Szergej Lavrov orosz külügyminiszter: „majd a harctéren!”
Fotó: Mid.ru
Moszkva kizárólag feltételei teljesítése esetén hajlandó tárgyalni a békéről – üzente Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ukrán hivatali kollégája felvetésére.
2022. december 27., 13:532022. december 27., 13:53
2022. december 27., 13:562022. december 27., 13:56
Az ukrán kormány arra törekszik, hogy jövő év február végéig csúcstalálkozót rendezzenek a békéről, lehetőleg az ENSZ-ben António Guterres főtitkár közvetítésével – nyilatkozta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az AP amerikai hírügynökségnek hétfőn adott interjúban. Kuleba úgy fogalmazott, Ukrajna mindent megtesz azért, hogy megnyerje az Oroszország ellen vívott háborút 2023-ban.
„Minden háború diplomáciai úton ér véget. Minden háború annak eredményeként ér véget, hogy mi történt a csatamezőn és mit értek el a tárgyalóasztalnál” – idézte az MTI Kulebát. Hozzátette, hogy Ukrajna szeretné, ha február végén, a háború kezdetének évfordulója környékén létrejöhetne egy csúcstalálkozó. „Az ENSZ lenne a legjobb helyszín erre, mert ez nem arról szól, hogy valamelyik országnak kedvezzünk. Ez arról szól, hogy tényleg mindenkit bevonjunk” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy Moszkva meghívást kapna-e erre a csúcstalálkozóra, azt felelte, hogy ehhez először Oroszországot nemzetközi bíróság elé kellene állítani háborús bűncselekmények miatt. „Csak ezen a módon kaphatna meghívást” – szögezte le az ukrán külügyminiszter.
Kuleba szavaira reagálva Moszkva azzal vágott vissza, hogy a béketárgyalásokhoz Ukrajnának előbb teljesítenie kell az orosz feltételeket. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország céljai Ukrajna „demilitarizálásáról és nácítlanításáról” ismertek Kijev számára. Az orosz diplomácia vezetője hozzátette, ha Ukrajna nem teljesíti Oroszország követeléseit, akkor a kérdést a harctéren fogják eldönteni.
Az elnökválasztás első fordulóját a diaszpórában is az elismerten oroszpárti és legionárius szimpátiával rendelkező Călin Georgescu nyerte meg elsöprő fölénnyel.
Ukrajna az orosz ellentámadások miatt elvesztette az oroszországi Kurszki területen korábban megszerzett terület több mint 40 százalékát – jelentette a Reuters a hétvégén az ukrán vezérkar egyik forrására hivatkozva.
Libanon ideiglenesen fellélegezhet, ha beigazolódnak az értesülések: „nagyon közel van” egy tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hezbollah libanoni fegyveres csoport között – mondta egy regionális forrás a CNN-nek.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 15 óráig 492 940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
szóljon hozzá!