Gócpont. Transznisztriában is romlott a helyzet, a kérdés, ki áll a háttérben
Több hatalmi csoportnak állhat érdekében a transznisztriai feszültségkeltés, de rövid távon nem valószínű az instabilitás a szakadár moldovai régióban – véli Barabás T. János elemző. A térség szakértője a Krónikának nyilatkozva azt mondta, Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajiv és Odessza tartományok is elesnek.
2022. április 28., 19:092022. április 28., 19:09
2022. április 28., 20:062022. április 28., 20:06
Az elmúlt napokban robbantásos támadás érte a kelet-moldovai Transznisztriában a szakadár kormány titkosszolgálatának székházát, egy tévé- és rádiótornyot, a tiraszpoli repülőteret és a cobasnai fegyverraktárat. Lapunk megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője arra emlékeztetett, hogy Maia Sandu moldovai elnök ismeretlen helyi tettesekről beszélt, akik háborúba akarják sodorni a térséget, de meg kell őrizni a nyugalmat, és el kell kerülni a biztonsági helyzet romlását. Az elemző hozzátette: Vagyim Krasnoszelszkij, a szakadár terület elnöke szerint a tettesek vélhetően az ukránoknak dolgoznak.
„A román és a nemzetközi sajtó az orosz titkosszolgálatot sejti a merényletek mögött, amit alátámaszt az, hogy Transznisztriában mintegy 1800 orosz katona állomásozik, és a szakadár rezsim erőszakszervezeteit gyakorlatilag orosz tanácsadók irányítják, tehát nekik van leginkább lehetőségük a merényletek elkövetésére a világtól elzárt területen.
– fogalmazott a szakértő. Szerinte Transznisztria esetleges orosz elfoglalása akkor lehetséges, ha az ukrajnai Nyikolajev és Odessza tartományok is elesnek, ennek viszont kevés a valószínűsége, mert ehhez egy orosz partraszállás is szükséges a déli ukrán tengerparton, ami nem egyszerű a térségben tartózkodó erős ukrán védelem miatt.
„A merényletek szolgálhatják az esetleges orosz előrenyomulás előkészítését, indokot adva a beavatkozásra, de az is céljuk lehet, hogy az oroszok erőket vonjanak ki a Donbaszból, és erősödjön Kijev befolyása a térség államaiban.
– mondta lapunknak a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Figyelemre méltónak nevezte, hogy a moldovai, a román és a transznisztriai vezetőség is visszafogott, konfliktuskerülő nyilatkozatokat tett az utóbbi napokban.
Bukarest aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszter melléki területein bekövetkezett incidensekről, amelyek kapcsán a körülmények tisztázását, és a provokációk elkerülését tartja szükségesnek.
Azon kérdésünkre, hogy Oroszországnak tervei vannak-e Moldovával, Barabás T. János elmondta: az orosz vezetés nem nyilatkozott eddig konkrétan moldovai terveiről, de ismeretes a Kreml azon álláspontja, miszerint a posztszovjet térségben „létfontosságú”, hogy ne legyenek oroszellenes kormányzatok.
– fogalmazott a kolozsvári származású szakértő. Megemlítette: jelenleg a moldovai kormányzó nyugatbarát Akció és Szolidaritás Pártjának 35 százalékos, az oroszbarát szocialistáknak pedig 32 százalékos támogatást mérnek a felmérések. „Moszkva szocialista győzelemre játszik a következő választásokon, ezért úgy gondolhatja, nincs szükség erőszakos beavatkozásra céljai érdekében, inkább kivár” – mondta Barabás T. János, aki azért nem zárta ki a meglepő húzásokat a Kreml részéről. Megjegyezte ugyanakkor, hogy
Azt is megkérdeztük a Moldovai Köztársaságban több évig élő szakértőtől, hogy milyen a chişinăui vezetés viszonyulása a háborúhoz. Kijev nemrég számonkérte Moldován, hogy nem elég harcias Moszkvával szemben, ugyanakkor időnként nyílt fenyegetések fogalmazódnak meg orosz részről.
„Maia Sandu nemrég biztosította a chişinăui orosz nagykövetet, hogy az alkotmánynak megfelelően semlegesek maradnak a konfliktusban, és nagyrészt rendezték a gázszállítás számláját is. Az orosz fél csak homályos fenyegetésekkel élt Moldova ügyében az elmúlt időszakban, kifogásolva nyugati politikai irányát. Kijev eközben kétségbeesetten küzd létéért, ezért radikalizálná a szomszédait is. A moldovai vezetés visszafogottan, konfliktuskerülő módon válaszolt az üzenetekre” – összegzett Barabás T. János.
Ami Bukarest szerepét illeti Chişinău háborúval kapcsolatos álláspontjának kialakításában, az elemző azt mondta: Románia „testvérnépi” megközelítésből felelősséggel tekint a moldovaiakra, és elsősorban az uniós integráció segítésével, a gazdasági, az infrastrukturális kapcsolatok erősítésével támogatja Moldovát. „Ezen célok érdekében alakítják közös álláspontjukat a háborúval kapcsolatban, óvatosan” – fogalmazott a szakértő.
Nyílt levélben fordult Románia polgáraihoz az Egyesült Államok hét korábbi romániai nagykövete a megismételt elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt egy héttel.
Három kamion volt érintett abban a balesetben, amely hétfőn történt a magyarországi M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, Ócsa térségében. Az ütközésben egy román állampolgárságú sofőr súlyosan megsérült, női utasa pedig életét vesztette.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai polgári infrastrukturális célpontok ellen az orosz hadsereg hétfőre virradóra, Szumi megyében egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Orbán Viktor kormányfő romániai elnökválasztással kapcsolatos kijelentéseiről is szót ejtett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Élesen bírálta Románia washingtoni nagykövete, Andrei Muraru a George Simion által tett kijelentést, amely szerint köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kizárta Romániát a Visa Waiver vízummentességi programból.
A holland rendőrség két beépített ügynök révén próbálta meg kideríteni, hogy épségben megvanna-e még a Drents Múzeumból januárban ellopott dák műkincsek, vagy már beolvasztották őket – derült ki a hétvégi beszámolókból.
A Hamász bejelentette, hogy hamarosan szabadon engedi Edan Alexandert, az utolsó ismert élő amerikai túszt, akit Gázában tartanak fogva.
Az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások feltétele orosz részről az európai és amerikai fegyverszállítások leállítása – nyilatkozott Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője az ABC televízió vasárnapi műsorában.
Romániában is a magyar közösség érdeke az első – jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.
Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy kész lenne csütörtökön Isztambulban találkozni Vlagyimir Putyinnal. A bejelentés előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólította Ukrajna elnökét, azonnal fogadja el Oroszország tárgyalási ajánlatát.
szóljon hozzá!