Fotó: Wikipédia
Ukrajna ragaszkodik az oroszországi Belgorodi területen lezuhant orosz Il-76-os szállító repülőgép tragédiájának nemzetközi kivizsgálásához – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök szerda esti beszédében.
2024. január 25., 09:282024. január 25., 09:28
2024. január 25., 09:292024. január 25., 09:29
Mint arról beszámoltunk, a katonai szállítógép szerdán reggel zuhant le, a fedélzeten tartózkodók meghaltak. Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint 65 ukrán hadifogoly tartózkodott a gépen, amely egy fogolycserére tartott, amikor lezuhant. Moszkva szerint a gépet az ukrán hadsereg lőtte le, ráadásul valószínűleg nyugati rakétákkal.
Az orosz állításokat kommentálva Zelenszkij azt mondta, hogy az ukrán katonai hírszerzés (HUR) „tisztázza a hadifoglyok sorsát”. Azt nem erősítette meg, hogy a gépen voltak-e.
– mondta az elnök.
Zelenszkij elmondta, hogy beszélt Ukrajna katonai vezetésével, köztük Valerij Zaluzsnijjal, a fegyveres erők főparancsnokával és Szerhij Saptalával, a vezérkari főnökkel a balesetről.
Kifejtette azt is, hogy az ukrán biztonsági szolgálat vizsgálja a repülőgép lezuhanásának minden körülményét, amelyről az orosz védelmi minisztérium számolt be először.
Zelenszkij továbbá utasította Dmitro Kuleba külügyminisztert, hogy a nyomozás előrehaladtával tájékoztassa a nemzetközi partnereket az Ukrajna rendelkezésére álló adatokról.
– mondta Zelenszkij.
A vezérkar korábban, január 24-én egy nyilatkozatban azt mondta, hogy az ukrán hadsereg folytatja az Oroszország által használt rakétakilövő járművek megsemmisítését, amelyekkel a Belgorodi területtel határos Harkiv területet lövik, anélkül, hogy megemlítette volna az Il-76-os lezuhanását.
Az Ukrajinszka Pravda az ukrán hadseregben lévő forrásaira hivatkozva arról számolt be, hogy a gépen Sz-300-as rakéták voltak.
Az ukrán katonai hírszerzés, vagy ahogy Ukrajnában ismerik, a HUR szerint az orosz fél nem tájékoztatta őket a légtér biztosításának szükségességétől.
„Nincs megbízható és átfogó információnk arról, hogy pontosan kik voltak a gép fedélzetén, vagy hogy hányan lehettek potenciálisan a gépen” – közölte a HUR.
Ukrajna teljesítette a fogolycsere rá vonatkozó részét, az orosz hadifoglyok biztonságáról gondoskodtak, és a megbeszélt cserepontra vitték őket – tette hozzá a HUR.
Az orosz fél nem értesítette Ukrajnát a Belgorod körüli légtér biztonságának biztosításának szükségességéről – állította a HUR –, ami a múltban „többször” megtörtént.
A HUR úgy folytatta, hogy
John Kirby, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy a Fehér Ház nem tudja megerősíteni azokat az állításokat, amelyek szerint ukrán hadifoglyok voltak a Belgorodi területen lezuhant repülőgépen.
– jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján. Az ülést csütörtökre hívták össze.
„Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset után (…) a brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást” – mondta az orosz diplomácia vezetője.
„Jelenleg próbáljuk megállapítani a tényeket, ami a lelőtt Il-76-os katonai szállítógépet és azokat az okokat illeti, amelyek miatt az ukrán fél ezt a bűncselekményt elkövette”
– tette hozzá.
Lavrov felidézte, hogy a járattal olyan katonákat szállítottak, akiket egy hadifogolycsere keretében átadtak volna.
– mondta.
Az orosz ENSZ-képviselet később közölte, hogy a francia elnökség – „visszaélve ebből a pozíciójából eredő feladataival” –elutasította az ENSZ BT rendkívüli ülésének szerdai összehívását. Hozzátette, hogy „Franciaország abban az igyekezetében, hogy falazzon Ukrajnának”, a tanácskozást csütörtök estére hívta össze.
Stéphane Dujarric, a világszervezet szóvivője közölte, hogy a világszervezetet tájékoztatták a tragédiáról, és részvétét fejezi ki az áldozatok miatt.
Az orosz védelmi tárca korábban közölte, hogy az Iljusin-76-os gépet az ukrán hadsereg lőtte le légvédelmi eszközzel.
A gép fedélzetén a személyzet hat tagja, 65 ukrán hadifogoly és három kísérő orosz katona tartózkodott. A repülőgép teljes személyzete és valamennyi utasa életét vesztette.
Drónokkal támadták Odesszát az oroszok
Az orosz erők január csütörtökre virradóra kétszer is támadó drónokkal mértek csapást Odessza városára – jelentette Oleh Kiper, az Odesszaa terület kormányzója.
Kiper szerint két áldozat van, de nem közölt további részleteket.
Azt is elmondta, hogy a drónok egy ipari létesítményt találtak el Odesszában, és hogy a támadásban lakóépületek és a polgári infrastruktúra is megsérült.
Korábban Kiper január szerdán este arról számolt be, hogy egy orosz dróntámadásban két férfi megsérült. Az egyikük többszörös vágott sérülések miatt kórházi ápolásra szorult.
A déli kikötőváros, Odessza gyakori célpontja az orosz dróntámadásoknak. Egy dróncsapás január 17-én három embert megsebesített és épületeket rongált meg, 130 ember evakuálására kényszerítve őket. Az orosz erők többször célba vették Odessza kikötőjét és gabonatárolási, illetve -szállítási infrastruktúráját is.
Az ukrán légierő csütörtökön reggel közölte: Ukrajna az Oroszország által január 25-én éjszaka indított 14 Sahíd típusú támadó drónból 11-et lelőtt.
A drónokat a Mikolajivi és az Odesszai régiók felett lőtték le.
Az orosz erők a Belgorodi területről indított Sz-300-as rakétákkal célba vették a Harkivi területet is.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki terület kormányzója elmondta, hogy a dróntámadásban megrongálódott egy cég székhelye a Krivorizkij körzetben. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Észak-Korea tagadta hétfőn, hogy csapatokat küld Oroszországnak az ukrajnai háborúban való részvételre, sőt, Phenjan egyik képviselője az ENSZ-ben „alaptalan pletykának” nevezte Szöul állítását.
Az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó uniós hiteltámogatás célja, hogy Oroszország mint agresszor fizesse ki az általa okozott károk költségeit Ukrajnának.
Moszkva nem tudta aláásni a választásokat és a népszavazást a Moldovai Köztársaságban, noha „erőteljesen dolgozott” ezen – reagált hétfőn a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
szóljon hozzá!