Fotó: PAME Greece International/Twitter
A közlekedési ágazat dolgozói mellett több tízezren – színészek, orvosok, tanárok és diákok – gyűltek össze szerdán Athén és Szaloniki utcáin, hogy megemlékezzenek az ország történetében legsúlyosabb vasúti szerencsétlenség halálos áldozatairól, és követeljék a kormánytól a vasúti fejlesztéseket, amelyeknek az elmaradása okozta szerintük a vonatbalesetet.
2023. március 08., 19:032023. március 08., 19:03
2023. március 08., 19:172023. március 08., 19:17
A baleset február 28-án hajnalban történt, amikor egy Athénból Szalonikibe tartó személyvonat és egy tehervonat ugyanazon a vágányon haladva frontálisan összeütközött. A balesetben 57-en vesztették életüket, és több százan megsebesültek. A vasutasok azóta a nyolcadik egymást követő napon hirdettek országos munkabeszüntetést és demonstrációt.
Athénban és Szalonikiben tüntetők egy csoportja összecsapott a rendőrséggel, Patraszban és Athénban csak könnygázzal tudták feloszlatni a demonstrációt. Láriszában a tüntetők fekete léggömbökkel emlékeztek meg a szerencsétlenség áldozatairól. A szerdai tömeges demonstráción az egyik legnagyobb szakszervezet, a közalkalmazottakat tömörítő ADEDI is részt vett. Az ADEDI nyilatkozatban követelte a vasút privatizációjának leállítását, a baleset részletes kivizsgálását és a vonatbaleset valódi felelőseinek elszámoltatását.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök vasárnap elismerte, hogy a biztonsági intézkedések és az automatizált ellenőrző rendszer hiánya okozhatta a balesetet, miután a mindenkori görög kormányzat az elmúlt 20 évben elhanyagolta a vasútfejlesztéseket. A miniszterelnök bocsánatot kért az érintettek családtagjaitól.
Fotó: PAME Greece International/Twitter
Elemzők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy az IMF és az Európai Unió is támogatta a görög adósságválság miatt sürgetővé váló vasúti privatizációt. Ezért 2017-től a gördülőállomány üzemeltetéséért egy olasz cég felel, a pályavasútért pedig továbbra is a görög állami vasúttársaság (OSE) maradt a felelős. Az Európai Vasúti Ügynökség (ERA) delegáltjai, valamint német vasútbiztonsági szakértők szerdán találkoznak Jorgosz Gerapetritisz infrastruktúráért és közlekedésért felelős miniszterrel, hogy segítséget nyújtsanak a szükséges görög fejlesztésekhez.
Görögországban április 9-én tartanak parlamenti választásokat, sajtóértesülések szerint azonban a közfelháborodási hullám miatt a hatóságok a választások májusra halasztását tervezik.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban – közölték hétfőn ukrán tisztségviselők.
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
Joe Biden elnök kormánya lehetővé fogja tenni Ukrajnának, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyvereket használhasson mélyen orosz területre irányuló csapásokhoz.
Moszkva fegyveres erői tömeges csapást mértek reggel nagy hatótávolságú légi és tengeri precíziós fegyverekkel, valamint csapásmérő drónokkal az ukrán hadiipart ellátó kritikus energetikai infrastrukturális létesítményekre és hadiipari vállalatokra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!