Keményebb fellépés? Herci Halevi (balra) izraeli vezérkari főnök és Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint akár be is vonulhat az izraeli hadsereg Libanonba
Fotó: Facebook/Herci Halevi
Izrael vezérkari főnöke szerdán közölte a katonákkal, hogy a Libanonban végrehajtott légicsapások célja a Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése és az izraeli erők esetleges szárazföldi bevonulásának előkészítése.
2024. szeptember 26., 09:322024. szeptember 26., 09:32
„Halljátok a repülőgépeket a fejetek felett; egész nap csapásokat mértünk” – mondta a CNN beszámolója szerint Herci Halevi a katonáknak, amikor az ország északi, Libanonnal közös határán tett látogatást.
– tette hozzá.
A behatolás célja, hogy az ország északi részén a határon átnyúló tűzharcok miatt kitelepített izraeliek tízezrei visszatérhessenek otthonaikba – mondta Halevi.
„Ennek elérése érdekében előkészítjük a manőver folyamatát” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy a katonai bakancsok ellenséges területre lépnek, olyan falvakba lépnek be, amelyeket a Hezbollah nagy katonai előőrsöknek készített elő” – jelentette ki.
– mondta Halevi.
A kijelentések azután hangzottak el, hogy Izrael fokozta légicsapásait Libanonban, és lelőtt egy ballisztikus rakétát, amelyet a Hezbollah szerint a Moszad, az izraeli hírszerző ügynökség Tel-Aviv melletti központja ellen irányított – ez volt az első alkalom, hogy az Irán által támogatott fegyveres csoport ilyen mélyen izraeli területre próbált csapást mérni.
Korábban az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy két tartalékos dandárt hív be a Hezbollahhal való konfliktus miatt. Izrael északi főparancsnoka, Ori Gordin szintén figyelmeztetett, hogy a hadseregnek „teljes mértékben fel kell készülnie a manőverekre”.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy országa „nem nyugszik” addig, amíg az északi lakosok nem térhetnek haza.
„Nem részletezhetek mindent, amit teszünk, de egy dolgot elmondhatok: eltökélt szándékunk, hogy az északi lakosokat biztonságban hazatérítsük otthonaikba” – mondta a miniszterelnök a Hezbollah libanoni célpontjai ellen indított intenzív izraeli légicsapáshullám közepette.
– tette hozzá.
Izrael ebben a hónapban drasztikusan fokozta a Hezbollah libanoni célpontjaira mért csapásait, miközben kezd elszakadni a Hamász elleni, közel egy éve tartó gázai háborújától.
Az Izraeli Védelmi Erők tüzet nyitottak a libanoni határ közelében, miután gyanús mozgásokat észleltek – közölte rövid közleményében helyi idő szerint csütörtökön kora reggel.
„Nem sokkal ezelőtt, miután gyanús mozgásokat azonosítottak a libanoni határ térségében, az IDF katonái tüzet nyitottak az irányukba” – közölte az IDF.
„A katonák jelenleg házkutatást tartanak a térségben” – tette hozzá az IDF, további részletek közlése nélkül.
Az „azonnali” tűzszünet a határon „teret biztosítana a diplomáciai rendezéshez” – áll az országok szerdai nyilatkozatában.
„A Libanon és Izrael között 2023. október 8. óta fennálló helyzet tűrhetetlen, és elfogadhatatlan kockázatot jelent egy szélesebb körű regionális eszkaláció tekintetében. Ez senkinek sem érdeke, sem Izrael népének, sem Libanon népének” – áll az országok – köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar – nyilatkozatában.
– olvasható a nyilatkozatban.
„Ezután készek vagyunk teljes mértékben támogatni minden olyan diplomáciai erőfeszítést, amely arra irányul, hogy Libanon és Izrael az elmúlt hónapok erőfeszítéseire építve még ebben az időszakban olyan megállapodást kössön, amely véget vet a válságnak” – tették hozzá.
„Itt az ideje, hogy az izraeli-libanoni határon olyan rendezés szülessen, amely garantálja a biztonságot, hogy a civilek visszatérhessenek otthonaikba” – mondták.
Eközben Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai ülése előtt New Yorkban Araghcsi azt mondta, hogy Irán támogatja a Hezbollahot abban, amit a csoport „jogos ügyének” nevezett, hogy megvédje Libanont Izraellel szemben.
„Minden eszközzel a libanoni nép mellett állunk” – mondta egy sajtótájékoztatón.
A külügyminiszter sürgette a tanácsot, hogy avatkozzon be és állítsa helyre a biztonságot a térségben, és arra figyelmeztetett, hogy ha nem lép, a régiót teljes körű konfliktus veszélye fenyegeti.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint a szerdai libanoni izraeli csapások több mint 80 ember halálát okozták. Az izraeli hadsereg közölte, hogy a legutóbbi csapássorozat során a Hezbollah 70 hírszerzési létesítményét és több mint 2000 célpontot támadott az elmúlt három napban.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
szóljon hozzá!