Fotó: Mid.ru
Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. Szergej Lavrov a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban megismételte azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Moszkva „különleges hadműveletet” hirdetett meg.
2022. június 17., 07:332022. június 17., 07:33
Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna „bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”. Az orosz külügyminiszter megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek.
A BBC-riporter felvetette, hogy egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt. Arra a kérdésre, hogy ez is az ukrajnai nácik elleni küzdelem része volt-e, Szergej Lavrov úgy fogalmazott: mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket.
Szergej Lavrov az interjúban kijelentette: a BBC sem tárta fel, hogy mi zajlott a kelet-ukrajnai térségben, ahol az ukrán fegyveres erők nyolc évig lőtték a civil lakosságot.
Naponta ezer ukrán katona hal vagy sebesül meg a donbaszi harcokban, a védekezés legnagyobb problémája mégis az, hogy Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége.
A „Donyecki Népköztársaság” nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága által nemrégiben halálra ítélt két brit állampolgár ügyéről az orosz külügyminiszter azt mondta: egyáltalán nem érdekli, hogy a Nyugatnak mi a véleménye erről, őt csak a nemzetközi jog érdekli, és a nemzetközi jog alapján a zsoldosokra nem vonatkoznak a hadviselő feleket megillető jogosultságok.
Arra a felvetésre, hogy a két brit, a 28 éves Aiden Aslin és a 48 esztendős Shaun Pinner – akiket a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogtak el még áprilisban – nem zsoldos, hanem az ukrán fegyveres erők kötelekében szolgált, Lavrov azt mondta, hogy ennek eldöntése a bíróság feladata. Hozzátette:
Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné a brit–orosz viszonyt, az orosz külügyminiszter kijelentette: nem hiszi, hogy maradt volna bármiféle mozgástér a kétoldalú kapcsolatokban, miután Boris Johnson brit miniszterelnök és Liz Truss külügyminiszter nyíltan arról beszél, hogy le kell győzni, térdre kell kényszeríteni Oroszországot. „Hát akkor nosza, próbálják meg” – tette hozzá Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint Nagy-Britannia politikai ambíciói kedvéért újból saját népének érdekeit áldozza fel, miután politikusai semmi másra nem gondolnak, csak a következő választásokra.
Oroszország Ukrajna elleni támadása csak az első lépés, amelyre az orosz vezetésnek szüksége van ahhoz, hogy megnyissa az utat további országok leigázásához.
Irán „mind ez idáig soha nem használt fegyverekkel, másodpercek alatt” adna választ egy esetleges izraeli támadásra – szögezte le hétfő este az iráni külügyminiszter-helyettes az állami televíziónak adott interjújában.
Terrorcselekménynek minősítette az ausztrál rendőrség kedden azt a késes támadást, amelyet előző nap követtek el egy sydney-i asszír keresztény templomban, és bejelentették a feltételezett elkövető, egy 16 éves fiú őrizetbe vételét is.
Kigyulladt a dán főváros egykori tőzsdéjének történelmi épülete, a hatóságok a környező utcákat lezárták – közölte a dán rendőrség kedden az X közösségi oldalon.
New Yorkban második napjába lép kedden Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperének tárgyalása, folytatódik az esküdtek kiválasztásának folyamata.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ugyanúgy védjék meg Ukrajnát, mint ahogyan a közelmúltbeli iráni támadástól megvédték Izraelt.
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
Irán „visszafogottságot tanúsított” az Izrael ellen intézett drón- és rakétatámadás során, mely a síita állam damaszkuszi konzulátusa ellen végrehajtott csapására volt válasz – jelentette ki hétfőn az iráni külügyi szóvivő.
Késes támadást jelentettek Sydney egyik templomából hétfőn, többen megsebesültek, köztük egy pap is – közölték a helyi hatóságok.
Romániában állomásozó harci gépek is részt vettek a hétvégi akcióban, amely során nyugati hadseregek is besegítettek Izraelnek az Irán által kilőtt rakéták és drónok ártalmatlanná tételében.
Izraelben hétfőn újra megnyithatják kapuikat az oktatási intézmények a vasárnap hajnali iráni drón- és rakétatámadás után.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!