Erre akkor lenne esély, ha nem sikerülne idejében kompromisszumra jutniuk a tagállamoknak Michel utódjáról. Ebben az esetben ugyanis az EU Tanácsának élére ideiglenesen az Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője kerül. Mivel pedig július elsejétől Magyarország lesz a soros elnök, a tisztség Orbán Viktor miniszterelnököt illetné.

Iohannis idő előtti távozásának – második, utolsó elnöki mandátuma az év végén jár le – komoly belpolitikai vonzatai is lennének, hiszen ebben az esetben automatikusan a második legfontosabb közjogi méltóság, vagyis a szenátus elnöke venné át ügyvivő államfőként a helyét, aki nem más, mint a PNL elnöke, Nicolae Ciucă.

A most Bukarestben fölmerült forgatókönyv egyébként a jelenlegi állás szerint nem sokkal több vágyálomnál, mértékadó uniós fórumokon eddig nem esett szó komolyan róla.

Elemző: eleve problémás Michel lemondása

Mindezeken túlmenően felmerül, hogy egyáltalán esélyes, és ami legalább ilyen fontos, alkalmas-e Iohannis a tisztségre? Nos, a Krónika által megkeresett Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi intézet elemzője szerint akár az is lehet, de eleve nem egyszerű a folyamat.

Mint kifejtette,

„És még amúgy illene is rá, hiszen a nulla érdemi tevékenység és az üres rongyrázás 9 évnyi mandátuma védjegyévé vált. Ugyanakkor van itt még számos buktató. Ugyanis a jelenlegi szabályzat nem tartalmazza a lemondás lehetőségét – az üresedés lehetőségére csak az akadályoztatás és a súlyos hivatali mulasztás tényállását sorolja fel. Tehát Michel, hangsúlyozom, szűk megélhetési célból egyszerűen nem dönthet a lemondás mellett. Esetleg könyöröghet az Európai Tanács többi tagjánál, hogy mondják ki a súlyos hivatali mulasztását, vagy hivatkozhat az akadályoztatására (amennyiben megválasztják EP-képviselőnek), csakhogy a választás június elejei időpontja és az új EP megalakulása között (amikortól Michel akadályoztatása elvileg előállhatna) között akár másfél hónap is eltelhet.

Ismétlem, a lemondás nem szerepel a jelenleg hatályos lehetőségek között! Ha a tanács tagjai (szavazattöbbséggel) mégis úgy dönte(né)nek, hogy – a jog megerőszakolásával – elfogadják az akadályoztatási indokot, ezzel Michel (szűk megélhetési célból) olyan precedenst teremthet, melyet felhasználva ezentúl az tanács bármelyik elnökét meneszthetné egy ad-hoc európai tanácsi többség, hiszen ezzel az eddigi két feltételhez képest végtelenné tenné a leváltáshoz szükséges vélt, vagy valós feltételek számát” – mutatott rá az elemző.

Olyan alacsony a mérce, hogy annak még Iohannis is megfelel

Ami pedig a PNL számításait illeti – jegyezte meg Pászkán Zsolt –, az elnök a hatályos alkotmány értelmében valóban dönthet a lemondás mellett. És a fenti okok miatt még csak azt sem lehet mondani, hogy Iohannis esélytelen lenne, az egész EU-s intézményrendszer személyi összetétele olyan szintre süllyedt, hogy még ő sem rína ki különösebben.

„Persze, az esélyeit nem az növelné, ahogy a PNL állítólagos »stratégiáját« megszellőztető Digi24 állítja, hogy Orbán Viktor kormányfő mögött ő a második, legrégebben hivatalban lévő tagja a jelenlegi Európai Tanácsnak (mivel nincs ilyen »szokásjog«), hanem az, hogy tőle feltétlen hűségre és szolgalelkűségre számíthatnak az eurokrácia nyílt színen látható, vagy árnyékban ücsörgő irányítói.

