Bukaresti vágyálmok: Iohannisszal hárítanák el a brüsszeli „Orbán-veszélyt” a román liberálisok

Váltás? A bukaresti liberálisok arról álmodoznak, hogy Iohannis lehet Michel utódja •  Fotó: Presidency.ro

Váltás? A bukaresti liberálisok arról álmodoznak, hogy Iohannis lehet Michel utódja

Fotó: Presidency.ro

Saját „nagyágyúját”, Klaus Iohannis államfőt dobná be a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az Európai Unió Tanácsának leköszönni szándékozó elnöke, Charles Michel helyett, hogy ezzel kiüsse Orbán Viktort a nyeregből. Erről az értesülések szerint az alakulat vezetőinek hétfői tanácskozásán esett szó. Bár hivatalosan nem merült fel Iohannis neve lehetséges jelöltként, ha a román államfő mandátuma lejárta előtt lemondana, akkor ideiglenesen Nicolae Ciucă, a szenátus elnöke venné át a helyét. A Krónikának nyilatkozó elemző szerint Brüsszelben olyan alacsony a szint, hogy Iohannis megfelel neki, ugyanakkor az uniós jog szerint eleve problémás Michel lemondása.

Balogh Levente

2024. január 10., 19:102024. január 10., 19:10

2024. január 10., 21:582024. január 10., 21:58

Klaus Iohannis vehetné át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét az EP-választásokon induló Charles Michel jelenlegi elnök idő előtti távozása nyomán, ezzel pedig elejét vehetnék, hogy Orbán Viktor legyen az elnök – legalábbis a bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ilyen vágyálmokat kerget. Szerdán nyilvánosságot kapott bukaresti sajtóértesülések szerint a PNL vezetőségének hétfő délutáni ülésén komolyan felmerült a téma annak apropóján, hogy Michel bejelentette: indulni kíván egy képviselői tisztségért az Európai Parlamentben.

Bár Iohannis neve korábban a NATO főtitkári tisztségére, illetve az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó jelöltek között is fölmerült, a döntéshozó fórumokhoz közeli források szerint ezek megszerzésére nincs sok esélye.

Az EU Tanácsának elnöki tisztségére viszont lehet – legalábbis a Digi 24 román hírcsatorna szerint, amely ezt azzal indokolja, hogy

Brüsszelben sokan szeretnék elkerülni, hogy Michel helyét Orbán Viktor magyar miniszterelnök vegye át.

Erre akkor lenne esély, ha nem sikerülne idejében kompromisszumra jutniuk a tagállamoknak Michel utódjáról. Ebben az esetben ugyanis az EU Tanácsának élére ideiglenesen az Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője kerül. Mivel pedig július elsejétől Magyarország lesz a soros elnök, a tisztség Orbán Viktor miniszterelnököt illetné.

Iohannis idő előtti távozásának – második, utolsó elnöki mandátuma az év végén jár le – komoly belpolitikai vonzatai is lennének, hiszen ebben az esetben automatikusan a második legfontosabb közjogi méltóság, vagyis a szenátus elnöke venné át ügyvivő államfőként a helyét, aki nem más, mint a PNL elnöke, Nicolae Ciucă.

Ezzel viszont automatikusan megnőne az esélye ara, hogy a választáson is ő nyerje el az államfői tisztséget, miközben jelenleg a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke jobban áll nála a felmérésekben – igaz, Ciolacu eddig cáfolta, hogy el kívánna indulni az elnöki posztért.

A most Bukarestben fölmerült forgatókönyv egyébként a jelenlegi állás szerint nem sokkal több vágyálomnál, mértékadó uniós fórumokon eddig nem esett szó komolyan róla.

Elemző: eleve problémás Michel lemondása

Mindezeken túlmenően felmerül, hogy egyáltalán esélyes, és ami legalább ilyen fontos, alkalmas-e Iohannis a tisztségre? Nos, a Krónika által megkeresett Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi intézet elemzője szerint akár az is lehet, de eleve nem egyszerű a folyamat.

Mint kifejtette,

ha a hivatali idejét megélhetési célból egy „mezei” EP-képviselőségért jogszabályellenesen lerövidíteni szándékozó Charles Michel, vagy a világ 90 százalékát „ledzsungelező” Josep Borrell, a saját korrupciós ügyében ártatlanság vélelmét követelő, de egész országokat manipulált vádak alapján zsaroló Vera Jourová, vagy az „sms-bűvész” Ursula von der Leyen jelentik az alkalmasság mércéjét, akkor igen, ezen a szinten még Klaus Iohannis is alkalmas lehet(ne) egy ilyen tisztségre.

