A koronavírus-járvány miatt az utóbbi egy-két évben csökkent az igénylések száma. A román törvények a külföldi lakóhely megőrzése mellett is lehetővé teszik az állampolgárság megszerzését mindazok számára, akiknek a felmenői valamikor román állampolgárok voltak. A legtöbb kérelmező a Moldovai Köztársaságból érkezik, a volt szovjet tagköztársaság területének nagy része ugyanis a két világháború között Romániához tartozott.

Tavaly botrányt okozott az a sajtóinformáció, miszerint jogosulatlanok jutnak román állampolgársághoz Románia moldovai konzulátusain. Az ügyben a korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódik. Ana Guţu, a Moldovai Köztársasággal való kapcsolattartásáért felelős külügyi államtitkár korábban azt nyilatkozta: legalább 3500, román állampolgárságot nyert orosz és ukrán személy dossziéjában bukkantak törvénytelenségekre. Az érintettek a két világháború közötti Romániához kötötték romániai gyökereiket, s ennek alapján kértek, majd kaptak is állampolgárságot.

Ennek következtében pénzmosásban, szervezett bűnözésben érintettek a korrupció révén megszerzett román útlevéllel könnyített mozgási lehetőséghez jutottak az Európai Unió tagállamaiban is. Többek között a szakadár Transznisztria „elnökének”, Vagyim Krasznoszelszkijnek a felesége is megkapta a román állampolgárságot.

Veaceslav Ioniță közgazdász arra emlékeztet, hogy 1991-ben még közel négy és félmillióan lakták a függetlenségét elnyerő posztszovjet köztársaságot. „Ha ez a trend folytatódik, az 1950-es évek szintjére jut az ország. Belegondolni sem merek, mit hoz a jövő” – idézte a szakértőt a G4 Media portál. Az ENSZ előrejelzései szerint 2100-ig a régió országai közül Moldovában lesz a legdrámaibb mértékű a népességfogyás, a jelenleginél több mint ötven százalékkal kevesebben lakják majd a kis posztszovjet államot. Ezen a téren Románia sem áll túl jól, majdnem negyven százaléknyi várható lakosságcsökkenéssel. Magyarországon valamivel jobb a helyzet, ott „csak” közel harminc százalékos népességfogyás következhet be.