Nincs áttörés. Rusztem Umerov és az ukrán delegáció az isztambuli orosz–ukrán tárgyalás után
Fotó: Facebook/Rusztem Umerov
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
2025. július 24., 08:422025. július 24., 08:42
A CNN szerint az orosz–ukrán találkozó kevesebb mint egy óra alatt véget ért.
A találkozóra néhány nappal azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök 50 napos határidőt adott Moszkvának a béke megkötésére, különben „nagyon szigorú vámokkal” kell számolnia.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem reagált nyilvánosan Trump ultimátumára, és Moszkva továbbra is drónokkal és rakétákkal bombázza az ukrán városokat, miközben szárazföldi csapatai keleten nyomulnak előre.
A szerdai találkozó után az ukrán delegációt vezető Rusztem Umerov volt védelmi miniszter elmondta, hogy
és úgy vélte, hogy „Trump (amerikai) elnök és (Recep Tayyip) Erdoğan török elnök részvétele rendkívül értékes lenne”.
Oroszország küldöttje, Vlagyimir Megyinszkij volt kulturális miniszter és jelenleg Putyin magas rangú tanácsadója azonban azt mondta, hogy
jelentette a Reuters.
A két fél továbbra is ellentétben állt a lehetséges tűzszünet feltételeivel kapcsolatban: Umerov szerint Ukrajna „teljes és feltétel nélküli tűzszünetet” szeretne, mint a hatékony diplomácia szükséges alapját, míg Oroszország 24-48 órás rövid tűzszüneteket szorgalmazott a frontvonalon, hogy az orvosi csapatok elszállíthassák a halott és sebesült katonákat.
Megyinszkij szerint Moszkva három munkacsoport létrehozását javasolta, amelyek online üléseznek és politikai, katonai és humanitárius kérdésekkel foglalkoznak.
A két fél ugyanakkor talált némi közös nevezőt a fogolycserékkel kapcsolatban, Megyinszkij a találkozó után tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ukrán-belorusz határon körülbelül 250 orosz és 250 ukrán hadifogoly cseréje van folyamatban.
Megyinszkij szerint a két fél abban is megállapodott, hogy
A májusban és júniusban Isztambulban tartott két előző tárgyalási forduló elősegítette több ezer hadifogoly és halott katona maradványainak cseréjét, de a béke felé alig történt előrelépés.
Zelenszkij szerdán a Telegramon közzétett üzenetében azt írta, hogy „a legutóbbi isztambuli megállapodások valamennyi szakaszán” keresztül több mint 1000 ukrán tért vissza.
A szerdai tárgyalások előtt alacsonyak voltak az elvárások, Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő hangsúlyozta, hogy a két fél tárgyalási álláspontja továbbra is „teljesen ellentétes”, és azt mondta a riportereknek, hogy ne számítsanak „csodás áttörésre”.
A teljes körű invázió előtt néhány hónappal publikált hosszú esszéjében Putyin azt állította, hogy Oroszország és Ukrajna egy ország; megjegyzései sokak számára azt sugallták, hogy a háborút azért indították, hogy ezt a valósággá tegyék.
Amellett, hogy Trump új szankciókkal fenyegette Oroszországot és az orosz olajat vásárló más országokat, ha 50 napon belül nem jön létre béke, az Egyesült Államok megállapodást kötött arról is, hogy európai szövetségesei révén új fegyvereket juttat Kijevnek. Ezek a lépések éles ellentétben állnak az amerikai elnök korábbi konfliktuskezelési stratégiájával.
Eközben
„Kielemeztünk minden aggodalmat, minden olyan tényezőt, amin változtatni kell. Törvényjavaslatot fogok benyújtani Ukrajna parlamentjének, ami válasz lesz ezekre az aggodalmakra, és biztosítja a jogrend megerősítését. Nem lesz semmilyen orosz befolyás vagy beavatkozás a rendfenntartó szervek tevékenységébe, és ami nagyon fontos, megmarad a korrupcióellenes intézmények függetlenségét garantáló minden norma” – mondta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy nagyon várja a rendvédelmi és korrupcióellenes szervek vezetőitől, valamint a főügyésztől azokat a javaslatokat, amelyek működőképes szabályokat fogalmaznak meg.
