Komoly riválisokkal kellene szembenéznie az Európai Tanács elnöki tisztségére ácsingózó Iohannisnak

•  Fotó: Európai Tanács

Fotó: Európai Tanács

Igencsak előre szaladt a román Nemzeti Liberális Párt (PNL), amikor bedobta a nyilvánosság elé, hogy a párt korábbi elnökét, Klaus Iohannis jelenlegi államfőt szeretné az Európai Unió Tanácsának élén látni a mandátuma novemberi lejárta előtt leköszönő Charles Michel helyett.

Balogh Levente

2024. január 12., 21:022024. január 12., 21:02

2024. január 12., 21:082024. január 12., 21:08

Egyrészt azért, mert igencsak komoly nyugati riválisok készülnek ringbe szállni. Másrészt azért, mert egyelőre még szó sem esett arról, hogy egyáltalán csupán átmeneti időszakra jelöljenek új elnököt, vagy egy teljes mandátumra. A bukaresti Adevărul című lap európai parlamenti forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a tisztségre bejelentkezett Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi vezetője, volt olasz miniszterelnök is.

Draghi jelenleg egyik politikai családnak sem tagja, de arról tájékoztatta az európai pártokat, hogy elvállalná a tisztséget, de csak teljes mandátumot fogadna el, ideiglenes megbízatást nem.

Ezt az információt közölte a Financial Times is, egy Draghihoz közel álló személyt idézve. Ráadásul európai szinten még arról sem volt egyzetetés, hogy az államok csak az átmeneti időszakra döntenek-e az Európai Tanács elnökéről, vagy teljes mandátumról határoznak. Ez a kérdés legkorábban február elején, az Európai Tanács ülésén merülhet föl.

A másik probléma a politikai tisztségek pártcsaládok közötti, kompromisszumos megállapodás szerinti szétosztása.

Arról, hogy kik töltsék be a csúcspozíciókat – az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament elnöki tisztségét, valamint a külügyi főképviselői megbízatást –, a nagy politikai családok döntenek hosszas egyeztetések után.

Charles Michelt az Emmanuel Macron francia elnök fémjelezte, liberális pártokat tömörítő Renew Europe jelölte a tisztségbe. Az Európai Néppárt (EPP), amelyhez a román PNL is tartozik, és amely színeiben Iohannist a tisztségre jelölnék, jelenleg több befolyásos vezetői posztot is birtokol: Ursula von der Leyen az Európai Bizottság, Roberta Metsola az EP elnöke, ha pedig a Tanács elnöki tisztségét is megkapná, az már három posztot jelentene.

Politikai források szerint a Renew Europe most Mark Ruttét, Hollandia 13 éve hivatalban lévő miniszterelnökét jelölné a tisztségre. Ugyanakkor a „Teflon Mark” becenévvel illetett, minden politikai botrányt túlélő Rutte a NATO-főtitkári posztot is megcélozza. Mindemellett megválasztását nehezítené, hogy Magyarország a Budapesttel szembeni megalapozatlan bírálatai miatt határozottan ellenzi Rutte megválasztását.

Az Európai Tanács elnöki tisztségét a szocialisták is szeretnék megszerezni,

miután David Sassoli halála után elvesztették az Európai Parlamentet.

A jelöltjük Antonio Costa volt portugál miniszterelnök lehet, aki az egyik munkatársának korrupciós botránya miatt mondott le. Costa volt az egyik favorit az Európai Tanács elnöki tisztségére, mivel sokéves kormányzati tapasztalat áll a háta mögött. Ugyanakkor a Financial Times lehetséges szocialista jelöltként emlegeti Mette Frederiksent, Dánia 2019 óta hivatalban lévő miniszterelnökét is, aki kilenc éve vezeti a skandináv ország szocialistáit.

Mint arról beszámoltunk, Iohannis jövő héten beszédet tart az Európai Parlamentben, ami arra szolgál, hogy tesztelje a támogatottságát. Egyébként a jelek szerint azzal, hogy nem lenne könnyű megszerezni a tisztséget, a PNL is tisztában van,

Ionuţ Stroe, a párt szóvivője csütörtökön este arról beszélt:

bár az elnöki poszt megszerzése „megtisztelő” lenne, a kérdésben nagyon sok a „ha”, és addig nagyon sok lépést kell megtenni.

Stroe az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva úgy vélte, hogy az államfő „kellő elismertséggel, európai tapasztalattal, szakértelemmel rendelkezik”, de az elnöki tisztség megszerzése „rendkívül, rendkívül távoli” lépés. Siegfried Mureşan, a PNL európai parlamenti képviselője pénteken arról beszélt:

bár Klaus Iohannisban bíznak Európában és értékelik a személyét, a tanácsi elnökségéről szóló híresztelések csupán spekulációnak minősülnek.

Emlékeztetett: a tisztségekről csak az EP-választásokat követően, az eredmények ismeretében, a pártok súlyának fényében születik majd döntés. Állítása szerint ugyanakkor az összes uniós tagállam vezetői egyetértenek abban, hogy meg kell akadályozni, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő legyen az ideiglenes elnök júliustól. Ezért szerinte még július 16. előtt meglesz az új elnök, aki nem ideiglenesen tölti majd be a tisztséget.

korábban írtuk

Román liberális politikus: nem csak Orbán „kigolyózása” a tét, öt évig szeretnénk Iohannist az Európai Tanács élén látni
Román liberális politikus: nem csak Orbán „kigolyózása” a tét, öt évig szeretnénk Iohannist az Európai Tanács élén látni

Egyelőre „tapogatózás” zajlik annak ügyében, hogy idén júliustól Klaus Iohannis jelenlegi román államfőt válasszák meg az EU Tanácsának elnöki tisztségébe a távozó Charles Michel helyére. Marcel Ciolacu kormányfő szerint Iohannisnak jó esélyei vannak.

Mint megírtuk, a PNL egy másik európai parlamenti képviselője, Gheorghe Falcă csütörtökön arról beszélt, hogy

nem öt hónapos ideiglenes, hanem ötéves, teljes mandátumot szeretnének Iohannis számára.

Az Európai Tanács elnökének megválasztásához az szükséges, hogy legalább 15 tagállam támogassa, amelyek az EU lakosságának legalább 65 százalékát képviselik. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő, az EU prioritásait meghatározó Európai Tanács elnökét két és fél évre választják meg, de mandátuma egyszer meghosszabbítható.

harles Michel vasárnap jelentette be, hogy mandátumának novemberi lejárta előtt lemond, mivel indulni kíván a júniusi európai parlamenti választásokon. A belga politikus a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén fog állni, és ha megválasztják, akkor július közepén távozik a Tanács éléről. A román liberális párt (PNL) vezetői hétfői ülésükön vitatták meg annak a lehetőségét, hogy Klaus Iohannis vegye át Michel helyét, hogy ezzel megakadályozzák, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő kerüljön a Tanács élére ideiglenesen.

Brüsszelben sokan szeretnék elkerülni, hogy Michel helyét Orbán Viktor magyar miniszterelnök vegye át.

Erre akkor lenne esély, ha nem sikerülne idejében kompromisszumra jutniuk a tagállamoknak Michel utódjáról. Ebben az esetben ugyanis az EU Tanácsának élére ideiglenesen az Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője kerül. Mivel pedig július elsejétől Magyarország lesz a soros elnök, a tisztség Orbán Viktor miniszterelnököt illetné.

