Előtte az „utódja”? Ha nem választják meg idejében az ET új elnökét, Orbán Viktor válthatja ideiglenesen Charles Michelt
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Az ok: Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló testület elnöke vasárnap bejelentette, hogy indul a júniusban tartandó európai parlamenti választásokon. Egyes elemzők önzéssel vádolják Michelt, amiért esélyt teremtett arra, hogy a szerintük „az európai jogot megsértő” magyar kormányfő vezethesse ideiglenesen a testületet. Michel szerint viszont nem kell ilyesmitől tartani.
2024. január 08., 19:112024. január 08., 19:11
2024. január 08., 19:182024. január 08., 19:18
Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét.
Az ok:
„Úgy döntöttem, hogy indulok a 2024-es európai parlamenti választásokon” – erősítette meg a korábbi belga miniszterelnök a De Standaard, a Le Soir és a La Libre belga lapoknak adott interjújában.
Döntése azt is jelenti, hogy az uniós testület éléről lemond, amennyiben megválasztják. Michel úgy nyilatkozott, hogy ha megválasztják, 2019 decemberétől viselt jelenlegi tisztségét július közepéig, az új uniós parlament beiktatásáig fogja betölteni. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazássál. Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.
Mivel így Michel a mandátumának lejárta előtt távozik a tisztségből, utódot kell választani.
Márpedig július elsejétől az év végéig Magyarország lesz ez Unió soros elnöke, így az ideiglenes tanácsi elnöki tisztséget Orbán Viktor miniszterelnök töltheti be. Ez a lehetőség pedig azonnal kiverte a biztosítékot a magát „progresszívnak” mondó oldalon, az üggyel kapcsolatos nyilatkozatokat pedig
Többen elítélték és élesen bírálták Michel döntését, „meggondolatlan és önző” lépésnek nevezve azt. Alberto Alemanno, az európai kérdésekkel foglalkozó College of Europe európai jogi professzora szerint Michel döntése „nemcsak önző, hanem felelőtlen is”. „Az európai jog megsértésével vádolt Orbán előtt megnyitni az ajtót, hogy ő legyen az Európai Tanács elnöke, és ő vezesse az európai kormányfői találkozókat, még ha csak ideiglenesen is, még problematikusabb és felelőtlenebb” – mondta Alemanno.
– tette hozzá a szakértő. Ursula von der Leyen egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy pályázni kíván-e egy új ciklusra a Bizottság élén. Mások szerint azonban a helyzet nem ennyire problémás, és Michel döntése csak felgyorsítja az egész folyamatot. Hosuk Lee-Makiyama, az Európai Nemzetközi Gazdaságpolitikai Központ, egy európai agytröszt munkatársa szerint „ez csak hat-kilenc hónappal előbbre hozza az utódért folyó versenyt”.
Steven Van Hecke, a Leuveni Egyetem európai politológiaprofesszora egy helyi belga rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Michel egyértelmű jelét adta annak, hogy „személyes érdekei fontosabbak, mint az európai intézmények érdekei”.
– tette hozzá.
A Magyarországot évek óta bíráló Sophie in't Veld holland EP-képviselő azzal vádolta Michelt, hogy „elhagyta a hajót”. „A kapitány elhagyja a hajót a vihar közepén. Ha ennyire nem elkötelezett az Európai Unió sorsa iránt, akkor mennyire lehet hiteles jelölt?” – fogalmazott meg éles kritikát Michel ellen.
A baloldali-liberális agendát követő Politico című kiadvány – amely szintén Magyarország következetes bírálója – úgy fogalmazott:
tekintettel a Magyarország és az EU más országai közötti feszültségekre”.
Maga Michel egyébként arról beszélt, hogy az utódjáról mindenképpen júniusban kell dönteni. „Az Európai Parlamentbe való átnyergelésemről pedig júliusban, így az Európai Tanács könnyen dönthet az utódomról” – hangoztatta Charles Michel. Megjegyezte, hogy
A bíráló elemzők és kiadványok azt állítják, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök „szövetségese”, és a szemére vetik, hogy megvétózta az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós EU-támogatást, emellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését is ellenezte. A magyar kormányfő már többször is jelezte:
Orbán Viktor december végén kijelentette: Magyarország nem kilépni akar az Unióból, hanem elfoglalni azt, ezért reményét fejezte ki, hogy a szuverenista erők sikeresek lesznek az idei európai parlamenti választáson.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn az Atv.hu-nak nyilatkozva reagált a hírekkel kapcsolatban. „Stratégiai nyugalmat javaslunk az ügyben” – fogalmazott Havasi Bertalan.
Az EU prioritásait meghatározó testület
Az Európai Tanács az az uniós intézmény, amely meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat. A testület tagjai a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács hagyományosan következtetések elfogadásával határozza meg az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat, azaz nem vitat meg és nem is fogad el uniós jogszabályokat.
Trump: Orbán Viktor a legkeményebb európai vezető
Orbán Viktor magyar miniszterelnököt méltatta Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki az idei elnökválasztáson is indulni kíván. Trump egy az iowai Mason Cityben tartott szombati kampánygyűlésen említette meg a magyar kormányfőt. „Orbán Viktor a legtekintélyesebb ember – a legkeményebb Európában, és talán Európán kívül is” – jellemezte a magyar kormányfőt az Egyesült Államok korábbi elnöke, aki a közvélemény-kutatások szerint győzelmet arathat a demokraták jelöltje felett a közelgő amerikai elnökválasztáson.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!