A kijevi törvényhozás ontja a nemzeti kisebbségek számára hátrányos jogszabályokat
Fotó: Neweasterneurope. eu
Pozitív példaként emlegetik a kárpátaljai magyarok erőteljes magyarországi támogatását az ukrajnai románok, akik úgy érzik, Bukarest elfelejtette őket. A szakértő szerint Románia biztonságpolitikai számítások miatt óvatos Kijevvel kapcsolatban.
2022. január 17., 13:122022. január 17., 13:12
Arra panaszkodnak az ukrajnai románok, hogy anyaországuk, Románia nem foglalkozik velük, miközben az ukrán vezetés a 2017-ben született oktatási törvénnyel ellehetetlenítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását.
amely határozott diplomáciai lépéseket tesz a jogfosztások miatt, és anyagilag támogatja a kárpátaljai magyarokat. Mint a lap megjegyzi, a bukaresti külügyminisztérium is bírálta a diszkriminatív ukrán oktatási jogszabályt, de jóval diplomatikusabb formában.
Ezzel szemben Magyarország blokkolja az Ukrajna NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat a kisebbségi jogok megsértése miatt. A 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvény kimondja: az iskolákban a 2022/23-as tanévtől államnyelven kell oktatni.
„Románia elfelejtett minket” – jelentette ki Elena Nandriş, aki évekig volt egy Csernyivci melletti község, Mahala polgármestere. Ukrajna délnyugati, déli részén és Kárpátalján közel félmilliónyi román ajkú ember él, egy részük moldovainak vallja magát.
Radu Emanoil Pătrăşescu ciudei iskolaigazgató elkeserítőnek tartja az új tanévtől kezdődő helyzetet, ősztől ugyanis már a módosított jogszabály szerint oktatnak, ami azt jelenti, hogy az ötödik osztálytól nincs lehetőség anyanyelvi tanulásra az Ukrajnában élő kisebbségek számára.
– fogalmazott Pătrăşescu. Szerinte a román gyerekek körében drámai módon felgyorsulhat az anyanyelv ismeretének romlása, s ezáltal az asszimiláció.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta, bár Ukrajnának az 1991-es függetlensége óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, jelenleg komoly biztonságpolitikai együttműködés van a két ország között.
Ennek keretében évente rendezik meg a zömében román és ukrán részvételű Black Sea Shield tengeri hadgyakorlatot, romániai szakemberek adnak tanácsot a donbaszi konfliktusban, valamint a kijevi kormányzat kibervédelmében. Barabás T. János emlékeztetett:
A szervezet értetlenségének adott hangot a Románia által biztosított oktatási támogatás eltörlése miatt is. „Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe, eszerint fontosabb a „regionális biztonsági vezető hatalom” státus amerikai segítséggel való elérése és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő.
„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái, a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán–román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – tette hozzá Barabás T. János.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke korábban a Krónikának azt mondta, volt és van is együttműködés a közös hajóban evező ukrajnai magyar, illetve román kisebbség képviselői között.
– fogalmazott a KMKSZ vezetője.
Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenít&am
Közben életbe léptek vasárnap az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései – adta hírül az MTI. Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.
Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti.
Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.
A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!