Fotó: Alina Gorghiu/Facebook
Nem csupán Erdélyben okoznak gondot az embereknek az egyre jobban elszaporodó medvék: a francia juhtenyésztők szövetsége felszólította az Európai Bizottságot, hogy javítson a medvepopulációk felmérésének gyakorlatán és változtassa meg védettségi státusukat, mivel az országban a közelmúltban megugrottak a medvetámadások. Az Euractiv beszámolója szerint a gazdák érdekképviselete azt követően fújt riadót, hogy a Pireneusokban fekvő Ariège megyében, ahol Franciaország medvéinek 90 százaléka él, megnőtt a medvetámadások száma.
2023. augusztus 27., 11:512023. augusztus 27., 11:51
„Két év viszonylagos stabilitás után idén 20 százalékkal több veszteségünk van, mint tavaly” – mondta Franck Watts tenyésztő, a Francia Juhtenyésztők Nemzeti Szövetségének (FNO) tagja az Euractivnak.
Évente átlagosan mintegy 1000 bejelentést tesznek a francia biodiverzitásért felelős hivatalban (OFB).
A medve a 20. század végén majdnem eltűnt a térségből, de miután tíz medvét visszatelepítettek, a Pireneusokban 1996 és 2018 között helyreállt a populáció. Ma legalább 76 egyed található a francia–spanyol határon fekvő hegységben.
„A medvék számának növekedésével együtt jár a passzív védelmi eszközök (tűz, fények, kutyák) kitanulása, és a medvék a pásztorok jelenlétéhez is hozzászoktak. Már nem vagyunk képesek megvédeni a nyájainkat” – hangsúlyozta a pásztor, aki konkrét megoldásokat vár Európától és a francia kormánytól.
A gazdák számára a leghatékonyabb rövid távú megoldás továbbra is a vaktöltényekkel történő, nem halálos elrettentés. Az EU élőhelyvédelmi irányelve, amely a nagyragadozókat védi, csak az állományt érintő vészhelyzetben, illetve akkor engedi meg az ilyen intézkedések alkalmazását, ha más védelmi rendszerek nem bizonyultak hatékonynak.
Watts azonban úgy véli, hogy az uniós irányelv még mindig túlságosan megköti az emberek kezét.
„A szabályozás alóli kivételek rendszere nagyon bonyolulttá teszi a dolgokat.
Általánossá kell tennünk ezeket az intézkedéseket” – mondta.
Az egyszerű, fáklyákkal, csengőkkel vagy sípokkal történő elrettentéshez egy évben egy támadásnak, vagy az elmúlt négy évben négy támadásnak kell történnie. Ha a probléma továbbra is fennáll, a medvéket ki lehet lőni, de erre csak a francia biodiverzitásvédelmi hivatal (OFB) ügynökei jogosultak. A szabályok alóli kivétel hatálya nyolc hónap.
A nagytestű ragadozók védelmét zászlajukra tűző szervezetek szerint azonban a gyakorlat káros lehet, különösen a nőstények és a bocsok számára.
Véleményük szerint ezek a rendeletek nem egyeztethetők össze az EU élőhelyvédelmi irányelvével, mivel az az alól való kivételek nem lehetnek károsak a populációk fenntartására.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a veszélyeztetett fajok vörös listáján világszerte a „súlyosan veszélyeztetett” kategóriába sorolja a barnamedvét. Franciaországban a medvepopuláció továbbra is „kedvezőtlen és nem megfelelő” védettségi helyzetben van a kormány 10 éves cselekvési terve (2018–2028) szerint.
„Ez a jogi csata egy kicsit meghalad bennünket – mondta Watts. – Azt látjuk, hogy
A gazdák magukra vannak utalva, és egyedül szembesülnek a támadásokkal, amelyek Ariège-ben szinte mindennapossá váltak.”
Az FNO gazdái számára az állatok elriasztásának célja, hogy félelmet keltsenek a medvékben, különösen mivel a közbiztonság forog kockán.
Előbb-utóbb Franciaországban is lesz baleset” – figyelmeztetett Watts.
Bár nem túl gyakori, de az embereket érintő balesetek száma Európában egyre nő. Idén egy 26 éves túrázó halt meg egy medvetámadás következtében az olaszországi Caldesben, Trentóban.
A romániai hatóságok bejelentették, hogy 2023-ban 426 medve kilövését kívánják engedélyezni, szemben a tavalyi 140 medvével. A Greenpeace Románia gyorsan elítélte a szerinte „kegyetlen és hatástalan stratégiát”, amely ellentétes az európai irányelvvel, és a vadászati lobbit sejtette a háttérben, amely újra be akarja vezetni a trófeavadászatot.
Michèle Boudouin, az FNO elnöke az Euractivnak elmondta, hogy
Véleménye szerint ez a kudarc a gazdaságokban okozott károkban mérhető, de az EU számára gazdasági szempontból is érzékelhető.
Az európai LIFE programon keresztül az EU 1992 és 2019 között évente 3,6 millió eurót költött arra, hogy támogassa az országokat a nagyragadozók védelmében – Franciaországban a medve visszatelepítését is társfinanszírozta –, és hogy segítse a juhászokat állataik védelmében.
Az Unió a juhtartást az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében létrehozott Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból is finanszírozza.
A Pireneusokban található települések helyi hatóságai 2021-ben több mint 8,2 millió eurót különítettek el, szemben a 2015-ös 5,5 millió euróval. 2021-ben az állatállományban keletkezett károk megtérítésére 414 483 euró állt rendelkezésre.
– mondta Watts.
Michèle Boudouin tenyésztő és az uniós törvényhozók, akik 2022 november végén állásfoglalást nyújtottak be a kérdésről az Európai Parlamentben, úgy vélik, hogy a Bizottságnak jobban fel kell mérnie az európai medveállomány növekedésének gazdasági hatásait. Emellett fel kell mérnie a populációs tendenciákat, és határokon átnyúlóan fel kell térképeznie a helyzetet, hogy a medvék megfelelő kezelésére vonatkozó javaslatokat tehessen a nagyragadozók tényleges európai természetvédelmi helyzete alapján.
Az állásfoglalásról szóló szavazást megelőző vita során az Európai Bizottság igen szkeptikusan fogadta ezeket a kéréseket, rámutatva, hogy a nagyragadozók természetvédelmi helyzetét a legtöbb uniós országban még nem érték el.
Romániában a barnamedve-állomány féktelenül elszaporodott, a szakemberek szerint jelenleg meghaladja a nyolcezer példányt – jelentette ki Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter pénteken.
Alaposan visszanyeste a Román Akadémia azon problémás medvék számát, amelyeket az emberek életének és vagyonának megóvása érdekében kilőhetők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás