Fotó: Facebook/Kosovo Force – KFOR
A szerb fegyveresek nyolc nappal ezelőtti támadása egy nagyobb, Észak-Koszovó elcsatolására vonatkozó terv része volt – közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök hétfőn a korábban Twitterként ismert X közösségi oldalon a rendőrség által lefoglalt dokumentumokra hivatkozva.
2023. október 02., 13:152023. október 02., 13:15
A koszovói kormányfő közölte: 37 különböző ponton terveztek támadást, és ezzel olyan folyosót hoztak volna létre, amelyen fegyvereket és csapatokat tudtak volna Észak-Koszovóba küldeni Szerbiából.
Szeptember 24-én Észak-Koszovóban lövöldözés tört ki szerb nemzetiségű maszkos fegyveresek és koszovói rendőrök között. A tűzpárbaj egész nap tartott, egy rendőr meghalt, egy megsebesült, négy támadót pedig lelőttek. A koszovói rendőrség később nagy mennyiségű fegyvert talált a faluban.
Milan Radoicic, a Szerb Lista nevű koszovói kisebbségi szerb párt azóta lemondott alelnöke beismerte: ő szervezte a támadást. Mint mondta a belgrádi vezetésnek semmi köze sem volt az akcióhoz. Belgrád is tagadta, hogy köze lenne a támadáshoz.
Koszovó a múlt hét végén azt követelte, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből, Pristina ugyanis készen áll megvédeni területi integritását, a szerb elnök pedig közölte, visszahívja a katonákat, akiknek nem állt szándékukban belépni Koszovó területére.
Donika Gervalla koszovói védelmi miniszter szintén aggodalmának adott hangot a koszovói határ közelében állomásozó szerb katonák miatt. A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a KFOR katonáira támadtak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Aleksandar Vucic vasárnap ismét leszögezte, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
szóljon hozzá!