2009. október 26., 16:112009. október 26., 16:11
A boszniai háború politikai főbűnösét kétrendbeli népirtással vádolják a 10 ezer ember életét kioltó szarajevói ostrom, valamint a 8 ezer muszlim kivégzését is magában foglaló srebrenicai hadművelet miatt. Gyilkosságok, kínzás, nemi erőszak, a lakosság elüldözése, kényszermunka is szerepel a vádpontok között. Karadzsic, aki állítása szerint még nem tudta áttanulmányozni a vaskos vádiratot, múlt héten már jelezte, hogy bojkottálja perének kezdetét a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszéken. Hétfőn egy beadványban leszögezte: nem az eljárás akadályozása a célja, de ahhoz, hogy a per igazságos legyen, kellőképpen fel kell készülnie, és erre még nem volt módja.
Bizonyosnak mondta magát a vádlott abban is, hogy bírái biztosítani fogják jogait a per során. A bírák úgy döntöttek, hogy az eljárás kedden délután folytatódik. Az elnöklő dél-koreai bíró, O Gon Kvon jelezte, hogy amennyiben Karadzsics akkor sem jelenik meg, várhatóan kineveznek egy ügyvédet, aki képviselni lesz hivatott a vádlottat. Karadzic hivatalosan maga látja el védelmét, bár a háttérben számos jogi tanácsadó segíti ebben.
O Gon bíró felkérte a vádlottat, hogy a továbbiakban ne akadályozza a törvényszék munkáját. Hildegard Uertz-Retzlaff, az ügyészség képviselője a bejelentést követően kiadott közleményében sürgette, hogy a törvényszék kérjen fel jogi képviselőt a vádlott képviseletére, ha az továbbra is elzárkózik a személyes jelenléttől. A törvényszék épületénél a boszniai háború túlélőinek és az áldozatok hozzátartozóinak képviselői gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a per elhalasztása miatt. Az eljárás a vádirat ismertetésével kezdődik – ezt halasztották el egy nappal a hétfői döntéssel. A jövő hét lenne a védelemé, amikor Karadzsicsnak kellene előterjesztenie saját változatát a történtekről.
Az 1992-1995 közötti boszniai háború százezer halottat és 2,2 millió menekültet hagyott maga után. Karadzsics mellett a még mindig bujkáló Ratko Mladics katonai vezetőt és a három évvel ezelőtt hágai börtönében elhunyt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfőt tartják számon a hadműveletek irányítójaként.
Az eljárás gyorsításának érdekében az ügyészek már módosították, rövidítették a vádiratot, amely immár csak hetven oldalból áll, és alig tucatnyi településre összpontosít. A per így is várhatóan évekig tart majd.
Karadzsics nem ismerte el a törvényszék illetékességét az ügyben, és önnön bűnösségéről is csak közvetetten – hallgatással – nyilatkozott, nemlegesen. Azt is állította, hogy a háború lezárásakor amerikai illetékesek büntetlenséget ígértek neki egy esetleges bírósági eljárás esetére – ezt az érintettek cáfolták.
A vádlott büntetése életfogytiglani börtön lehet.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.