„És még amúgy illene is rá, hiszen a nulla érdemi tevékenység és az üres rongyrázás 9 évnyi mandátuma védjegyévé vált. Ugyanakkor van itt még számos buktató. Ugyanis a jelenlegi szabályzat nem tartalmazza a lemondás lehetőségét – az üresedés lehetőségére csak az akadályoztatás és a súlyos hivatali mulasztás tényállását sorolja fel. Tehát Michel, hangsúlyozom, szűk megélhetési célból egyszerűen nem dönthet a lemondás mellett. Esetleg könyöröghet az Európai Tanács többi tagjánál, hogy mondják ki a súlyos hivatali mulasztását, vagy hivatkozhat az akadályoztatására (amennyiben megválasztják EP-képviselőnek), csakhogy a választás június elejei időpontja és az új EP megalakulása között (amikortól Michel akadályoztatása elvileg előállhatna) között akár másfél hónap is eltelhet.

Idézet
Addig viszont Michel nem EP-képviselő (még ha meg is választották), tehát nem áll(hat)na fenn az akadályoztatási helyzet.

Ismétlem, a lemondás nem szerepel a jelenleg hatályos lehetőségek között! Ha a tanács tagjai (szavazattöbbséggel) mégis úgy dönte(né)nek, hogy – a jog megerőszakolásával – elfogadják az akadályoztatási indokot, ezzel Michel (szűk megélhetési célból) olyan precedenst teremthet, melyet felhasználva ezentúl az tanács bármelyik elnökét meneszthetné egy ad-hoc európai tanácsi többség, hiszen ezzel az eddigi két feltételhez képest végtelenné tenné a leváltáshoz szükséges vélt, vagy valós feltételek számát” – mutatott rá az elemző.

Olyan alacsony a mérce, hogy annak még Iohannis is megfelel

Ami pedig a PNL számításait illeti – jegyezte meg Pászkán Zsolt –, az elnök a hatályos alkotmány értelmében valóban dönthet a lemondás mellett. És a fenti okok miatt még csak azt sem lehet mondani, hogy Iohannis esélytelen lenne, az egész EU-s intézményrendszer személyi összetétele olyan szintre süllyedt, hogy még ő sem rína ki különösebben.

„Persze, az esélyeit nem az növelné, ahogy a PNL állítólagos »stratégiáját« megszellőztető Digi24 állítja, hogy Orbán Viktor kormányfő mögött ő a második, legrégebben hivatalban lévő tagja a jelenlegi Európai Tanácsnak (mivel nincs ilyen »szokásjog«), hanem az, hogy tőle feltétlen hűségre és szolgalelkűségre számíthatnak az eurokrácia nyílt színen látható, vagy árnyékban ücsörgő irányítói.

Idézet
Ionannis esélyeit növelhetné, hogy megválasztása egy újabb gesztus lehetne Keletnek és a háborúpárti héjáknak, de míg az előbbivel szemben az eddig ilyenfajta »díszelnökségben« nem részesülő Dél vonhatná fel a szemöldökét, az utóbbi éppenséggel azon európai vezetők számára lehetne riasztó, akik egyre gyakrabban gondolkodnak el az Ukrajna melletti hadi/gazdasági elkötelezettségből való diszkrét, de határozott kifaroláson.

Másrészről a fősodor kritikátlan kiszolgálása feltételének sok más potenciális jelölt is megfelelne (és akkor még a női kvóta szerepét nem is vettük figyelembe). De ezen a teljesen súlytalan, az unatkozó brüsszeli apparatcsikok és agitproposok szórakoztatására kitalált műbalhén túlmenően számomra érthetetlen az a szintén a Digi24-es anyagban szereplő PNL-s logika, mely szerint egy ilyen lépés erősít(het)né egy belpolitikai téren, de még a „jobboldali” részén is (félretéve ennek a – és bármilyen más ideológikus – fogalomnak a bohózatszerű jellegét Romániában) súlytalan Nicolae Ciucă esélyeit egy Romániában kimondottan a valóságshow-k működési mechanizmusait követő elnökválasztáson. A PNL mélyrepülését a belső strukturális gondok (gyenge képességű, tájba besimuló, a nemzetközi fősodor utasításait leső – gyakorlatilag az összes jelenlegi miniszterük, plusz az EP-képviselőik többsége, és maga Nicolae Ciucă –, vagy nevetséges bohócok – Rareş Bogdan, a szatmárnémeti Adrian Cozma, vagy a marosvásárhelyi Ciprian Dobre –, valamint egymással élethalálharcot folytató belső frakciók és frakciócskák) és a teljes koncepciótlanság és sodródás okozza” – hangoztatta az elemző.

