Izrael: válaszolni fogunk az iráni támadásra

•  Fotó: Izraeli védelmi minisztérium

Fotó: Izraeli védelmi minisztérium

Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.

Hírösszefoglaló

2024. április 16., 07:592024. április 16., 07:59

„Irán kárt akart okozni Izrael Állam stratégiai képességeiben, ez olyasmi, ami a múltban nem történt meg” – mondta Halevi, miközben a csapás által eltalált Nevatim légitámaszponton a csapatokhoz szólt.

„Felkészültünk a Vaspajzs műveletben, ez a felkészültség Iránt arra késztette, hogy a légi fölénnyel is szembesüljön, amit önök nagyon jól bizonyítottak” – mondta.

Halevi elmondta, hogy

Izraelnek már múlt hétfő óta voltak értesülései az iráni csapásról, hozzátéve, hogy Izrael „nagyon erős és tudja, hogyan kell ezzel egyedül megbirkózni”.

Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője egy sajtótájékoztatón megismételte a vezérkari főnök üzenetét.

Egy esetleges izraeli válaszlépésre vonatkozó kérdésre válaszolva Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadseregnek „mindent meg kell tennie, ami szükséges” Izrael védelmében.

Idézet
És ezt akkor fogjuk megtenni, amikor a legalkalmasabbnak tartjuk”

– tette hozzá.

Korábban az izraeli hadikabinet eldöntötte: válaszcsapást mérnek Iránra, amely érzékenyen érinti a perzsa államot, de nem vezet totális háborúhoz.

A döntés értelmében „tisztán és erőteljesen” visszavágnak Iránnak egy válaszlépéssel. A cél az, hogy jelezzék,

Izrael „nem hagyja, hogy egy ilyen mértékű, ellene indított támadás reakció nélkül maradjon”.

Közben a Fehér Ház hétfőn azt közölte: Irán nem küldött figyelmeztetést az Egyesült Államoknak az Izrael elleni katonai akció időkeretéről vagy lehetséges célpontjairól.

Az Egyesült Államok és Irán között valóban történt üzenetváltás, azonban soha nem érkezett üzenet Irán hétvégi támadásának időkeretére vagy célpontjaira vonatkozóan – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságírók előtt.

Azokat a jelentéseket, amelyek szerint Irán figyelmeztette az Egyesült Államokat a terveivel kapcsolatban, „kategorikusan hamisnak” és „kitalációnak” nevezte.

„Ez az egész narratíva, amely szerint Irán egy nekünk küldött üzenetben beszámolt terveiről, nevetséges” – mondta a szóvivő, aki nem tért ki az üzenetváltás tartalmára.

Török, jordániai és iraki tisztségviselők vasárnap közölték, hogy Irán a támadás előtt több nappal széles körű bejelentést tett, de az amerikai tisztségviselők állítása szerint

Teherán nem figyelmeztette Washingtont, a támadással pedig jelentős károkat akart okozni.

Közben telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak nyilatkozva Moszkva rendkívüli aggodalmának adott hangot a feszültség növekedése miatt a közel-keleti térségben, és felszólította a térség minden országát, hogy tanúsítson önmérsékletet.

A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében – emelte ki.

Peszkov hangsúlyozta, a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy „minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani”.

Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Izrael biztonságának szavatolása a közel-keleti térség békéjének alapvető feltétele, de véget kell vetni a Gázai övezetben dúló konfliktusnak is.

Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell.

A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.

Sunak kijelentette: Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást, hiszen most már éhínség fenyeget az övezetben, és a harcok rettenetes áldozatokkal járnak a civil lakosság körében.

A brit kormányfő megerősítette London többször hangoztatott hivatalos álláspontját arról, hogy

az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásra alapuló rendezésére van szükség.

Sunak szerint London szeretné elérni, hogy „amikor elérkezik az ideje”, a Palesztin Hatóság hatékony kormányzati munkát tudjon végezni Ciszjordániában és Gázában is.

Rishi Sunak kijelentette: a térségi országok is hozzájárultak annak megakadályozásához, hogy az Izrael elleni hétvégi iráni támadásnak sokkal súlyosabb következményei legyenek. „Ez a jelentős tény is arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontosak azok a kísérletek, amelyek Izrael és szomszédai viszonyának normalizálását célozzák” – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Sunak felidézte, hogy Irán az Izrael ellen indított rakétákat és támadódrónokat Irak és Jordánia légterén keresztül próbálta célba juttatni.

Rishi Sunak szerint

katasztrofális hatással járt volna a térség biztonságára és az izraeli lakosságra egyaránt, ha az iráni támadás sikerrel jár.

A brit kormányfő megerősítette, hogy a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek a támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőttek. Nagy-Britannia emellett fontos hírszerzési, megfigyelési és felderítési támogatást is nyújtott partnereinek – tette hozzá.

Rishi Sunak – alig burkoltan az izraeli kormánynak címezve szavait – kijelentette:

London azt szeretné, ha most „nyugodt fejjel” meghozott döntések kerekednének felül.

Nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva David Cameron brit külügyminiszter azt mondta: London arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.

Cameron hozzátette:

a brit kormány azt tanácsolja, hogy Izrael ne hajtson végre megtorló akciót Irán ellen. A brit külügyminiszter leszögezte azt is, hogy London nem támogatna egy ilyen válaszcsapást.

Eközben Kína közölte, hogy tudomásul vette Irán nyilatkozatát, miszerint az Izrael elleni akció „az önvédelem jogának gyakorlása” volt a két ország külügyminiszterei közötti hétfői telefonbeszélgetés során, és nem ítélte el a hétvégi csapásokat.

Vang Ji kínai külügyminiszter iráni kollégájának, Hoszein Amirabdollahiannak elmondta, hogy Kína elítélte a damaszkuszi iráni nagykövetség egyik épületét ért támadást – olvasható a kínai külügyminisztérium által kiadott közleményben.

A kínai külügyminiszter hozzátette, hogy az incidens „súlyosan sérti a nemzetközi jogot és elfogadhatatlan”.

Idézet
Kína tudomásul vette Irán nyilatkozatát, miszerint az általa tett lépések korlátozottak voltak, és az önvédelem jogának gyakorlása volt válaszul a nagykövetség épülete elleni támadásra”

– áll a közleményben.

„A jelenlegi regionális helyzet nagyon érzékeny, és Irán hajlandó önmérsékletet tanúsítani, és nem áll szándékában tovább eszkalálni a helyzetet” – tette hozzá a nyilatkozat Amirabdollahiant idézve.

Ettől függetlenül Kína közel-keleti különmegbízottja, Csaj Csün hétfőn találkozott Irit Ben-Abba Vitale izraeli nagykövettel, aki Izrael kínai nagykövetével, és utóbbi kifejtette Izrael álláspontját és aggodalmait a gázai konfliktussal kapcsolatban.

Csaj elmondta, hogy

Kína „mélységesen aggódik a regionális feszültségek jelenlegi eszkalálódása miatt, és a konfliktusok és a vérontás senkinek sem szolgálják az érdekeit”.

„Most az a legfontosabb, hogy azonnali tűzszünetet és az ellenségeskedések beszüntetését érjük el a Gázai övezetben, biztosítsuk a humanitárius segítségnyújtást, a lehető leghamarabb engedjük szabadon az összes fogva tartott személyt, és érjük el a palesztin kérdés politikai rendezését a kétállami megoldáson alapuló, Izrael és Palesztina békés egymás mellett élését szolgáló politikai megoldást” – áll a külügyminisztérium közleményében.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében
2025. június 05., csütörtök

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni

Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni