Már a francia juhtenyésztők is az EU közbelépését kérik a megszaporodott medvetámadások miatt

„Két év viszonylagos stabilitás után idén 20 százalékkal több veszteségünk van, mint tavaly” – mondta Franck Watts tenyésztő, a Francia Juhtenyésztők Nemzeti Szövetségének (FNO) tagja az Euractivnak.

2022 júliusában 700 juhot támadtak meg, szemben az idei 1200-zal.

Évente átlagosan mintegy 1000 bejelentést tesznek a francia biodiverzitásért felelős hivatalban (OFB).

A medve a 20. század végén majdnem eltűnt a térségből, de miután tíz medvét visszatelepítettek, a Pireneusokban 1996 és 2018 között helyreállt a populáció. Ma legalább 76 egyed található a francia–spanyol határon fekvő hegységben.

„A medvék számának növekedésével együtt jár a passzív védelmi eszközök (tűz, fények, kutyák) kitanulása, és a medvék a pásztorok jelenlétéhez is hozzászoktak. Már nem vagyunk képesek megvédeni a nyájainkat” – hangsúlyozta a pásztor, aki konkrét megoldásokat vár Európától és a francia kormánytól.

2021-ben Európában (Oroszország nélkül) mintegy 17 000 medve élt, Skandináviától az olasz Abruzzóig, ugyanakkor a Kárpátokban (Szlovákiában és Romániában) nagyon magas a koncentráció.

A gazdák számára a leghatékonyabb rövid távú megoldás továbbra is a vaktöltényekkel történő, nem halálos elrettentés. Az EU élőhelyvédelmi irányelve, amely a nagyragadozókat védi, csak az állományt érintő vészhelyzetben, illetve akkor engedi meg az ilyen intézkedések alkalmazását, ha más védelmi rendszerek nem bizonyultak hatékonynak.

Watts azonban úgy véli, hogy az uniós irányelv még mindig túlságosan megköti az emberek kezét.

„A szabályozás alóli kivételek rendszere nagyon bonyolulttá teszi a dolgokat.

Általánossá kell tennünk ezeket az intézkedéseket” – mondta.

Az egyszerű, fáklyákkal, csengőkkel vagy sípokkal történő elrettentéshez egy évben egy támadásnak, vagy az elmúlt négy évben négy támadásnak kell történnie. Ha a probléma továbbra is fennáll, a medvéket ki lehet lőni, de erre csak a francia biodiverzitásvédelmi hivatal (OFB) ügynökei jogosultak. A szabályok alóli kivétel hatálya nyolc hónap.

A nagytestű ragadozók védelmét zászlajukra tűző szervezetek szerint azonban a gyakorlat káros lehet, különösen a nőstények és a bocsok számára.

Az állatvédő szervezetek évek óta rendszeresen közigazgatási pert indítanak a medvék elriasztását engedélyező prefektusi és miniszteri rendeletek ellen.

Véleményük szerint ezek a rendeletek nem egyeztethetők össze az EU élőhelyvédelmi irányelvével, mivel az az alól való kivételek nem lehetnek károsak a populációk fenntartására.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett fajok vörös listáján világszerte a „súlyosan veszélyeztetett” kategóriába sorolja a barnamedvét. Franciaországban a medvepopuláció továbbra is „kedvezőtlen és nem megfelelő” védettségi helyzetben van a kormány 10 éves cselekvési terve (2018–2028) szerint.

„Ez a jogi csata egy kicsit meghalad bennünket – mondta Watts. – Azt látjuk, hogy

A gazdák magukra vannak utalva, és egyedül szembesülnek a támadásokkal, amelyek Ariège-ben szinte mindennapossá váltak.”

Az FNO gazdái számára az állatok elriasztásának célja, hogy félelmet keltsenek a medvékben, különösen mivel a közbiztonság forog kockán.

Előbb-utóbb Franciaországban is lesz baleset” – figyelmeztetett Watts.

Bár nem túl gyakori, de az embereket érintő balesetek száma Európában egyre nő. Idén egy 26 éves túrázó halt meg egy medvetámadás következtében az olaszországi Caldesben, Trentóban.

Romániában, ahol Európa legnagyobb medvepopulációja él (6000 és 8000 között), 2016 és 2021 között 154 medvetámadás történt, amelyek 158 sérülést és 14 halálos áldozatot követeltek a hivatalos adatok szerint.

A romániai hatóságok bejelentették, hogy 2023-ban 426 medve kilövését kívánják engedélyezni, szemben a tavalyi 140 medvével. A Greenpeace Románia gyorsan elítélte a szerinte „kegyetlen és hatástalan stratégiát”, amely ellentétes az európai irányelvvel, és a vadászati lobbit sejtette a háttérben, amely újra be akarja vezetni a trófeavadászatot.

Michèle Boudouin, az FNO elnöke az Euractivnak elmondta, hogy

el kell ismernünk, hogy „a nagyragadozók európai védelme sikeres volt, különösen Franciaországban, de a helyzet kezelése mindenhol kudarcot vallott”.

Véleménye szerint ez a kudarc a gazdaságokban okozott károkban mérhető, de az EU számára gazdasági szempontból is érzékelhető.

Az európai LIFE programon keresztül az EU 1992 és 2019 között évente 3,6 millió eurót költött arra, hogy támogassa az országokat a nagyragadozók védelmében – Franciaországban a medve visszatelepítését is társfinanszírozta –, és hogy segítse a juhászokat állataik védelmében.

Az EU számos régiójában folyamatban lévő, a kárenyhítési intézkedések hatékonyságának javítását célzó projektek 36 millió eurót tesznek ki.

Az Unió a juhtartást az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében létrehozott Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból is finanszírozza.

A Pireneusokban található települések helyi hatóságai 2021-ben több mint 8,2 millió eurót különítettek el, szemben a 2015-ös 5,5 millió euróval. 2021-ben az állatállományban keletkezett károk megtérítésére 414 483 euró állt rendelkezésre.

– mondta Watts.

Michèle Boudouin tenyésztő és az uniós törvényhozók, akik 2022 november végén állásfoglalást nyújtottak be a kérdésről az Európai Parlamentben, úgy vélik, hogy a Bizottságnak jobban fel kell mérnie az európai medveállomány növekedésének gazdasági hatásait. Emellett fel kell mérnie a populációs tendenciákat, és határokon átnyúlóan fel kell térképeznie a helyzetet, hogy a medvék megfelelő kezelésére vonatkozó javaslatokat tehessen a nagyragadozók tényleges európai természetvédelmi helyzete alapján.

Az EU élőhelyvédelmi irányelvének 19. cikkelye lehetővé teszi, hogy a populációk védettségi státusát megváltoztassák, „amint a kívánt természetvédelmi állapotot elérték”.

Az állásfoglalásról szóló szavazást megelőző vita során az Európai Bizottság igen szkeptikusan fogadta ezeket a kéréseket, rámutatva, hogy a nagyragadozók természetvédelmi helyzetét a legtöbb uniós országban még nem érték el.

Féktelenül elszaporodtak a medvék, egyre több a segélyhívás a környezetvédelmi miniszter szerint

Romániában a barnamedve-állomány féktelenül elszaporodott, a szakemberek szerint jelenleg meghaladja a nyolcezer példányt – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter pénteken.

A közel 500 helyett csak alig több mint 200 problémás medve kilövését hagyta jóvá a Román Akadémia

Alaposan visszanyeste a Román Akadémia azon problémás medvék számát, amelyeket az emberek életének és vagyonának megóvása érdekében kilőhetők.