Fotó: Facebook/Kosovo Force – KFOR
A szerb fegyveresek nyolc nappal ezelőtti támadása egy nagyobb, Észak-Koszovó elcsatolására vonatkozó terv része volt – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök hétfőn a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon a rendőrség által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva.
2023. október 02., 13:152023. október 02., 13:15
A koszovói kormányfő közölte: 37 különböző ponton terveztek támadást, és ezzel olyan folyosót hoztak volna létre, amelyen fegyvereket és csapatokat tudtak volna Észak-Koszovóba küldeni Szerbiából.
Szeptember 24-én Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban.
Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást. Mint mondta a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.
Koszovó a múlt hét végén azt követelte, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből, Pristina ugyanis készen áll megvédeni területi integritását, a szerb elnök pedig közölte, visszahívja a katonákat, akiknek nem állt szándékukban belépni Koszovó területére.
Donika Gervalla koszovói védelmi miniszter szintén aggodalmának adott hangot a koszovói határ közelében állomásozó szerb katonák miatt. A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.
Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.
Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.
Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.
Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.
Az izraeli kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a gázai tűzszünet előfeltétele, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet szabadon engedje az izraeli túszokat – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Egy moszkvai bíróság egyenként 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte kedden a Reuters és az Associated Press hírügynökség, valamint a Sota Vision YouTube-csatorna újságíróit.
A NATO és az Oroszországi Föderáció közötti közvetlen konfliktusban Lengyelország és a balti államok lennének az „elsők, akik szenvednének” – mondta Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) igazgatója kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!