Fotó: MTI/EPA/Santi Donaire
Több katalán város szállodáiból is „utcára tették” a spanyol rendőröket és csendőröket az erőszakba torkollt vasárnapi függetlenségi népszavazás miatt – írta kedden több spanyol napilap.
2017. október 03., 13:462017. október 03., 13:46
2017. október 28., 11:232017. október 28., 11:23
Calella városában a hatóságok az ellenük tüntetők szitkozódása, kiabálás közepette hagyták el a szállodákat, amelyek bejáratánál a katalán rendőrök igyekeztek élőláncot alkotni – számolt be az MTI.
Sajtóinformációk szerint Calella függetlenségpárti polgármestere követelte a szállodáktól a rendőrök elküldését, egyes hírek szerint működési engedélyük visszavonásával fenyegetve. Montserrat Candini az ANTENA3 televízió csatorna reggeli műsorában ezt cáfolta, és azt mondta: épp a szállodák panaszkodtak a rendőrök jelenlétére, akik vasárnap éjjel a hotel előtt több embert is megütöttek azok közül, akik ellenük tiltakozva megjelentek ott.
Pineda de Marban, a polgármester első helyettese is távozásra szólította fel az ott elszállásolt rendfenntartókat, mondván: nincs ok a jelenlétükre. A rendőrök szállodái előtt is tüntetések voltak.
A spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett, ezért illegális népszavazás megrendezése miatt 10 ezer spanyol csendőrt és rendőrt vezényeltek Katalóniába, akinek nagyobb részét bérelt tengerjáróhajókon szállásolták el.
Sokakat helyeztek el azonban városi szállodákban is szerte Katalóniában, amelyek előtt már a szavazás előtt is jelentek meg tüntetők, hangoskodók, akik például lábasokat, konyhai edényeket ütögettek, így tiltakozva a fokozott hatósági jelenlét ellen.
Egyébként
hogy így tiltakozzanak az erőszakos rendőri beavatkozás ellen az egy nappal ezelőtti katalán függetlenségi választásokon. A tiltakozó akciót eredetileg még a múlt héten helyezte kilátásba négy kisebb dolgozói érdekképviselet mint „harcot az elnyomás ellen a szabadságért”, így fejezve ki ellenérzésüket a hatósági intézkedésekkel szemben, amellyel a spanyol kormány igyekezett megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett referendum megrendezését.
A vasárnapi események hatására Spanyolország két legnagyobb dolgozói szakszervezete, a Munkásbizottságok (CCOO), illetve a Spanyol Munkások Általános Szövetségének (UGT) katalán szervezetei is jelezték: ők is támogatják a tiltakozói akciót a rendőri erőszak ellen.
Hétfő délután viszont a CCOO és az UGT országos vezetői közös sajtótájékoztatón visszavonták a sztrájk támogatását, hivatkozva arra, hogy nem értenek egyet a katalán kormány terveivel Katalónia függetlenségének egyoldalú kinyilvánításáról.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért.
A francia ügyészség szerda este öt év börtönbüntetés kiszabását kérte Marine Le Pen ellenzéki politikusra, továbbá azt, hogy szintén öt évre tiltsák el a politikai választásokon való indulástól.
Ukrajna külügyminisztériuma cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!