Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke

Előtte az „utódja”? Ha nem választják meg idejében az ET új elnökét, Orbán Viktor válthatja ideiglenesen Charles Michelt •  Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Előtte az „utódja”? Ha nem választják meg idejében az ET új elnökét, Orbán Viktor válthatja ideiglenesen Charles Michelt

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Az ok: Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló testület elnöke vasárnap bejelentette, hogy indul a júniusban tartandó európai parlamenti választásokon. Egyes elemzők önzéssel vádolják Michelt, amiért esélyt teremtett arra, hogy a szerintük „az európai jogot megsértő” magyar kormányfő vezethesse ideiglenesen a testületet. Michel szerint viszont nem kell ilyesmitől tartani.

Balogh Levente

2024. január 08., 19:112024. január 08., 19:11

2024. január 08., 19:182024. január 08., 19:18

Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét.

Az ok:

Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló testület elnöke vasárnap bejelentette, hogy indul a júniusban tartandó európai parlamenti választásokon.

„Úgy döntöttem, hogy indulok a 2024-es európai parlamenti választásokon” – erősítette meg a korábbi belga miniszterelnök a De Standaard, a Le Soir és a La Libre belga lapoknak adott interjújában.

Az Európai Tanács jelenlegi elnöke a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén fog állni.

Döntése azt is jelenti, hogy az uniós testület éléről lemond, amennyiben megválasztják. Michel úgy nyilatkozott, hogy ha megválasztják, 2019 decemberétől viselt jelenlegi tisztségét július közepéig, az új uniós parlament beiktatásáig fogja betölteni. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazássál. Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.

Mivel így Michel a mandátumának lejárta előtt távozik a tisztségből, utódot kell választani.

Ha azonban nem sikerül július elsejéig dönteniük a tagállami vezetőknek a Tanács új elnökéről, akkor a szabályok szerint az EU soros elnökségét betöltő tagállam vezetője tölti be ideiglenesen a tisztséget mindaddig, amíg meg nem lesz a hivatalos utód.

Márpedig július elsejétől az év végéig Magyarország lesz ez Unió soros elnöke, így az ideiglenes tanácsi elnöki tisztséget Orbán Viktor miniszterelnök töltheti be. Ez a lehetőség pedig azonnal kiverte a biztosítékot a magát „progresszívnak” mondó oldalon, az üggyel kapcsolatos nyilatkozatokat pedig

a magyar kormányhoz és az erdélyi magyar közösség önrendelkezési törekvéseihez következetesen ellenségesen viszonyuló fősodratú bukaresti sajtó is jókora terjedelemben idézte.

Többen elítélték és élesen bírálták Michel döntését, „meggondolatlan és önző” lépésnek nevezve azt. Alberto Alemanno, az európai kérdésekkel foglalkozó College of Europe európai jogi professzora szerint Michel döntése „nemcsak önző, hanem felelőtlen is”. „Az európai jog megsértésével vádolt Orbán előtt megnyitni az ajtót, hogy ő legyen az Európai Tanács elnöke, és ő vezesse az európai kormányfői találkozókat, még ha csak ideiglenesen is, még problematikusabb és felelőtlenebb” – mondta Alemanno.

Michel „a valaha kinevezett legrosszabb tanácsi elnök” volt, és az Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel folytatott „állandó egóharcai” meggyengítették az Uniót a nemzetközi színtéren

– tette hozzá a szakértő. Ursula von der Leyen egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy pályázni kíván-e egy új ciklusra a Bizottság élén. Mások szerint azonban a helyzet nem ennyire problémás, és Michel döntése csak felgyorsítja az egész folyamatot. Hosuk Lee-Makiyama, az Európai Nemzetközi Gazdaságpolitikai Központ, egy európai agytröszt munkatársa szerint „ez csak hat-kilenc hónappal előbbre hozza az utódért folyó versenyt”.

Steven Van Hecke, a Leuveni Egyetem európai politológiaprofesszora egy helyi belga rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Michel egyértelmű jelét adta annak, hogy „személyes érdekei fontosabbak, mint az európai intézmények érdekei”.

Idézet
Orbán mint elnök az utolsó dolog, amit bárki akar. Most június végéig, közvetlenül a választások után meg kell állapodnunk. Ez igazi kihívás lesz”

– tette hozzá.

A Magyarországot évek óta bíráló Sophie in't Veld holland EP-képviselő azzal vádolta Michelt, hogy „elhagyta a hajót”. „A kapitány elhagyja a hajót a vihar közepén. Ha ennyire nem elkötelezett az Európai Unió sorsa iránt, akkor mennyire lehet hiteles jelölt?” – fogalmazott meg éles kritikát Michel ellen.

