Fotó: Pixabay.com
Az atomhatalmak atomarzenáljaik korszerűsítésére fordított kiadásai 2021-ben mintegy 9 százalékkal, 82,4 milliárd dollárra emelkedtek – derült ki az atomfegyverek betiltásáért küzdő ICAN nemzetközi civil kezdeményezés keddi jelentéséből.
2022. június 14., 09:312022. június 14., 09:31
A dokumentum szerint csupán az Egyesült Államok tavaly 44,2 milliárd dollárt költött nukleáris programjára, 12,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, Kína pedig 11,7 milliárd dollárt, ami 10,4 százalékos növekedés.
– tette hozzá az ICAN, amely 2017-ben Nobel-békedíjat kapott a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződésért folytatott fáradhatatlan munkájáért, ezt 59 ország ratifikálta, de az atomhatalmak egyike sem.
A jelentés szerint Pakisztán 1,1 milliárd dollárt költött nukleáris fegyvereire tavaly, szemben az előző évi 1 milliárd dollárral, míg India 2,3 milliárd dollárra csökkentette a nukleáris fegyverekre fordított kiadásait a 2020-as 2,5 milliárd dollárról – derült ki a jelentésből.
– állítja az ICAN, amelynek becslése szerint Észak-Korea 2021-ben 642 millió dollárt költött nukleáris programjára, szemben a 2020-as 700 millió dollárral.
„Az adófizetők pénze lehetővé tette, hogy új szerződéseket (összesen 30,2 milliárdot) ítéljenek oda magáncégeknek a nagyhatalmak nukleáris arzenáljaik modernizálására, ezek a magáncégek pedig megvásárolták az agytrösztök és nyomásgyakorló csoportok szolgáltatásait, hogy megvédjék a nukleáris fegyverek hasznosságát” – teszi hozzá a nem kormányzati szervezet, amely elítéli a nukleáris fegyvereket támogató kört.
– nyilatkozta Alicia Sanders-Zakre, az ICAN kutatási koordinátora. „Az atomfegyverekkel rendelkező országok 2021-ben 6,5 milliárd dollárral többet költöttek, és képtelenek voltak megakadályozni, hogy egy atomhatalom háborút indítson Európában” – mondta, utalva Oroszország ukrajnai inváziójára.
„Ezért van szükségünk a többoldalú nukleáris leszerelésre, jobban, mint valaha” – tette hozzá a szakértő.
A világ nukleáris arzenáljai hamarosan ismét növekedni fognak a jelenlegi feszültségek miatt – közölte a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) hétfői jelentése.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!