Másrészről a fősodor kritikátlan kiszolgálása feltételének sok más potenciális jelölt is megfelelne (és akkor még a női kvóta szerepét nem is vettük figyelembe). De ezen a teljesen súlytalan, az unatkozó brüsszeli apparatcsikok és agitproposok szórakoztatására kitalált műbalhén túlmenően számomra érthetetlen az a szintén a Digi24-es anyagban szereplő PNL-s logika, mely szerint egy ilyen lépés erősít(het)né egy belpolitikai téren, de még a „jobboldali” részén is (félretéve ennek a – és bármilyen más ideológikus – fogalomnak a bohózatszerű jellegét Romániában) súlytalan Nicolae Ciucă esélyeit egy Romániában kimondottan a valóságshow-k működési mechanizmusait követő elnökválasztáson. A PNL mélyrepülését a belső strukturális gondok (gyenge képességű, tájba besimuló, a nemzetközi fősodor utasításait leső – gyakorlatilag az összes jelenlegi miniszterük, plusz az EP-képviselőik többsége, és maga Nicolae Ciucă –, vagy nevetséges bohócok – Rareş Bogdan, a szatmárnémeti Adrian Cozma, vagy a marosvásárhelyi Ciprian Dobre –, valamint egymással élethalálharcot folytató belső frakciók és frakciócskák) és a teljes koncepciótlanság és sodródás okozza” – hangoztatta az elemző.

„Márpedig számomra

Ráadásul úgy, hogy a romániai választók egyre nagyobb rétege kezd beleunni a román politikai osztály elmúlt 30 évben mutatott nemzetközi simulékonyságába és baksisra leső inasi mentalitásába. Tehát az, ha Michelhez hasonlóan Iohannis is szűken vett megélhetési és hiúsági megfontolásból lemondana a román elnökségről egy olyan tisztségért, mely egyértelműen az eurokrácia egyik teljesen felesleges kirakatállásának, az akár végzetes csapást is jelenthet a megváltozóban lévő romániai társadalmi helyzethez alkalmazkodni nem, vagy csak nagyon nehezen alkalmazkodni képes PNL-re” – figyelmeztetett a Krónikának nyilatkozva Pászkán Zsolt.

Műhiszti miatt kompenzálna túl a PNL

Mint arról beszámoltunk, már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek egyes, jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét.

Az ok: Charles Michel, az európai uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló testület elnöke vasárnap bejelentette, hogy indul a júniusban tartandó európai parlamenti választásokon.

Döntése azt is jelenti, hogy az uniós testület éléről lemond, amennyiben megválasztják. Michel úgy nyilatkozott, hogy amennyiben megválasztják, 2019 decemberétől viselt jelenlegi tisztségét július közepéig, az új uniós parlament beiktatásáig fogja betölteni. Utódjáról az uniós tagállamok vezetői döntenek minősített többségi szavazássál. Az elnök megbízatása 2,5 évre szól, és egyszer megújítható.

Ha azonban nem sikerült július elsejéig dönteniük a tagállami vezetőknek a Tanács új elnökéről, akkor a szabályok szerint az EU soros elnökségét betöltő tagállam vezetője tölti be ideiglenesen a tisztséget mindaddig, amíg meg nem lesz a hivatalos utód.

Többen elítélték és élesen bírálták Michel döntését, „meggondolatlan és önző” lépésnek nevezve azt. Alberto Alemanno, az európai kérdésekkel foglalkozó College of Europe európai jogi professzora szerint Michel döntése „nemcsak önző, hanem felelőtlen is”.

– mondta Alemanno.

Steven Van Hecke, a Leuveni Egyetem európai politológiaprofesszora egy helyi belga rádióállomásnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Michel egyértelmű jelét adta annak, hogy „személyes érdekei fontosabbak, mint az európai intézmények érdekei”.

– tette hozzá a politológiaprofesszor.

A baloldali, liberális agendát követő Politico című kiadvány, amely szintén Magyarország következetes bírálója, úgy fogalmazott: az a lehetőség, hogy Orbán Viktor „közvetlenül a 2024-es európai parlamenti választások után hat hónapig ellenőrizetlenül vezeti a Tanácsot, olyan forgatókönyv, amelyet a többi 26 uniós vezető kétségbeesetten szeretne elkerülni”, tekintettel a Magyarország és az EU más országai közötti feszültségekre.

korábban írtuk

Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke

Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.