Ennek kapcsán Pászkán Zsolt elemző, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a Krónikának kifejtette: Iohannisnak akár még esélye is lehet, mivel „az egész EU-s intézményrendszer személyi összetétele olyan szintre süllyedt, hogy még ő sem rína ki különösebben”. Ugyanakkor a hatályos uniós jog értelmében Michel lemondása már problémás.

korábban írtuk

Bukaresti vágyálmok: Iohannisszal hárítanák el a brüsszeli „Orbán-veszélyt” a román liberálisok
Bukaresti vágyálmok: Iohannisszal hárítanák el a brüsszeli „Orbán-veszélyt” a román liberálisok

Saját „nagyágyúját”, Klaus Iohannis államfőt dobná be a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az Európai Unió Tanácsának leköszönni szándékozó elnöke, Charles Michel helyett, hogy ezzel kiüsse Orbán Viktort a nyeregből.

korábban írtuk

Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke
Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke

Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Trump szerint nevetséges, hogy Musk új pártot akar létrehozni

Donald Trump amerikai elnök keményen bírálta korábbi közeli szövetségesét, Elon Muskot, amiért a multimilliárdos új politikai pártot akar indítani.

Trump szerint nevetséges, hogy Musk új pártot akar létrehozni
2025. július 07., hétfő

Izrael kemény csapást mért az országot rakétákkal támadó húszikra

Izrael az izraeli-iráni tűzszünet óta először mért csapásokat jemeni húszi célpontok ellen, hétfőre virradóra kikötőket és egy erőművet támadott.

Izrael kemény csapást mért az országot rakétákkal támadó húszikra
2025. július 07., hétfő

Ukrajna drónokkal támadta az orosz fekete-tengeri flottát, Putyin szerint össznemzeti támogatottsága van a háborúnak

Drónok támadták meg vasárnap éjjel az orosz fekete-tengeri flottát a Krasznodari területen lévő Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette az Astra orosz portál.

Ukrajna drónokkal támadta az orosz fekete-tengeri flottát, Putyin szerint össznemzeti támogatottsága van a háborúnak
2025. július 06., vasárnap

Megnevezte a Hezbollah-vezető a fegyverletétel feltételét

A Hezbollah nem szándékozik feladni fegyvereit, amíg Izrael nem hagyja el teljes egészében Dél-Libanont, és nem szünteti meg légicsapásait – mondta Náim Kászem, a libanoni síita Hezbollah radikális szervezet vezetője.

Megnevezte a Hezbollah-vezető a fegyverletétel feltételét
2025. július 06., vasárnap

Hősi halált haltak többen, mikor gyerekeket próbáltak kimenteni az áradó folyóból Texasban

Legkevesebb 51 ember halt meg, és 27 lányt továbbra is eltűntként tartanak nyilván a közép-texasi áradások miatt, amelyek péntek hajnalban sújtották Texas déli részét.

Hősi halált haltak többen, mikor gyerekeket próbáltak kimenteni az áradó folyóból Texasban
2025. július 05., szombat

Újabb halálos áldozatok, gyerektábor sok eltűntjét keresik a texasi villámáradások nyomán

Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.

Újabb halálos áldozatok, gyerektábor sok eltűntjét keresik a texasi villámáradások nyomán
2025. július 04., péntek

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet

Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.

Bekérették az ukrán külügyminisztériumba a magyar nagykövetet
2025. július 04., péntek

Nagy Csodálatos Törvény: adó- és kiadáscsökkentésről szóló jogszabályt fogadott el az amerikai képviselőház

Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.

Nagy Csodálatos Törvény: adó- és kiadáscsökkentésről szóló jogszabályt fogadott el az amerikai képviselőház
2025. július 04., péntek

Trump: nem szüneteltetjük teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de túl sok fegyvert adtunk

Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.

Trump: nem szüneteltetjük teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de túl sok fegyvert adtunk
2025. július 03., csütörtök

Putyin–Trump-telefonbeszélgetés: Oroszország nem enged ukrajnai céljaiból

Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.

Putyin–Trump-telefonbeszélgetés: Oroszország nem enged ukrajnai céljaiból