„Márpedig számomra

Idézet
nehezen belátható, hogy Klaus Iohannis zsíros bödönhöz menekülése (mert az EuT-elnökség ennél nem sokkal több) mennyiben segíthetné egy pártját a süllyedéstől megóvni miniszterelnökként (azaz valódi, kézzelfogható és pénzosztogatási lehetőségekkel is rendelkező tisztségből) sem képes Ciucă esélyeit.

Ráadásul úgy, hogy a romániai választók egyre nagyobb rétege kezd beleunni a román politikai osztály elmúlt 30 évben mutatott nemzetközi simulékonyságába és baksisra leső inasi mentalitásába. Tehát az, ha Michelhez hasonlóan Iohannis is szűken vett megélhetési és hiúsági megfontolásból lemondana a román elnökségről egy olyan tisztségért, mely egyértelműen az eurokrácia egyik teljesen felesleges kirakatállásának, az akár végzetes csapást is jelenthet a megváltozóban lévő romániai társadalmi helyzethez alkalmazkodni nem, vagy csak nagyon nehezen alkalmazkodni képes PNL-re” – figyelmeztetett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.

Műhiszti miatt kompenzálna túl a PNL

Mint arról beszámoltunk, már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek egyes, jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét.

Az ok: Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló testület elnöke vasárnap bejelentette, hogy indul a júniusban tartandó európai parlamenti választásokon.

Az Európai Tanács jelenlegi elnöke a Reformer Mozgalom (MR) vallon párt listájának élén fog állni.

Döntése azt is jelenti, hogy az uniós testület éléről lemond, amennyiben megválasztják. Michel úgy nyilatkozott, hogy amennyiben megválasztják, 2019 decemberétől viselt jelenlegi tisztségét július közepéig, az új uniós parlament beiktatásáig fogja betölteni. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazássál. Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.

Mivel így Michel a mandátumának lejárta előtt távozik a tisztségből, utódot kell választani.

Ha azonban nem sikerült július elsejéig dönteniük a tagállami vezetőknek a Tanács új elnökéről, akkor a szabályok szerint az EU soros elnökségét betöltő tagállam vezetője tölti be ideiglenesen a tisztséget mindaddig, amíg meg nem lesz a hivatalos utód.

Márpedig július elsejétől az év végéig Magyarország lesz ez Unió soros elnöke, így az ideiglenes tanácsi elnöki tisztséget Orbán Viktor miniszterelnök töltheti be.

Többen elítélték és élesen bírálták Michel döntését, „meggondolatlan és önző” lépésnek nevezve azt. Alberto Alemanno, az európai kérdésekkel foglalkozó College of Europe európai jogi professzora szerint Michel döntése „nemcsak önző, hanem felelőtlen is”.

Idézet
Az európai jog megsértésével vádolt Orbán előtt megnyitni az ajtót, hogy ő legyen az Európai Tanács elnöke, és ő vezesse az európai kormányfői találkozókat, még ha csak ideiglenesen is, még problematikusabb és felelőtlenebb

– mondta Alemanno.

Steven Van Hecke, a Leuveni Egyetem európai politológiaprofesszora egy helyi belga rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Michel egyértelmű jelét adta annak, hogy „személyes érdekei fontosabbak, mint az európai intézmények érdekei”.

Idézet
Orbán mint elnök az utolsó dolog, amit bárki akar. Most június végéig, közvetlenül a választások után meg kell állapodnunk. Ez igazi kihívás lesz”

– tette hozzá a politológiaprofesszor.

