Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseire azért kell emlékeznie minden nemzedéknek, mert volt bátorságuk felszólalni a szabadság érdekében és az elnyomás ellen – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a PestiSrácok internetes lap és az OIKOSZ Alapítvány által szervezett Halhatatlanok napja című november 4-i megemlékezésen szombaton, Budapesten.
2023. november 04., 23:592023. november 04., 23:59
2023. november 05., 00:042023. november 05., 00:04
Potápi Árpád János hangsúlyozta: a szabadságharcosok mindezt úgy tették, hogy szembeszálltak a világ egyik legerősebb hadseregével.
A magyar szabadságharcosok elavult fegyverekkel, dióverőnek csúfolt puskákkal harcoltak, vagy éppen üres hordókkal, úttestre rakott lefestett tányérokkal, lefordított tepsikkel, palacsintasütőkkel vezették félre a szovjeteket, éppen annyi időre, amíg egy-egy Molotov-koktéllal sikerült hatástalanítani őket - mondta.
1956-ban a magyar szabadságharcosok életük árán is megvédték volna a függetlenséget és a szabadságot, sőt sokan az életüket is adták a magyar szabadságért, a haza függetlenségéért. Voltak, akik a harcokban haltak meg, voltak, akik a megtorlások során, voltak, akik túlélték, de egész életükben megpróbálták elsorvasztani őket és voltak, akik elmenekültek mindezek elől – emlékeztetett.
A hazaszeretet 1956 októberében Magyarország szabadságáért lobbant lángra, és ez a láng novemberben sem hunyt ki, a sortüzek, a városi harcok csak olajat öntöttek a tűzre – tette hozzá.
Potápi Árpád János személyes érintettségét megemlítve elmondta, hogy a forradalom és szabadságharc eltiprását követően, 1956 végén megkezdődő, több százezer embert érintő megtorlás során a bonyhádi nemzeti tanácsban tevékenykedő nagyapját is börtönbüntetésre ítélték, családjának több más tagja pedig külföldre menekült.
A megtorlás emberéleteket tett tönkre, családokat szaggatott szét, de a hazaszeretet lángját nem tudta kioltani. A szovjet uralom koporsójába az első szeget sikerrel verte be '56 népe. A magyar nemzet megmutatta a világnak a kommunista rendszer igazi arcát, ami megpecsételte a rendszer sorsát - fogalmazott az államtitkár
– hangsúlyozta az államtitkár, kiemelve, hogy a kormány ma is küzd azért, hogy ne idegen birodalmi érdekek, hanem a nemzet érdeke jusson érvényre.
Ahogy akkor, úgy ma sem tetszik ez mindenkinek - tette hozzá.
„Nemzetünk minden sorsfordító pillanatban a szabadságért és függetlenségért küzdött. Ma ez a küzdelem tőlünk nem követel olyan áldozatokat, mint '56 idején. Nem lőnek agyon, nem taposnak szét bennünket lánctalpakkal, nem fenyegetnek börtönnel, nem kényszerülünk elhagyni a hazánkat. Éppen ezért még szilárdabban, félelem nélkül ki kell állnunk azokért az értékekért, amelyekért '56 hősei kockára tettek és sokan oda is adtak mindent” – fogalmazott. A már 1956-ban is hatalmas erővel megmutatkozó nemzeti összetartozás 2010 óta a kormány nemzetpolitikájának is legfőbb eredménye és értéke, és összefogja a magyarságot határainkon innen és túl – hangoztatta.
A nemzeti összetartozásnak köszönhető az is, hogy az ukrán-orosz háború elől, vagy Izraelből Magyarországra menekülők itt békés, biztonságos közösséget találtak – tette hozzá.
A budai Bem József téren tartott rendezvény résztvevői előtt Varga János Corvin közi szabadságharcos Wittner Máriát méltatta, egyúttal bemutatták a tavaly elhunyt szabadságharcos arcképével díszített nemzeti színű zászlót.
Kovács István erdélyi unitárius püspök beszédet mond a PestiSrácok.hu és az OIKOSZ Alapítvány Halhatatlanok napja című megemlékezésén
Fotó: MTI/Lakatos Péter
Kovács István erdélyi unitárius püspök az 1956 után börtönbüntetésre ítélt, kiállásukért és kitartásukért meghurcolt és megkínzott erdélyi, székelyföldi unitárius lelkipásztorokra emlékezett, valamint szentmisét mutatott be.
Magyarország minden magyar hazája, éljenek akár a diaszpórában, akár a Kárpát-medence bármely országában – jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten.
Az Egyesült Államok több mint 8 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának – jelentette a Reuters két amerikai tisztségviselőre hivatkozva szerdán.
Nagyon aggasztó tendenciák figyelhetők meg Európában a sokszínűség és a kisebbségi jogok érvényesülése területén – vallja nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottsága.
Klaus Iohannis szerdán New Yorkban kijelentette, hogy a román uniós biztos posztjáról a miniszterelnök tárgyalt, és azt ajánlotta az újságíróknak, kérdezzék meg a kormányfőtől: miként lehetséges, hogy végül szociális portfóliót kapott.
Izrael vezérkari főnöke szerdán közölte a katonákkal, hogy a Libanonban végrehajtott légicsapások célja a Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítése és az izraeli erők esetleges szárazföldi bevonulásának előkészítése.
Oroszország fenntartja a jogot magának arra, hogy atomfegyvert vessen be, ha agresszió érné őt vagy Fehéroroszországot – jelentette ki szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Az Európai Unió Tanácsában szerdán döntés született arról, hogy a farkas lekerüljön a védett vadak listájáról, miután több tagállam – közöttük Románia is – jelezte, hogy a túlszaporodott vadállomány súlyos károkat okoz az állattartó gazdaságokban.
Egy fegyvertöltényt tartalmazó levél érkezett szerdán Robert Fico szlovák kormányfőnek címezve a pozsonyi kormányhivatalba – közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a kormányhivatal sajtóosztályára hivatkozva.
Szerda reggel a Dávid parittyája nevű légvédelmi rendszer elfogott egy, Izrael középső részére irányzott libanoni rakétát – jelentette az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője szerdán.
Az orosz erők folyamatosan ostromolják a Donyecki területen található Vuhledar városát, a helyzet „folyamatosan feszült” – mondta a Szuszpilne című sajtóorgánumnak kedden a 72. gépesített dandár egyik gyalogsági parancsnoka, akit „Oscar” néven ismernek.
szóljon hozzá!