Macron és Le Pen közül választ államfőt Franciaország

•  Fotó: MTI/AP

Fotó: MTI/AP

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy az Európa-barát, centrista Emmanuel Macron (az utolsó felmérések az ő diadalát vetítik előre) vagy pedig a hazáját az Európai Unióból kivezetni szándékozó Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben.

 

Hírösszefoglaló

2017. május 07., 12:442017. május 07., 12:44

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója.

Az anyaországban helyi idő szerint vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.

Emmanuel Macron Le Touquet-ben adta le szavazatát, míg Marine Le Pen Henin-Beaumont-ban voksolt vasárnap délelőtt.

Az elnökválasztás tüntetésekkel indult Franciaországban:

az MTI beszámolója szerint feministák tüntettek Marine Le Pen ellen, a Nemzeti Front főhadiszállásán. Szakértők szerint Európa mellett és Európa ellen is szavaznak a franciák. Emmanuel Macron ugyanis radikálisan Európa-párti. Támogatja a többsebességes Európát. Közös uniós hadsereget akar. És legalizálná a könnyűdrogokat. Marine Le Pen pedig Európa-ellenes. Nemzeti valutát akar. Szigorítaná a bevándorlást. És kilépne az Európai Unióból.

A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik – számolt be a Híradó.hu. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.

A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban eléggé alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami kevesebb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.

Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy

„jelentős és összehangolt számítógépes támadás” áldozata lett,

ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás „a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”.

Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik.

A franciák 1958 óta tizedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.

Ez az első alkalom, hogy az elnökválasztást rendkívüli állapot idején tartják,

amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.

A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. december 03., kedd

The New York Times: Ceauşescu megbuktatása óta nem volt ilyen súlyos politikai válság Romániában

Romániában instabil és veszélyes a politikai helyzet, Oroszországgal szimpatizáló pártok is nehezíthetik a stabil kormányalakítást – írta kedden a The New York Times (NYT).

The New York Times: Ceauşescu megbuktatása óta nem volt ilyen súlyos politikai válság Romániában
2024. december 03., kedd

Mark Rutte: minél erősebb az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk, annál erősebb lesz a kezük a tárgyalóasztalnál

Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.

Mark Rutte: minél erősebb az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunk, annál erősebb lesz a kezük a tárgyalóasztalnál
2024. december 03., kedd

NATO: továbbra sem küldenek meghívást Ukrajnának

A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.

NATO: továbbra sem küldenek meghívást Ukrajnának
2024. december 03., kedd

Vlagyimir Putyin jól szórakozott a romániai elnökválasztás körüli visszásságokon, Dugin szerint Románia Oroszország része lesz

Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos álláspontot fogalmazott meg a romániai elnökválasztást övező visszásságok kapcsán egy nyilvános rendezvényen miközben fő ideológusa Romániát fenyegette.

Vlagyimir Putyin jól szórakozott a romániai elnökválasztás körüli visszásságokon, Dugin szerint Románia Oroszország része lesz
2024. december 03., kedd

Szíria: bajban vannak, Putyin az iráni elnökkel tartott vésztanácskozást

Szíria biztonsági helyzetének eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.

Szíria: bajban vannak, Putyin az iráni elnökkel tartott vésztanácskozást
2024. december 03., kedd

Donald Trump pokoli következményekkel fenyegeti a Hamászt, ha nem engedi szabadon a túszokat

Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.

Donald Trump pokoli következményekkel fenyegeti a Hamászt, ha nem engedi szabadon a túszokat
2024. december 02., hétfő

Nyugat-Európa az AUR-ra szavazott, Közép-Európa az USR-re, Magyarországon az RMDSZ győzött

Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.

Nyugat-Európa az AUR-ra szavazott, Közép-Európa az USR-re, Magyarországon az RMDSZ győzött
2024. december 02., hétfő

Újabb izraeli túszt nyilvánítottak holttá

Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.

Újabb izraeli túszt nyilvánítottak holttá
2024. december 02., hétfő

Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban

Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.

Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban
2024. december 02., hétfő

Joe Biden elnöki kegyelemben részesítette a fiát

Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.

Joe Biden elnöki kegyelemben részesítette a fiát