Fotó: Twitter/David Cameron
Miközben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását sürgeti a NATO-csapatok esetleges Ukrajnába vezénylése miatt, David Cameron brit külügyminiszter a Süddeutsche Zeitungnak adott, szombaton megjelent interjújában ellenezte, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, beleértve az ukrán hadsereg kiképzését is.
2024. március 10., 10:592024. március 10., 10:59
A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki” a nyugati katonai jelenlét Ukrajnában. Az Egyesült Államok és több európai szövetséges, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elhatárolódott Macron kijelentésétől.
Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy
A miniszter szerint jobb, ha külföldön hajtanak végre kiképzési missziókat, hozzátéve, hogy London 60 ezer ukrán katonát képzett ki ilyen módon.
„El kell kerülnünk, hogy nyilvánvaló célpontokat hozzunk létre (Vlagyimir) Putyin orosz elnök számára” – jegyezte meg Cameron.
Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter pénteken azt mondta, hogy bár jelenleg nem tárgyalnak harcoló csapatok bevetéséről, fennáll annak a lehetősége, hogy Párizs katonai személyzetet küld Ukrajnába ukrán katonák kiképzésére vagy aknamentesítési műveletekben való részvételre.
Korábban Bill Blair kanadai védelmi miniszter is azt mondta, hogy
Közben Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésének összehívását kezdeményezte szombaton, hogy megtárgyalják a francia elnök elképzelését NATO-csapatok Ukrajnába küldéséről.
Dmitrij Poljanszkij, Oroszország állandó ENSZ-képviselőjének helyettese New Yorkban kifejtette, hogy Moszkva szeretne több információt Emmanuel Macron elképzeléséről, amely véleménye szerint a
A diplomata arról is beszélt, hogy szeretné, ha napirendre vennék a német médiában napvilágot látott, magas rangú német katonai vezetőknek tulajdonított beszélgetést arról, hogy Németország levegőből indítható Taurus rakétákat bocsátana Ukrajna rendelkezésére.
Dmitrij Poljanszkij megjegyezte azt is, hogy
Hozzátette, hogy az Odessza ellen szerdán végrehajtott orosz légitámadás célpontja egy tengeri drónok összeszerelésével foglalkozó üzem volt, ahol brit alkatrészekből állítanak össze katonai eszközöket.
A Biztonsági Tanácsban Oroszországot képviselő diplomata arra is utalt Odessza említésével, hogy Emmanuel Macron a NATO-egységek Ukrajnába küldésére vonatkozó elképzelését a közelmúltban azzal egészítette ki, hogy Franciaország akkor vezényelne katonákat Ukrajnába, amennyiben Kijevet vagy Odesszát támadás érné orosz részről.
Közben a térség ukrán parancsnoka szombaton közölte:
A harcok a Bahmuttól nyugatra fekvő területre összpontosultak – nyilatkozta Szerhij Szidorin az ukrán televízióban. „Az ellenség erős veszteségeket szenved el, de állandóan újratölti friss tartalékosokkal a sorait” – mondta a parancsnok. Az orosz támadások célja, hogy előre nyomuljanak Csasziv Jar felé.
„Éjjel-nappal folynak a harcok” – közölte Szidorin.
Az ukrán hadsereg ellentámadásokkal próbálja megtörni az orosz offenzívát, de vissza kellett vonulnia Ivanyivszke falu mögé.
„Az ellenség jelenleg a várost próbálja megostromolni, frontálisan és az oldalakról” – mondta Szidorin a helyzetről.
Ukrajna és Oroszország több tucat drónnal támadta egymást
Az ukrán erők az éjszaka folyamán az Oroszország által indított 39 támadó drónból 35-öt megsemmisítettek – közölte az ukrán légierő vasárnap reggel. A jelentések szerint a legtöbb drónt az ország keleti és déli része felett semmisítették meg. A másik oldalon egy ukránok által indított drón lezuhant és kigyulladt egy olajraktárnál az oroszországi Kurszki területen – közölte a regionális kormányzó vasárnap. „A tűzoltók és a mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak” - mondta Roman Sztarovojt, további részletek közlése nélkül.
Oroszország állítása szerint szombatra virradóra negyvenhét ukrán drónt semmisített meg, amelyeknek egyik célpontja feltehetően egy repülőgépgyár volt.
„A légvédelmi rendszerek elfogtak és megsemmisítettek egy drónt a Belgorodi, kettőt a Kurszki, hármat a Volgográdi, negyvenegyet pedig a Rosztovi terület felett” – közölte az orosz hadsereg.
Kijev az utóbbi időben szinte naponta intéz drón- és tüzérségi támadásokat orosz területek ellen. A Rosztovi terület kormányzója, Vaszilij Golubjov kijelentette, hogy az egyik csapás az Azovi-tengeri Taganrogot érte, ahol egy mentős megsebesült.
Orosz katonai szakértők állítása szerint a támadás célpontja a taganrogi Berijev repülőgépgyár lehetett – jelentette a hadsereghez közel álló Ribar televízió.
Az Ukrajnával szintén határos Kurszki terület kormányzója, Roman Sztarovojt azt mondta, hogy egy klinika egy támadás következtében megrongálódott, az offenzíva nem követelt áldozatokat.
A részben elfoglalt dél-ukrajnai Zaporizzsja megye orosz megszálló hatóságának egyik vezetője, Jevgenyij Balickij közölte, hogy dróntámadás következében tűz ütött ki az elektromos hálózat egyik berendezésében.
Oroszország a szükséges és elégséges szinten fogja fenntartani nukleáris erőit, nem megy bele új fegyverkezési versenybe – jelentette ki Vlagyimir Putyin.
Továbbra is nagy erőkkel keresi az osztrák rendőrség azt az 56 éves férfit, aki vadászpuskájával lelőtte két vadásztársát hétfőn. Az áldozatok egyike egy felső-ausztriai kis falu polgármestere volt.
Több mint ötezer hamisított műszaki cikket foglaltak le a gyulai határátkelőhelyen egy román kamionból a pénzügyőrök – tudatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleményben kedden.
Ferenc pápa december 24-én este nyitja meg a Szent Péter-bazilika szent kapuját, amivel kezdetét veszi a jubileumi szentév, december 26-án pedig a római Rebibbia börtönben teszi meg ugyanezt – jelentette be Rino Fisichella érsek.
Több száz üveg brandyt hozott magával egy romániai sofőr, akit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei Magyarországon, az M5-ös autópályáról tereltek le ellenőrzésre.
Oroszország keddre virradó éjjel megtámadta Harkiv Osnovjanszkij kerületét, és legalább négy embert megölt – jelentették a helyi hatóságok.
Az izraeli parlament, a kneszet hétfő este elfogadta az ENSZ palesztinokat támogató segélyszervezete (UNRWA) Izrael területén való működését betiltó törvényt.
Az Európai Unió 13 országának külügyminisztere elítélte hétfőn a hétvégi georgiai parlamenti választásokon a nemzetközi szabályok állítólagos megsértését, és úgy ítélték meg, hogy a szabályok megsértése „összeegyeztethetetlen az európai uniós tagjelölt országgal szembeni elv
Izrael kétmilliárd sékelért (mintegy 500 millió euróért) hadrendbe állíthatóvá fejleszti Fénypajzs nevű légvédelmi lézerfegyverét – jelentette be hétfőn a fegyvergyárakkal szerződést kötő védelmi minisztérium.
Magyarországnak nemzeti érdeke Románia mielőbbi schengeni csatlakozása, s a kormány reménykedik abban, hogy ez még hazánk soros európai uniós elnöksége alatt megtörténhet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!