Fotó: Európai Tanács
Igencsak előre szaladt a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.
2024. január 12., 21:022024. január 12., 21:02
2024. január 12., 21:082024. január 12., 21:08
Egyrészt azért, mert igencsak komoly nyugati riválisok készülnek ringbe szállni. Másrészt azért, mert egyelőre még szó sem esett arról, hogy egyáltalán csupán átmeneti időszakra jelöljenek új elnököt, vagy egy teljes mandátumra. A bukaresti Adevărul című lap európai parlamenti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a tisztségre bejelentkezett Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője, volt olasz miniszterelnök is.
Ezt az információt közölte a Financial Times is, egy Draghihoz közel álló személyt idézve. Ráadásul európai szinten még arról sem volt egyzetetés, hogy az államok csak az átmeneti időszakra döntenek-e az Európai Tanács elnökéről, vagy teljes mandátumról határoznak. Ez a kérdés legkorábban február elején, az Európai Tanács ülésén merülhet föl.
A másik probléma a politikai tisztségek pártcsaládok közötti, kompromisszumos megállapodás szerinti szétosztása.
Charles Michelt az Emmanuel Macron francia elnök fémjelezte, liberális pártokat tömörítő Renew Europe jelölte a tisztségbe. Az Európai Néppárt (EPP), amelyhez a román PNL is tartozik, és amely színeiben Iohannist a tisztségre jelölnék, jelenleg több befolyásos vezetői posztot is birtokol: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság, Roberta Metsola az EP elnöke, ha pedig a Tanács elnöki tisztségét is megkapná, az már három posztot jelentene.
Politikai források szerint a Renew Europe most Mark Ruttét, Hollandia 13 éve hivatalban lévő miniszterelnökét jelölné a tisztségre. Ugyanakkor a „Teflon Mark” becenévvel illetett, minden politikai botrányt túlélő Rutte a NATO-főtitkári posztot is megcélozza. Mindemellett megválasztását nehezítené, hogy Magyarország a Budapesttel szembeni megalapozatlan bírálatai miatt határozottan ellenzi Rutte megválasztását.
miután David Sassoli halála után elvesztették az Európai Parlamentet.
A jelöltjük Antonio Costa volt portugál miniszterelnök lehet, aki az egyik munkatársának korrupciós botránya miatt mondott le. Costa volt az egyik favorit az Európai Tanács elnöki tisztségére, mivel sokéves kormányzati tapasztalat áll a háta mögött. Ugyanakkor a Financial Times lehetséges szocialista jelöltként emlegeti Mette Frederiksent, Dánia 2019 óta hivatalban lévő miniszterelnökét is, aki kilenc éve vezeti a skandináv ország szocialistáit.
Mint arról beszámoltunk, Iohannis jövő héten beszédet tart az Európai Parlamentben, ami arra szolgál, hogy tesztelje a támogatottságát. Egyébként a jelek szerint azzal, hogy nem lenne könnyű megszerezni a tisztséget, a PNL is tisztában van,
Ionuţ Stroe, a párt szóvivője csütörtökön este arról beszélt:
Stroe az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélte, hogy az államfő „kellő elismertséggel, európai tapasztalattal, szakértelemmel rendelkezik”, de az elnöki tisztség megszerzése „rendkívül, rendkívül távoli” lépés. Siegfried Mureşan, a PNL európai parlamenti képviselője pénteken arról beszélt:
Emlékeztetett: a tisztségekről csak az EP-választásokat követően, az eredmények ismeretében, a pártok súlyának fényében születik majd döntés. Állítása szerint ugyanakkor az összes uniós tagállam vezetői egyetértenek abban, hogy meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő legyen az ideiglenes elnök júliustól. Ezért szerinte még július 16. előtt meglesz az új elnök, aki nem ideiglenesen tölti majd be a tisztséget.
Egyelőre „tapogatózás” zajlik annak ügyében, hogy idén júliustól Klaus Iohannis jelenlegi román államfőt válasszák meg az EU Tanácsának elnöki tisztségébe a távozó Charles Michel helyére. Marcel Ciolacu kormányfő szerint Iohannisnak jó esélyei vannak.
Mint megírtuk, a PNL egy másik európai parlamenti képviselője, Gheorghe Falcă csütörtökön arról beszélt, hogy
Az Európai Tanács elnökének megválasztásához az szükséges, hogy legalább 15 tagállam támogassa, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő, az EU prioritásait meghatározó Európai Tanács elnökét két és fél évre választják meg, de mandátuma egyszer meghosszabbítható.
harles Michel vasárnap jelentette be, hogy mandátumának novemberi lejárta előtt lemond, mivel indulni kíván a júniusi európai parlamenti választásokon. A belga politikus a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén fog állni, és ha megválasztják, akkor július közepén távozik a Tanács éléről. A román liberális párt (PNL) vezetői hétfői ülésükön vitatták meg annak a lehetőségét, hogy Klaus Iohannis vegye át Michel helyét, hogy ezzel megakadályozzák, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő kerüljön a Tanács élére ideiglenesen.
Erre akkor lenne esély, ha nem sikerülne idejében kompromisszumra jutniuk a tagállamoknak Michel utódjáról. Ebben az esetben ugyanis az EU Tanácsának élére ideiglenesen az Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője kerül. Mivel pedig július elsejétől Magyarország lesz a soros elnök, a tisztség Orbán Viktor miniszterelnököt illetné.
Ennek kapcsán Pászkán Zsolt elemző, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a Krónikának kifejtette: Iohannisnak akár még esélye is lehet, mivel „az egész EU-s intézményrendszer személyi összetétele olyan szintre süllyedt, hogy még ő sem rína ki különösebben”. Ugyanakkor a hatályos uniós jog értelmében Michel lemondása már problémás.
Saját „nagyágyúját”, Klaus Iohannis államfőt dobná be a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az Európai Unió Tanácsának leköszönni szándékozó elnöke, Charles Michel helyett, hogy ezzel kiüsse Orbán Viktort a nyeregből.
Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Ukrajna az oroszországi Brjanszk térségére – közölte az orosz védelmi minisztérium, ami jelentős eszkaláció a háború 1000. napján.
A békét kívánjuk valamennyien, Oroszországot rá kell kényszeríteni a béke elfogadására, és mindent meg kell tenni egy igazságos béke elérése érdekében – jelentette ki az ukrán elnök kedden.
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!