Új tagállam? Trump szemet vetett Grönlandra, amit a dánok és a grönlandiak sem fogadnak osztatlan lelkesedéssel
Fotó: Wikipédia
Grönlandi és panamai részről is tiltakozások hangzottak el, miután Donald Trump megválasztott amerikai elnök újságírói kérdésre felelve nem zárta ki keddi sajtótájékoztatóján, hogy katonai, illetve gazdasági lépéseket tesz majd annak érdekében, hogy az Egyesült Államok visszaszerezze az ellenőrzést a Panama-csatorna felett, valamint megszerezze a kontrollt a Dániához tartozó Grönland felett.
2025. január 08., 10:002025. január 08., 10:00
Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott sajtótájékoztatóján a republikánus párti Trumptól azt kérdezték: biztosítani tudja-e a világot afelől, hogy nem alkalmaz katonai, illetve gazdasági nyomásgyakorlást Panamával és Grönlanddal kapcsolatban. Trump úgy felelt, hogy „egyik (ország) esetében sem tudja ezt garantálni”. „De azt kijelenthetem, hogy a gazdasági biztonság szempontjából szükségünk van rájuk” – tette hozzá.
Trump utalt arra, hogy vámokkal sújtaná Dániát, ha az elutasítaná a Grönland megvásárlásáról szóló ajánlatát. Hangsúlyozta, hogy Grönland létfontosságú az amerikai nemzetbiztonság szempontjából is.
Kedden magánlátogatásra Grönlandra érkezett ifjabb Donald Trump, a megválasztott amerikai elnök fia, aki a helyi közmédiának nyilatkozva kijelentette: Grönland csodálatos hely és a grönlandiak „rendkívül jól járnak majd, ha és amikor” az Egyesült Államok részei lesznek. Grönland külügyi hivatalának vezetője közölte: sem az ifjabbik Trump, sem a grönlandi vezetés nem jelezte, hogy egyeztetnének a mintegy ötórásra tervezett látogatás során.
Donald Trump sajtóértekezletén
Donald Trump megválasztott amerikai elnök hétfőn Justin Trudeau kanadai kormányfő lemondása nyomán a Truth Social közösségi oldalán felvetette, hogy Kanada 51. tagállamként csatlakozhatna az Egyesült Államokhoz.
A megválasztott elnök beszélt arról is, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani Mexikót és Kanadát is.
„Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!” – mondta.
„Úgy gondolom, a NATO-nak 5 százalék kell. Mindegyik (tagállam) megengedheti ezt magának”
– tette hozzá.
Azzal büszkélkedett most, hogy első elnöksége idején rá tudta venni a NATO-partnereket a védelmi kiadások növelésére. „Én voltam az, aki rávette őket, hogy 2 százalékot fizessenek” – jelentette ki.
Közölte azt is, hogy január 20-i hivatalba lépésével haladéktalanul
Trump egyúttal bejelentette, hogy Husszein Szadzsváni egyesült arab emírségekbeli üzletember, a DAMAC Properties vállalat elnöke 20 milliárd dollárt fektet be amerikai adatközpontok létesítésébe szerte az országban.
Trump kijelentéseit sem Grönlandon, sem Panamában nem fogadták kitörő lelkededéssel.
Mette Frederiksen elmondta, hogy Múte Egede grönlandi miniszterelnök „nagyon-nagyon egyértelművé tette, hogy a grönlandiak többsége amellett foglal állást, hogy Grönland nem eladó, és a jövőben sem lesz az”.
A dán parlament egyik grönlandi képviselője visszautasította Donald Trump megválasztott amerikai elnök azon állítását, hogy „Grönland népe MAGA”.
„Grönland nem MAGA. Grönland nem lesz MAGA” – mondta Aaja Chemnitz a CNN-nek kedden este, válaszul arra a közösségi médiában megjelent bejegyzésre, amelyben Trump ezt az állítást tette, a „Make America Great Again” szlogenre utalva.
Amikor arról a felvételről kérdezték, amelyen az ifjabb Trumpot éljenző tömeg fogadta, amelyben néhányan MAGA-sapkát viseltek, Chemnitz azt mondta, hogy az ilyen emberek kisebbségben vannak.
„Szerintem ez egy nagyon kis kisebbség” – mondta Chemnitz, aki Grönlandot képviseli a dán parlamentben.
„Azt hiszem, a grönlandi többség valójában elég ijesztőnek és elég kellemetlennek találja, hogy ekkora hangsúlyt fektetnek Grönlandra, és hogy az USA valójában tiszteletlen módon azt mutatja, hogy ők szeretnék megvenni Grönlandot vagy irányítani Grönlandot. A grönlandi lakosság nem ezt akarja” – mondta Chemnitz.
A megválasztott elnök kedden nem zárta ki a katonai erő alkalmazását a sarkvidéki sziget feletti ellenőrzés megszerzése érdekében. Chemnitz azt mondta, hogy nem veszi komolyan ezt a fenyegetést.
– hangsúlyozta az ország külügyminisztere Donald Trump azon kijelentései után, amelyekben a megválasztott amerikai elnök azt mondta, hogy nem zárja ki a katonai erő alkalmazását a csatorna átvételére.
„A csatornánk feletti szuverenitás nem képezi alku tárgyát... A csatornánk küldetése az emberiség és annak kereskedelmének szolgálata. Ez az egyik nagy érték, amit a világnak kínálunk: Garantáljuk a nemzetközi közösségnek, hogy nem veszünk részt semmilyen konfliktusban. A csatornát csak panamai kezek irányítják, és ez így is marad” – mondta Javier Martínez-Acha egy keddi sajtótájékoztatón, amikor Trump kijelentéseiről kérdezték.
Hozzátette, hogy a panamai kormány egyetlen tagja sem állt hivatalos vagy informális kapcsolatban Trumppal vagy képviselőivel.
„Akkor hozzuk meg a döntéseinket, amikor a megválasztott elnök elnök lesz” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!