Srdjan Darmanovic montenegrói külügyminiszter letétbe helyezte hétfőn Washingtonban Montenegró csatlakozási okmányát az Észak-Atlanti Szerződéshez, s ezzel az ország hivatalosan is a NATO 29. tagállama lett.
2017. június 06., 10:512017. június 06., 10:51
A ceremóniát az amerikai külügyminisztériumban tartották, Thomas Shannon ügyvezető külügyminiszter-helyettes és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelenlétében. Dusko Markovic miniszterelnök történelmi napnak nevezte a NATO-csatlakozás napját.
Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete kollektív védelmet biztosít a katonai szövetség tagjainak; a NATO bármely tagja elleni támadás a szövetség egésze elleni támadásnak tekintendő.
Montenegró 2015-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és a tárgyalásokat a korábbi miniszterelnök, Milo Djukanovic bonyolította. A tárgyalási folyamat nem volt mentes a feszültségektől. Részben mert Oroszország saját biztonságát érzi fenyegetve a NATO keleti bővítése miatt, részben pedig mert az új amerikai elnök, Donald Trump habozott a csatlakozási kérelem jóváhagyásával.
A Politico című lap internetes oldala hétfőn - valószínűleg éppen a montenegrói NATO-csatlakozás kapcsán - részletesen foglalkozott Trump elnök és a NATO viszonyával. Meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozó elemzésében a lap vélte, hogy az elnök csupán Rex Tillerson külügyminiszter, James Mattis védelmi miniszter és Herbert McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó erőteljes nyomására volt hajlandó az észak-atlanti szervezet kollektív védelmi felelősségét elismerni a napokban Brüsszelben tartott NATO-csúcsértekezleten mondott beszédében.
Trump korábban elavultnak nevezte a szövetséget, mert szerinte nem vesz részt eléggé a terrorizmus elleni küzdelemben. Erre reagálva a szövetség aktívabb szerepet vállal a terrorizmus elleni harcban, Trump pedig változtatott is korábbi álláspontján. Ennek ellenére az amerikai elnök többször is bírálta az európai szövetségeseket, mert úgy véli, nem veszik ki kellőképpen részüket a védelem költségeiből.
A védelmi kiadások növelése egyébként nem teljesen új az Egyesült Államok részéről. Ennek fontosságát már Barack Obama előző elnök is hangsúlyozta, aláhúzva, hogy a szabadság nincs ingyen, vagyis angolul "freedom is not free".
Felgyújtották hétfőn az orosz Szerpuhov rakétahordozót, amely a Balti-tengeren lévő Kalinyingrádi exklávénál volt kikötve – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
Ukrajnának késő tavasszal vagy kora nyáron újabb orosz offenzívára kell számítania, amely az ukrajnai Donbasz keleti régiója körül összpontosul majd – állította Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) főnöke.
Az Izrael és a Hamász közötti, tűzszünetről és túszmegállapodásról szóló kairói tárgyalásokon „jelentős előrelépés” történt, és számos vitás kérdésben konszenzus született – jelentette az Al Qahera News.
Ukrajnának semmi köze a zaporizzsjai atomerőműben vasárnap történt incidensekhez – jelentette ki vasárnap Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
Oroszország szombaton elítélte a moldovai, Dnyeszter menti szakadár terület egyik katonai létesítménye elleni dróntámadást, és az incidens kivizsgálását kérte.
A NATO főtitkára szerint Ukrajna dolga lesz majd annak eldöntése, hogy milyen kompromisszumokra hajlandó a háborút lezáró tárgyalásokon.
Kivonták az izraeli csapatok jelentős részét a Gázai övezetből – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője vasárnap.
Ukrajna kifogyhat a légvédelmi rakétákból, ha Oroszország folytatja intenzív, nagy hatótávolságú bombázó hadjáratát – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök szombaton.
Újabb kormányellenes megmozdulásokat tartottak szombaton Izraelben, a tüntetők ismét Tel-Aviv, Cezárea és Haifa utcáira vonulva követelték Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök lemondását és az előrehozott választásokat.
szóljon hozzá!