Román liberális politikus: nem csak Orbán „kigolyózása” a tét, öt évig szeretnénk Iohannist az Európai Tanács élén látni

Lázasan keresik a posztot a mandátuma végéhez közeledő Klaus Iohannis számára egykori pártja, a PNL politikusai •  Fotó: Presidency.ro

Lázasan keresik a posztot a mandátuma végéhez közeledő Klaus Iohannis számára egykori pártja, a PNL politikusai

Fotó: Presidency.ro

Egyelőre „tapogatózás” zajlik annak ügyében, hogy idén júliustól Klaus Iohannis jelenlegi román államfőt válasszák meg az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségébe az idő előtt távozó Charles Michel helyére, de a konkrét tárgyalások csak az európai parlamenti választások után kezdődnek – fejtette ki Gheorghe Falcă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője a téma kapcsán.

Balogh Levente

2024. január 11., 16:462024. január 11., 16:46

2024. január 11., 16:592024. január 11., 16:59

A politikus az RFI rádiónak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy Klaus Iohannis „Brüsszelben nagyra becsült ember, nagyon jó kapcsolatai vannak az európai kancelláriákkal”. „Ezt bizonyította, amikor 80 milliárd eurót alkudott ki Romániának. Ilyen összegek még soha nem álltak Románia rendelkezésére a modernizációra” – mondta Falcă.

Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások milyen stádiumban vannak, a PNL-s képviselő kifejtette:

az egyeztetésekre mindig az európai parlamenti szavazás után kerül sor.

„De addig természetesen folynak az egyeztetések, számolunk, és ami fontos, hogy az Európai Néppárt, amelyhez a PNL tartozik, és amelyben Klaus Iohannis elnök is tag, a legtöbb szavazattal rendelkezik majd a 2024-2029-es Európai Parlamentben. A felmérések szerint Németországban az első helyen állunk, Spanyolországban az első helyen állunk, Lengyelországban, Olaszországban, Franciaországban és Romániában a második helyen állunk. Vagyis az első hat országban nagyon jól áll az EPP, és reméljük, hogy az európai szocialistákkal együtt többséget alkotunk” – mutatott rá a liberális képviselő.

Gheorghe Falcă elmondta, hogy

„a két párt megosztozik majd a négy pozíción, azaz a Bizottság, a Tanács, a Parlament és az Európai Központi Bank elnöki tisztségén”.

„Ez a nagyon nagy lehetőség Románia számára, hogy megkapja ezt a pozíciót, összefügg, ahogy mondtam, azzal a hitelességgel és megbecsüléssel, amelyet Klaus Iohannis európai szinten élvez, és ebben a pillanatban azt mondhatjuk, hogy Románia elérte a maximális szintet az Európával való kapcsolatában” – lelkendezett az Arad polgármesteri tisztségét 2004 és 2016 között betöltő Falcă.

A képviselő szerint meg kell várnunk az európai parlamenti választásokat, a választási eredmény nagyon fontos a tárgyalások szempontjából. Hozzátette,

nem egy öt hónapos mandátumot akarnak szerezni Klaus Iohannis elnöknek, hanem egy ötéves mandátumról van szó.

Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PNL-lel koalícióban kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke csütörtökön arról beszélt: szerinte van esélye a brüsszeli testület elnöki tisztségére Iohannisnak, akivel már egyeztetett a témáról. A kormányfő szerint Románia számára most kedvezőek a körülmények ahhoz, hogy megszerezze az Európai Tanács vezetői posztját. Sőt

Ciolacu úgy véli, Iohannis akár már májusban átveheti az uniós testület elnöki tisztségét, ugyanakkor hozzátette: a cél az, hogy az ügyvivői mandátum után októbertől a tényleges mandátum is az övé legyen.

A román államfő egyébként jövő héten beszédet tart az Európai Parlamentben, amit a héten nyilvánosságra került hírek alapján akár kampánybeszédnek is szánhat.

Nem mindenki ennyire derűlátó azonban: Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke szerint Iohannisnak semmi esélye a tisztség megszerzésére, hiszen még a schengeni csatlakozást sem tudta kialkudni Románia számára. Igaz, nem csupán az ellenzéki oldalon vannak szkeptikus politikusok: kiszivárgott hírek szerint

a PNL-en belül is vannak olyan vezetők, akik szerint nem sok sansz van arra, hogy Románia megszerezze a brüsszeli testület vezetői tisztségét.

Mint arról beszámoltunk, a liberális párt vezetői hétfői ülésükön vitatták meg annak a lehetőségét, hogy Klaus Iohannis vegye át Michel helyét, hogy ezzel megakadályozzák, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő kerüljön a Tanács élére ideiglenesen.

Brüsszelben sokan szeretnék elkerülni, hogy az EP-választáson induló, ezért a tisztségről mandátuma november végi lejárta előtt, július közepén lemondó Michel helyét Orbán Viktor magyar miniszterelnök vegye át.