A baloldali-liberális agendát követő Politico című kiadvány – amely szintén Magyarország következetes bírálója – úgy fogalmazott:

az a lehetőség, hogy Orbán Viktor „közvetlenül a 2024-es európai parlamenti választások után hat hónapig ellenőrizetlenül vezeti a Tanácsot, olyan forgatókönyv, amelyet a többi 26 uniós vezető kétségbeesetten szeretne elkerülni,

tekintettel a Magyarország és az EU más országai közötti feszültségekre”.

Maga Michel egyébként arról beszélt, hogy az utódjáról mindenképpen júniusban kell dönteni. „Az Európai Parlamentbe való átnyergelésemről pedig júliusban, így az Európai Tanács könnyen dönthet az utódomról” – hangoztatta Charles Michel. Megjegyezte, hogy

jelenleg az Európai Tanácsnak „sok eszköze van” arra, hogy ne Orbán Viktor legyen az elnöke.

A bíráló elemzők és kiadványok azt állítják, hogy Orbán Viktor Vlagyimir Putyin orosz elnök „szövetségese”, és a szemére vetik, hogy megvétózta az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós EU-támogatást, emellett a csatlakozási tárgyalások megkezdését is ellenezte. A magyar kormányfő már többször is jelezte:

az ukrajnai konfliktusban a mihamarabbi fegyverszünetet és a béketárgyalásokat tartja kívánatosnak, az EU-tagjelölti státus megadását pedig mindaddig nem tartja időszerűnek, amíg az országban háború zajlik, így azt sem lehet tudni, hogy valójában mekkora terület fölött gyakorol ellenőrzést a kijevi kormány.

Orbán Viktor december végén kijelentette: Magyarország nem kilépni akar az Unióból, hanem elfoglalni azt, ezért reményét fejezte ki, hogy a szuverenista erők sikeresek lesznek az idei európai parlamenti választáson.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfőn az Atv.hu-nak nyilatkozva reagált a hírekkel kapcsolatban. „Stratégiai nyugalmat javaslunk az ügyben” – fogalmazott Havasi Bertalan.

Az EU prioritásait meghatározó testület
Az Európai Tanács az az uniós intézmény, amely meghatározza az Európai Unió által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat. A testület tagjai a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfői, az Európai Tanács elnöke és az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Tanács hagyományosan következtetések elfogadásával határozza meg az EU által követendő általános politikai irányvonalat és prioritásokat, azaz nem vitat meg és nem is fogad el uniós jogszabályokat.

Trump: Orbán Viktor a legkeményebb európai vezető
Orbán Viktor magyar miniszterelnököt méltatta Donald Trump korábbi amerikai elnök, aki az idei elnökválasztáson is indulni kíván. Trump egy az iowai Mason Cityben tartott szombati kampánygyűlésen említette meg a magyar kormányfőt. „Orbán Viktor a legtekintélyesebb ember – a legkeményebb Európában, és talán Európán kívül is” – jellemezte a magyar kormányfőt az Egyesült Államok korábbi elnöke, aki a közvélemény-kutatások szerint győzelmet arathat a demokraták jelöltje felett a közelgő amerikai elnökválasztáson.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak

Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.

Államfőválasztás: alaposan meglódult a diaszpóra, több mint 200 ezren szavaztak
2025. május 16., péntek

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson

A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.

Nagyszabású fogolycseréről született megállapodás az orosz–ukrán tárgyaláson
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma

13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.

Elnökválasztás: meghaladta az 50 ezret a diaszpórában leadott szavazatok száma
2025. május 16., péntek

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból

A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.

Tényleg hozzájárult a választás érvénytelenítése körüli mizéria Románia kizárásához az amerikai vízummentességi programból
2025. május 16., péntek

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre

Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.

Izrael fokozta a csapásokat Gázában, ahol Trump „szabadságövezetet” hozna létre
2025. május 16., péntek

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak

Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.

Elnökválasztás: külföldön már több mint 10 ezren voksoltak
2025. május 16., péntek

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar

Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.

A védelmi miniszter vezeti az ukrán delegációt a péntekre halasztott tűzszüneti tárgyalásokon, Moszkva azt mondja, hosszú távú békét akar
2025. május 15., csütörtök

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa

XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.

Címerét és személyi titkárát is kiválasztotta XIV. Leó pápa
2025. május 15., csütörtök

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük

A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.

Nacsa a romániai választásokról: álságos, hogy azok aggódnak a külhoni magyarokért, akik soha semmit nem tettek értük
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont

Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.

Meloni Rómában fogadta Simiont
Meloni Rómában fogadta Simiont
2025. május 15., csütörtök

Meloni Rómában fogadta Simiont