– hangsúlyozta. Az elnök emlékeztetett: a rendvédelmi és korrupcióellenes szervek vezetőivel tartott szerdai találkozóján megállapodtak abban, hogy az intézmények vezetői közösen fognak javaslatot tenni egy cselekvési tervre és konkrét lépésekre, amelyek megerősíthetik a jog erejét Ukrajnában.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és a főügyészi hivatal munkatársai hétfőn mintegy 80 házkutatást tartottak a korrupcióellenes nyomozóhivatal (NABU) 19 alkalmazottjánál Ukrajna különböző megyéiben. Kedden a parlament megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely
A törvényjavaslat elfogadása után Ukrajna több városában tiltakozó megmozdulásokra került sor. A TSZN ukrán hírtelevízió beszámolója szerint szerda este újabb tiltakozók vonultak utcára Kijevben, Lvivben, Dnyipróban, Odesszában, Mikolajivban és más ukrán városokban.
Ursula von der Leyen komoly aggodalmát fejezte ki a korrupcióellenes szervek függetlenségének elvesztésével járó törvény következményeivel kapcsolatban, és magyarázatot követelt az ukrán kormánytól – közölte a szóvivő.
Hangsúlyozta, a jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem az európai projekt középpontjában áll. „Tagjelölt országként Ukrajnától az EU elvárja, hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa ezeket a normákat. Ezeket érintően nem lehet kompromisszum”
– tette hozzá.
Kijevben az ukrán légvédelem megerősítéséről egyeztettek az izraeli külügyminiszterrel
Az ukrán légvédelem megerősítéséről egyeztettek szerdán Kijevben Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en.
Az ukrán államfő szerint a megbeszélésen a közös fegyverfejlesztésben rejlő lehetőségek kérdése is felmerült.
Szaár a nap folyamán Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel is tárgyalt. Az ukrán diplomácia vezetője ennek kapcsán megjegyezte, hogy Izrael és Ukrajna közösen tervez fellépni az iráni fenyegetésekkel szemben. „Országainknak közös biztonsági kihívásaik vannak” – hangoztatta Szibiha hozzátéve, hogy
a Jeruzsálem és Kijev közötti kapcsolatok elmélyítése keretében „külön párbeszédet indítanak az iráni fenyegetésről”.
Szibiha hangsúlyozta, hogy számos lehetőség rejlik különösen a védelmi technológiákat illető együttműködésben. „Irán és Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelentenek, nemcsak országaink, hanem a világ biztonságára is” – mondta Szibiha hozzátéve, hogy Észak-Koreával közösen „egymást kölcsönösen segítő, rosszindulatú rendszerek szövetségét alkotják”.
Szaár megköszönte ukrán hivatali partnerének, hogy a kijevi vezetés szankciós listára helyezett iráni kormánytisztségviselőket és támogatásáról biztosította Izraelt az iráni nukleáris létesítmények elleni légicsapások során.
Mindemellett Izrael támogatásáról biztosította a kijevi vezetést felidézve, hogy a zsidó állam humanitárius segítséget és szakértőket küldött poszttraumás stressz zavar kezelésére Ukrajnába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
A román állam úgy döntött, hogy kártérítést kér a hollandiai Drents Múzeumból ellopott négy, aranyból készült dák műtárgyért, anélkül, hogy megvárná a büntetőeljárás lezárását – értesült a Digi24.ro portál.
Jókora pénzösszeget és több mint egytucatnyi útlevelet találtak a görög hatóságok Vladimir Plahotniuc szökésben levő moldovai oligarchánál egy 1 milliárd dolláros banki csalásban és más bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítanak.
Donald Trump amerikai elnök súlyos következményeket sürgetett, miután a 2016-os demokrata választási vereség után a leköszönő Obama-adminisztráció vezető tisztségviselői állítólag hírszerzési iratokat hamisítottak.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos komoly visszalépésnek nevezte, hogy az ukrán parlament megszavazta kedden azt a törvényjavaslatot, amely a főügyészség irányítása alá helyezi a nemzeti korrupcióellenes nyomozóhivatalt.
A luxemburgi hatóságok még 2020 februárjában őrizetbe vettek egy svéd férfit, aki a rotterdami Eurovíziós Dalfesztivál ellen tervezett terrortámadást – írta a Het Parool holland lap kedden luxemburgi igazságügyi forrásokra hivatkozva.
Huszonöt ország – köztük az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország és Japán külügyminiszterei – a Gázai övezetben dúló harcok azonnali leállítására szólított fel hétfőn egy közös nyilatkozatban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!