A kijevi törvényhozás ontja a nemzeti kisebbségek számára hátrányos jogszabályokat
Fotó: Neweasterneurope. eu
Pozitív példaként emlegetik a kárpátaljai magyarok erőteljes magyarországi támogatását az ukrajnai románok, akik úgy érzik, Bukarest elfelejtette őket. A szakértő szerint Románia biztonságpolitikai számítások miatt óvatos Kijevvel kapcsolatban.
2022. január 17., 13:122022. január 17., 13:12
Arra panaszkodnak az ukrajnai románok, hogy anyaországuk, Románia nem foglalkozik velük, miközben az ukrán vezetés a 2017-ben született oktatási törvénnyel ellehetetlenítette a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását.
amely határozott diplomáciai lépéseket tesz a jogfosztások miatt, és anyagilag támogatja a kárpátaljai magyarokat. Mint a lap megjegyzi, a bukaresti külügyminisztérium is bírálta a diszkriminatív ukrán oktatási jogszabályt, de jóval diplomatikusabb formában.
Ezzel szemben Magyarország blokkolja az Ukrajna NATO-tagságáról szóló tárgyalásokat a kisebbségi jogok megsértése miatt. A 2017-ben jóváhagyott új ukrán oktatási törvény kimondja: az iskolákban a 2022/23-as tanévtől államnyelven kell oktatni.
„Románia elfelejtett minket” – jelentette ki Elena Nandriş, aki évekig volt egy Csernyivci melletti község, Mahala polgármestere. Ukrajna délnyugati, déli részén és Kárpátalján közel félmilliónyi román ajkú ember él, egy részük moldovainak vallja magát.
Radu Emanoil Pătrăşescu ciudei iskolaigazgató elkeserítőnek tartja az új tanévtől kezdődő helyzetet, ősztől ugyanis már a módosított jogszabály szerint oktatnak, ami azt jelenti, hogy az ötödik osztálytól nincs lehetőség anyanyelvi tanulásra az Ukrajnában élő kisebbségek számára.
– fogalmazott Pătrăşescu. Szerinte a román gyerekek körében drámai módon felgyorsulhat az anyanyelv ismeretének romlása, s ezáltal az asszimiláció.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője megkeresésünkre elmondta, bár Ukrajnának az 1991-es függetlensége óta feszültségekkel terhes a viszonya Romániával, a román–ukrán kapcsolatok a 2014-es krími orosz intervenció után javultak, jelenleg komoly biztonságpolitikai együttműködés van a két ország között.
Ennek keretében évente rendezik meg a zömében román és ukrán részvételű Black Sea Shield tengeri hadgyakorlatot, romániai szakemberek adnak tanácsot a donbaszi konfliktusban, valamint a kijevi kormányzat kibervédelmében. Barabás T. János emlékeztetett:
A szervezet értetlenségének adott hangot a Románia által biztosított oktatási támogatás eltörlése miatt is. „Bukarest mintha beletörődött volna az ukrajnai román közösség eltűnésébe, eszerint fontosabb a „regionális biztonsági vezető hatalom” státus amerikai segítséggel való elérése és ezáltal a Moldovai Köztársaság bekebelezése” – fogalmazott a Románia-szakértő.
„A kétoldalú kapcsolatok ki nem tárgyalt problémái, a mindkét oldalon fellelhető merev nacionalista hozzáállás miatt nem várható előrelépés az ukrán–román kapcsolatokban, de a biztonságpolitika miatt visszarendeződés sem valószínű” – tette hozzá Barabás T. János.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke korábban a Krónikának azt mondta, volt és van is együttműködés a közös hajóban evező ukrajnai magyar, illetve román kisebbség képviselői között.
– fogalmazott a KMKSZ vezetője.
Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenít&am
Közben életbe léptek vasárnap az ukrán nyelvtörvény nyomtatott sajtóra vonatkozó rendelkezései – adta hírül az MTI. Mostantól a nem ukrán nyelven megjelenő országos terjesztésű napilapoknak és egyéb újságoknak vagy át kell térniük az ukrán nyelvre, vagy ugyanolyan példányszámban és tartalommal, egy időben meg kell jelenniük ukrán nyelvű változatban is.
Ez alól egyelőre kivételek a csak egy megyén belül terjesztett kiadványok, amelyek az átállásra 2024 júliusáig kaptak haladékot. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, a törvény erre vonatkozó cikkelye elsősorban az orosz nyelvű sajtót érinti.
Az ukrán állami vezetésben azután kezdték aktívabban védelmezni az ukrán nyelvet, hogy Oroszország az Ukrajnában élő orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva 2014-ben önkényesen magához csatolta a Krím félszigetet, és fegyveres konfliktust szított a Donyec-medencében.
A parlament 2019-ben fogadta el az ukrán mint államnyelv működéséről szóló jogszabályt – közismertebb nevén a nyelvtörvényt –, amely ellen mások mellett hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi, korábban szerzett nyelvi jogát.
Telefonon tárgyalt egymással szerdán Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
Amig január végén 4 303 115, februárban pedig 4 234 595 volt azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státusszal rendelkeztek, addig március végén 4 211 495 ukrajnai menekült élt ilyen jogállással az EU valamely tagországában.
Egymillió moldovai állampolgár rendelkezik román útlevéllel is, aminek meg kell könnyeítenie az ország EU-csatlakozását, de a többség nem támogatja a Romániával való egyesülést – jelentette ki Maia Sandu moldovai elnök.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
A NATO-tagállamoknak növelniük kell a hadiipari termelésüket – szögezte le kedd esti washingtoni sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis.
A Hamászra gyakorolt katonai nyomás nélkül nem lehetséges a Gázát uraló iszlamista terrorszervezet által elrabolt izraeli túszok kiszabadítása – ezzel indokolta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Rafah elleni műveletek megkezdését.
Románia nyitott arra, hogy megvitassa egy Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnába küldésének lehetőségét – közölte Klaus Iohannis elnök kedden az Egyesült Államokban.
Nagyszabású támadássorozatot indított az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy nappal a moszkvai győzelem napi ünnepség előtt ukrán városok ellen.
Klaus Iohannis román idő szerint kedden este közölte, hogy a Románia és az Egyesült Államok közötti stratégiai partnerség elmélyítéséről tárgyalt a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnökkel.
Több mint ezeregyszáz szlovákiai intézmény kapott kedden e-mailben pokolgépes fenyegetést, főleg iskolák – közölte a rendőrség. A fenyegetések közül eddig egy sem bizonyult valódinak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!