A modern kommunikációs eszközök egyre gyakrabban válnak kiélezett konfliktusok elektronikus szemtanúivá, és a fősodorhoz tartozó média is egyre sűrűbben foglalkozik ezekkel az esetekkel, amelyeket az amerikai társadalom egyre inkább elutasít. A témával kapcsolatos legtöbb elemzés egyetért abban, hogy a bűnesetek és ezzel együtt a rendőri fellépések száma is csökken Amerikában.

Az MTI beszámolója szerint az igazsághoz tartozik, hogy bár az Egyesült Államokban szinte mindenre van statisztika, olyan adatbázis nincs, amely országosan összesítené a rendőri fegyverhasználatra vonatkozó adatokat. Annak ellenére sincs, hogy az erőszakos bűncselekmények elleni fellépésről és a bűnüldöző szervekről rendelkező 1994-es törvény előírja: a kormányzatnak számon kell tartania az erőszak rendőri alkalmazására vonatkozó adatokat.

Egy tanulmány 14 évvel ezelőtt kísérletet tett a számok összesítésére, ám a felmérésben az Egyesült Államok 18 ezer bűnüldöző egysége közül csak 564 vett részt. A CNN szerint a legpontosabb a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) összesítése. A The New York Times (NYT) ezekből az adatokból – a CNN-nek némileg ellentmondva – azt olvasta ki, hogy a rendőrök által elkövetett emberölések száma valamelyest nőtt az utóbbi években.

Miközben a hatósági intézkedések következtében 2009 és 2012 között 397–426 ember vesztette életét, addig a 2013-as, legfrissebb összesítés 461 ilyen esetet rögzített. Azt szövetségi szakértők is elismerik, hogy ez a becslés pontatlan, és alacsonyabb lehet a valós számoknál. Önkéntesek által készített két adatbázis, a Fatal Encounters és a Killed by the Police egybehangzóan azt mutatja, hogy rendőrök 1100 embert ölnek meg évente az Egyesült Államokban, vagyis naponta hármat.

A nagyvárosi rendőrparancsnokságok és a civil szervezetek adatai egybecsengenek abban, hogy a feketék az összlakosság számarányát meghaladóan halnak meg rendőri golyóktól. Michael Brown, Eric Garner, Tamir Rice, Jason Harrison, Walter Scott, Eric Harris és Freddie Gray: olyan fekete fiatalok és férfiak, akik az elmúlt hónapokban vitatott rendőri fellépés következtében vesztették életüket, és akiknek halála felháborodást vagy egyenesen zavargásokat váltott ki.

Ezek az esetek nyilvánvalóan hozzájárultak ahhoz, hogy – mint az a NYT és a CBS hétfőn közzétett közös felméréséből kiderült – az amerikaiak 61 százaléka úgy érzi, hogy a „fajok\" közötti viszony általánosan rossz az országban. Ez a legrosszabb adat azóta, hogy Barack Obama személyében fekete bőrű elnök költözött a Fehér Házba. A tavaly augusztusi fergusoni eset – Brown lelövése – és az azt követő zavargások után a megkérdezettek 44 százaléka volt ilyen borúlátó, két hónappal ezelőtt pedig 38 százalék.

Ugyanakkor haladást jelent, hogy míg tíz évvel ezelőtt a közvélemény szó nélkül tudomásul vette volna a feketék haláláról szóló rendőrségi verziót, addig – mint arra Cedric Alexander, a Georgia állambeli DeKalb megye helyettes rendőrfőnöke, a Fekete Bűnüldözési Vezetők Országos Szervezetének elnöke a CNN-nek nyilatkozva rámutatott – a mobiltelefonok felvételeinek köszönhetően ma már az emberek elkezdtek hinni a feketék vallomásának.

Miután videó tanúskodik arról, hogy a clevelandi rendőrök egy játszótéren lelövik a 12 éves Rice-t, egy New York-i rendőr fojtófogást alkalmaz a légzési nehézségekre panaszkodó Garneren, Scottot pedig menekülés közben többször is hátba lövi egy rendőr, Alexander szerint a közvélemény kétkedése is oszladozni kezdett.

Robert Bogle, a fekete közösség ügyeivel 130 éve foglalkozó The Philadelphia Tribune című lap elnök-vezérigazgatója szerint a videók nemcsak a konkrét estekben, de visszamenőleg, történelmi távlatokban is hitelesítették a fekete áldozatok verzióit. Ahol a sértett „faji\" hovatartozása esetleg kétségeket kelthet az áldozat szavahihetőségével kapcsolatban, ott a felvétel nem enged lehetőséget az effajta előítéletnek.

Bogle úgy vélekedett, hogy egy járókelő által készített videofelvétel híján a többség elhitte volna Michael Slager rendőr történetét, miszerint Scott megtámadta őt, és nem volt más választása, mint agyonlőni. A felvételből azonban kiderült, hogy Scott menekült, Slager hátba lőtte. Most gyilkosság miatt kell felelnie. „Ha az eseményeket rögzítik, nincs arra mód, hogy eltussolják őket\" – vélekedett Tracey Williams-Dillard, egy másik fekete lap, a Minnesota Spokesman-Recorder kiadója. A rögzítés mellett a felvételek terjesztésének műszaki feltételei is javultak.

Amíg korábban tényfeltáró újságíróknak hoszszadalmas munkába telt az egymással ellentétes állítások valóságtartalmának feltárása, a mobiltelefonok, valamint a rendőrségi test- és fedélzeti kamerák által felvett jelenetek pillanatok alatt elterjednek a világhálón. „Ez (a gyorsaság) kritikus fontosságú. Ha valaki egy héttel később lát egy incidenst, akkor már másképp reagál\" – állapította meg Bogles.

David Klinger, a St. Louis-i Missouri Egyetem kriminológiaprofesszora azonban rámutatott, hogy a folyamat kétirányú, mert ugyanúgy, ahogy rendőrök hazudhatnak a gyanúsítottakkal kapcsolatban, ez fordítva is előfordul, és gyakran bebizonyosodik, hogy nincs igazuk azoknak, akik farkast kiáltanak. „Azon esetek többségében, amikor rendelkezésre áll egy videó, az azt bizonyítja, hogy a rendőr helyesen járt el\" – mondta a professzor.