Erre akkor lenne esély, ha nem sikerülne idejében kompromisszumra jutniuk a tagállamoknak Michel utódjáról. Ebben az esetben ugyanis az EU Tanácsának élére ideiglenesen az Unió soros elnöki tisztségét betöltő ország vezetője kerül. Mivel pedig július elsejétől Magyarország lesz a soros elnök, a tisztség Orbán Viktor miniszterelnököt illetné.

Ennek kapcsán Pászkán Zsolt elemző, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a Krónikának kifejtette:

Iohannisnak akár még esélye is lehet, mivel „az egész EU-s intézményrendszer személyi összetétele olyan szintre süllyedt, hogy még ő sem rína ki különösebben”.

Ugyanakkor a hatályos uniós jog értelmében Michel lemondása már problémás.

korábban írtuk

Bukaresti vágyálmok: Iohannisszal hárítanák el a brüsszeli „Orbán-veszélyt” a román liberálisok
Bukaresti vágyálmok: Iohannisszal hárítanák el a brüsszeli „Orbán-veszélyt” a román liberálisok

Saját „nagyágyúját”, Klaus Iohannis államfőt dobná be a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) az Európai Unió Tanácsának leköszönni szándékozó elnöke, Charles Michel helyett, hogy ezzel kiüsse Orbán Viktort a nyeregből.

korábban írtuk

Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke
Hisztériába hajló reakciókat szült, hogy Orbán Viktor lehet az EU Tanácsának ideiglenes elnöke

Már-már hisztériába hajló pánikrekaciók születtek a jórészt balliberális kommentátorok részéről, miután fölmerült a lehetősége, hogy az idei év második felében ideiglenesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök töltheti be az EU Tanácsának elnöki tisztségét.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 07., hétfő

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak

Ilie Bolojan kijelentette, hogy a deficitcsökkentő intézkedések hatálybalépése után a végleges állású tanárok nem veszítik el a munkahelyüket, nem csökken a fizetésük, és nem szűnnek meg az ösztöndíjak sem.

Jó hírrel szolgált a miniszterelnök a végleges állású tanároknak
2025. július 07., hétfő

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések

A kormány felelősséget vállalt hétfőn a bukaresti parlamentben a számos megszorítást tartalmazó deficitcsökkentő intézkedéscsomagért.

Bolojan a felelősségvállaláskor: a megszorító intézkedések vészhelyzetben hozott döntések
2025. július 07., hétfő

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint

A megszorító intézkedések ellen tiltakoztak hétfőn a parlament melletti Izvor parkban a tanügyi és az egészségügyi alkalmazottak szakszervezetei.

Általános sztrájk körvonalazódik az egészségügyben a szakszervezetek szerint
2025. július 07., hétfő

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor

A Declic Közösség hétfőn felszólította a kormányt, hogy a pártszubvenciók csökkentését építse be a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló törvénytervezetbe, amelyért hétfőn felelősséget vállal a parlamentben.

Declic: csökkentsék most a pártok támogatását, ne a költségvetés kiigazításakor
2025. július 07., hétfő

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását

Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.

Nyílt levélben kéri a CSM több mint ötven bíró nyugdíjazásáról szóló elnöki rendelet aláírását
2025. július 07., hétfő

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen

Megkezdte a három ellenzéki párt a bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírások összegyűjtését, miután a kormány hétfőn felelősségvállalással akarja elfogadtatni a költségvetési hiány lefaragását célzó megszorító intézkedéseket.&

Ha már lehetőséget kap rá, bizalmatlansági indítványt nyújt be az ellenzék a kormány ellen
2025. július 07., hétfő

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”

Alapfokon tizenhárom év három hónap szabadságvesztésre, valamint az áldozatoknak százezer eurónyi kártérítés kifizetésére ítélte kiskorú elleni nemi erőszak miatt az ügyben eljáró bíróság a „zsenimentorként” ismert férfit, Kristóf Lajost.

Alapfokon tizenhárom év szabadságvesztésre és tetemes összeg kifizetésére ítélték pedofília miatt a „zsenimentort”
2025. július 07., hétfő

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) toronymagasan vezet a pártok támogatottsági versenyében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a PNL és a PSD támogatottsága még együttvéve is kisebb, mint az AUR-é
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.

Juhászra támadt a medve
Juhászra támadt a medve
2025. július 07., hétfő

Juhászra támadt a medve

2025. július 06., vasárnap

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések

A politikai pártok csak azokban az években részesülhetnek állami támogatásban, amelyekben Románia tartani tudja a vállalt költségvetési hiánycélt – erről szóló módosító javaslatot nyújtott be az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).

A pártok állami támogatását is érinthetik a deficitcsökkentő intézkedések