A baloldali, liberális agendát követő Politico című kiadvány, amely szintén Magyarország következetes bírálója, úgy fogalmazott: az a lehetőség, hogy Orbán Viktor „közvetlenül a 2024-es európai parlamenti választások után hat hónapig ellenőrizetlenül vezeti a Tanácsot, olyan forgatókönyv, amelyet a többi 26 uniós vezető kétségbeesetten szeretne elkerülni”, tekintettel a Magyarország és az EU más országai közötti feszültségekre.

korábban írtuk

Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke
Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke

Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

A romániai zsidóság vezetői az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetve buzdítanak a diktatúra elleni kiállásra

A Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége (FCER) pénteken állásfoglalást tett közzé az elnökválasztás második fordulójával kapcsolatban.

A romániai zsidóság vezetői az antiszemitizmus veszélyére figyelmeztetve buzdítanak a diktatúra elleni kiállásra
2025. május 16., péntek

Macron csattanós választ adott az őt lediktátorozó AUR-vezérnek

Videókapcsolatot létesítve beszélgetett egymással pénteken Emmanuel Macron francia elnök Nicuşor Dan bukaresti főpolgármesterrel, akit támogatásáról biztosított a vasárnapi romániai államfőválasztáson.

Macron csattanós választ adott az őt lediktátorozó AUR-vezérnek
2025. május 16., péntek

Hamis hírek, valótlanságok terjednek a választások kapcsán – A kormány, a belügy és a külügy is cáfol

Hamisak a választási csalásokról szóló híresztelések – figyelmeztetett pénteki közleményében a román belügyminisztérium. A bukaresti külügy és a kormány is hamis információk terjedésére hívja fel a figyelmet.

Hamis hírek, valótlanságok terjednek a választások kapcsán – A kormány, a belügy és a külügy is cáfol
2025. május 16., péntek

George Simion elsöprő győzelmet vizionál

George Simion, a szélsőséges és magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) államfőjelöltje „nagyívű győzelemről” beszélt a Donald Trump volt tanácsadójának, Steve Bannonnak adott interjúban.

George Simion elsöprő győzelmet vizionál
2025. május 16., péntek

Simion autistázása után a szélsőjobboldali POT elnöke arra kíváncsi, szenved-e valamilyen mentális zavarban Nicușor Dan

A szélsőjobboldali Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke, Anamaria Gavrilă pénteken felszólította Nicușor Dan független elnökjelöltet, hogy közölje: szenved-e valamilyen mentális zavarban.

Simion autistázása után a szélsőjobboldali POT elnöke arra kíváncsi, szenved-e valamilyen mentális zavarban Nicușor Dan
2025. május 16., péntek

A Greenpeace romániai szervezetének feloszlatását kéri a Romgaz a Neptun Deep-projekt elleni hadjárat miatt

A Romgaz román állami földgázvállalat bírósági keresetet nyújtott be, amelyben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet romániai fiókintézménye, a Greenpeace CEE (Central Eastern Europe) Alapítvány feloszlatását kéri.

A Greenpeace romániai szervezetének feloszlatását kéri a Romgaz a Neptun Deep-projekt elleni hadjárat miatt
2025. május 16., péntek

Belföldön Dan, külföldön Simion az esélyesebb, a részvétel lehet a döntő az INSCOP vezetője szerint

A választási részvétel lesz a döntő tényező az elnökválasztás második fordulójában – vallja Remus Ștefureac, az INSCOP közvélemény-kutató intézet igazgatója.

Belföldön Dan, külföldön Simion az esélyesebb, a részvétel lehet a döntő az INSCOP vezetője szerint
2025. május 16., péntek

Kelemen Hunor: az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban

A jövendőbeli kormány megalakulhat széles többséggel, de meghatározott időre lehetne szó technokrata kormányról is – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, hangsúlyozva azonban, hogy pártja nem venne részt egy kisebbségi kormányban.

Kelemen Hunor: az RMDSZ nem venne részt egy kisebbségi kormányban
2025. május 16., péntek

Felmérés: minimális, hibahatáron belüli előnye van az egyik jelöltnek

Nicușor Dan, Bukarest függetlenként induló főpolgármestere minimális, hibahatáron belüli eredménnyel vezet George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje előtt.

Felmérés: minimális, hibahatáron belüli előnye van az egyik jelöltnek
2025. május 16., péntek

Simion autistának nevezte Nicușor Dant, majd „bocsánatot kért”

Botrányt okozott George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje, miután autistának nevezte ellenfelét, Nicușor Dant, akivel a vasárnapi második fordulóban csap össze az elnöki tisztségért.

Simion autistának nevezte Nicușor Dant, majd „bocsánatot kért”