Fotó: MTI/AP
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban az elnökválasztás második fordulója, amelynek során mintegy 47,5 millió választópolgár dönthet arról, hogy az Európa-barát, centrista Emmanuel Macron (az utolsó felmérések az ő diadalát vetítik előre) vagy pedig a hazáját az Európai Unióból kivezetni szándékozó Marine Le Pen töltheti be az államfői tisztséget a következő öt évben.
2017. május 07., 12:442017. május 07., 12:44
Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó 1,3 millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött az elnökválasztás második fordulója.
Az anyaországban helyi idő szerint vasárnap reggel 8 órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 7 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni. Az első hivatalos eredmények este 8 órától várhatók.
Emmanuel Macron Le Touquet-ben adta le szavazatát, míg Marine Le Pen Henin-Beaumont-ban voksolt vasárnap délelőtt.
az MTI beszámolója szerint feministák tüntettek Marine Le Pen ellen, a Nemzeti Front főhadiszállásán. Szakértők szerint Európa mellett és Európa ellen is szavaznak a franciák. Emmanuel Macron ugyanis radikálisan Európa-párti. Támogatja a többsebességes Európát. Közös uniós hadsereget akar. És legalizálná a könnyűdrogokat. Marine Le Pen pedig Európa-ellenes. Nemzeti valutát akar. Szigorítaná a bevándorlást. És kilépne az Európai Unióból.
A pénteken éjfélkor életbe lépett kampánycsend előtt nyilvánosságra hozott utolsó felmérések az egy éve alakult és magát a hagyományos jobb- és baloldali pártok fölé helyező En Marche! (Lendületben!) nevű saját politikai mozgalmát vezető, 39 éves Emmanuel Macron biztos győzelmét jelzik – számolt be a Híradó.hu. A leköszönő Francois Hollande szocialista államfő volt tanácsadója, majd gazdasági minisztere 61,5-62 százalékos támogatottsággal győzheti le a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltjét. A 48 éves Marine Le Pennek a szavazatok 38-38,5 százalékát jelzik előre a közvélemény-kutatások.
A közvélemény-kutatások szerint a részvételi hajlandóság franciaországi viszonylatban eléggé alacsony, a jogosultak háromnegyede kíván az urnákhoz vonulni, ami kevesebb, mint az első fordulóban, amikor is a választók közel nyolcvan százaléka szavazott.
Macron kampánystábja péntek este azt közölte, hogy
ennek következtében több tízezer levél, fénykép és más belső dokumentum került nyilvánosságra a közösségi médiában. Értékelésük szerint a támadás „a demokrácia destabilizálására irányul, ahogy az az Egyesült Államokban is történt a legutóbbi elnökválasztás alatt”.
Az elnökválasztási kampányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) azt kérte a francia sajtótól, hogy ne közöljék a belső levelezésnek a tartalmát, mert az bűncselekménynek minősülhet, egyrészt mert hamis tartalmak is lehetnek e kiszivárogtatott szövegek között, másrészt pedig az érvényben lévő kampánycsendet is megsérthetik.
A franciák 1958 óta tizedik alkalommal választják meg közvetlen szavazással a köztársasági elnököt, akinek mandátumát 2000-ben népszavazással hétről öt évre csökkentették, s most először nem került be egyik hagyományos bal- vagy jobboldali párt jelöltje sem a második fordulóba.
amely a 2015. november 13-i – 130 áldozatot követelő – párizsi iszlamista merénysorozat óta van életben. A választókörzeteket mintegy 50 ezer rendőr és csendőr biztosítja, közülük 12 ezren Párizsban és a fővárosi agglomerációban teljesítenek szolgálatot.
A hatóságok egész nap nagy erőkkel biztosítják a két jelölt kampánystábjának székhelyeit és azokat a helyszíneket is, ahol győzelem esetén a két tábor spontán ünneplése várható, miután az első forduló estéjén anarchista tüntetők összecsaptak a rendőrökkel Párizs belvárosában a République és a Bastille terek közelében.
Romániában instabil és veszélyes a politikai helyzet, Oroszországgal szimpatizáló pártok is nehezíthetik a stabil kormányalakítást – írta kedden a The New York Times (NYT).
Elengedhetetlen, hogy Ukrajna még több katonai segélyt kapjon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár kedden Brüsszelben, a szövetséges tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóját megelőző sajtótájékoztatóján.
A NATO-országok valószínűleg nem teljesítik Ukrajna felhívását, hogy a közelgő, december 3-4-i NATO-külügyminiszteri találkozón meghívást kapjon a katonai szövetségbe a forrongó ország – jelentette több diplomatára hivatkozva a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos álláspontot fogalmazott meg a romániai elnökválasztást övező visszásságok kapcsán egy nyilvános rendezvényen miközben fő ideológusa Romániát fenyegette.
Szíria biztonsági helyzetének eszkalálódásáról folytatott hétfőn telefonos eszmecserét Vlagyimir Putyin orosz és Maszúd Peszeskján iráni elnök – közölte hétfőn a Kreml sajtószolgálata.
Donald Trump leendő amerikai elnök hétfőn súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha hivatalba lépése napjáig a Hamász palesztin terrorszervezet nem engedi szabadon a 2023. október 7. óta fogva tartott túszokat.
Nyugat-Európában jórészt a Románok Egyesüléséért Szövetséget (AUR) támogatták az ott élő románok a vasárnapi parlamenti választáson – derül ki az összesített eredményekből.
Izraelben holttá nyilvánítottak egy újabb túszt, akit már tavaly október 7-én megöltek – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) hétfőn.
Terrorista bűncselekmények előkészítése vádjával indítottak büntetőeljárást Svédországban három, az Iszlám Állam terrorszervezethez köthető személy ellen – közölte hétfőn a svéd ügyészség.
Elnöki kegyelemben részesítette Joe Biden amerikai elnök a fiát, Huntert, akit két büntetőügyben talált bűnösnek a bíróság korábban az év során – jelentette be az elnök a Fehér Ház közleményében vasárnap este.
szóljon hozzá!