgatója figyelmeztető üzenetet intézett a washingtoni törvényhozókhoz, hangsúlyozva, hogy sürgősen jóvá kell hagyni az Ukrajnának nyújtott támogatást, hogy megelőzzék az esetleges vereséget.
Az Egyesült Államok vétójával az ENSZ Biztonsági Tanács elutasította a palesztin államiság megadását csütörtökön.
Izrael csapást hajtott végre Iránon belül – mondták amerikai tisztségviselők a CNN-nek és a CBS News-nak pénteken. Hozzátették: nem nukleáris célpontról van szó.
Őrizetbe vettek két német-orosz állampolgárt Németországban, akik a gyanú szerint az Ukrajnának szánt katonai támogatás meghiúsítása céljából készültek szabotázsakciókra – közölték csütörtökön a szövetségi ügyészek.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán a kabinet ülésén közölte, hogy Izrael saját maga dönt arról, hogyan válaszol a hétvégi iráni támadásokra.
Az uniós tagállamok vezetői egyetértettek abban, hogy „sürgősen, légvédelmi eszközök átadásával kell biztosítani Ukrajna védelmének megerősítését”, valamint szankciók meghozataláról határoztak Iránnal szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!