Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Kijev több százezer ukrán katona életét menthette volna meg, ha tavaly tavasszal aláírja a békeszerződést Moszkvával – jelentette ki kedden Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, aki akkor az Ukrajnával tárgyaló orosz küldöttség vezetője volt.
2023. november 29., 09:152023. november 29., 09:15
„Mély meggyőződésem, hogy ha Kijev akkor, kölcsönösen elfogadható feltételek mellett aláírta volna a békeszerződést, ezzel katonái százezreinek életét mentette volna meg. De (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) a háborút választotta” – mondta Megyinszkij az orosz állami tévécsatornákon leadott nyilatkozatában.
Megyinszkij arra reagált, hogy David Arahamija, aki a béketárgyalásokon az ukrán küldöttség vezetője volt, és aki jelenleg az ukrán elnök pártja, a Nép Szolgája frakcióvezetője az ukrán parlamentben, egy, a hét végén adott ukrajnai tévényilatkozatában,
„Arahamija ezen megnyilatkozásai természetesen a becsületére válnak. Csak annyit teszek hozzá, hogy április 15. után, amikor a békeszerződés előzetes szövege elkészült, nemcsak Boris Johnson utazott el Kijevbe, hanem a fő gazdák – ha jól emlékszem, az amerikai külügyminisztérium vezetője, a Pentagon főnöke is – sietve Kijevbe repültek. Emellett maga Arahamija is elismerte, hogy megalakult egy tanácsadói csoport, amely eltanácsolta Zelenszkijt attól, hogy aláírja a békeszerződést” – mondta Megyinszkij.
Véleménye szerint „így szalasztották el az esélyt a háború befejezésére”, és most már csak akkor lehet békemegállapodást kötni, ha megvalósulnak az orosz „különleges hadművelet” célkitűzései. A volt orosz főtárgyaló úgy vélekedett, az ukrán hatalom most elismerte, hogy önállótlan, és hogy kívülről diktálják a döntéseit.
Az orosz tisztségviselő megerősítette Arahamija kijelentését, miszerint Moszkva azt követelte Kijevtől a tárgyalások során, hogy mondjon le a NATO-csatlakozásról.
„De hangsúlyozom, hogy részünkről ezen túlmenően
– nyilatkozott Megyinszkij.
Elmondta, hogy Kijev megkapta a felek által korábban elfogadott, 18 oldalas szerződéstervezetet. Mint mondta, ez volt az a dokumentum, amelyet később Vlagyimir Putyin orosz elnök Moszkvában a konfliktusban közvetíteni próbáló afrikai vezetőknek bemutatott.
Oroszország és Ukrajna tavaly tavasszal előbb Fehéroroszországban, majd Isztambulban folytatott béketárgyalásokat.
Moszkva szerint a dokumentum kötelezettségvállalásokat tartalmazott Ukrajna semleges, el nem kötelezett státuszára és arra vonatkozóan, hogy nem telepít külföldi fegyvereket, köztük atomfegyvereket a területére.
Ismét drónokkal és rakétákkal támadták Ukrajnát az oroszok
Oroszország 21 drónt és három manőverező rakétát lőtt ki Ukrajna felett az éjszaka folyamán – közölte az ukrán légierő szerdán, hozzátéve, hogy az összes drónt és két rakétát megsemmisítették, mielőtt célba értek volna.
Az iráni gyártmányú Sahíd drónok az ország nyugati részén található Hmelnyickij régió, a rakéták pedig Dél-Ukrajna felé tartottak – közölte a légierő.
A nyugat-ukrajnai Hmelnyickij régióban egy légitámaszpont található.
Bár nem semmisült meg, a harmadik rakéta „nem találta el” a célpontját – közölte a légierő további részletek nélkül.
Esetleges áldozatokról vagy károkról egyelőre nincs információ.
Korábban az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a Fekete-tengeri Flotta egyik fregattja négy cirkálórakétával támadást indított ukrán katonai infrastruktúra ellen, de a Reuters szerint nem világos, hogy a támadás mikor történt.
Az orosz védelmi minisztérium időnként késve tesz közzé információkat.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!