Fotó: Izraeli védelmi minisztérium
Irán Izrael elleni támadására „válaszlépéseket fogunk tenni” – szögezte le az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy hétfőn.
2024. április 16., 07:592024. április 16., 07:59
„Irán kárt akart okozni Izrael Állam stratégiai képességeiben, ez olyasmi, ami a múltban nem történt meg” – mondta Halevi, miközben a csapás által eltalált Nevatim légitámaszponton a csapatokhoz szólt.
„Felkészültünk a Vaspajzs műveletben, ez a felkészültség Iránt arra késztette, hogy a légi fölénnyel is szembesüljön, amit önök nagyon jól bizonyítottak” – mondta.
Halevi elmondta, hogy
Daniel Hagari ellentengernagy, az IDF szóvivője egy sajtótájékoztatón megismételte a vezérkari főnök üzenetét.
Egy esetleges izraeli válaszlépésre vonatkozó kérdésre válaszolva Hagari hangsúlyozta, hogy az izraeli hadseregnek „mindent meg kell tennie, ami szükséges” Izrael védelmében.
– tette hozzá.
Korábban az izraeli hadikabinet eldöntötte: válaszcsapást mérnek Iránra, amely érzékenyen érinti a perzsa államot, de nem vezet totális háborúhoz.
A döntés értelmében „tisztán és erőteljesen” visszavágnak Iránnak egy válaszlépéssel. A cél az, hogy jelezzék,
Közben a Fehér Ház hétfőn azt közölte: Irán nem küldött figyelmeztetést az Egyesült Államoknak az Izrael elleni katonai akció időkeretéről vagy lehetséges célpontjairól.
Az Egyesült Államok és Irán között valóban történt üzenetváltás, azonban soha nem érkezett üzenet Irán hétvégi támadásának időkeretére vagy célpontjaira vonatkozóan – jelentette ki John Kirby, a Fehér Ház szóvivője újságírók előtt.
„Ez az egész narratíva, amely szerint Irán egy nekünk küldött üzenetben beszámolt terveiről, nevetséges” – mondta a szóvivő, aki nem tért ki az üzenetváltás tartalmára.
Török, jordániai és iraki tisztségviselők vasárnap közölték, hogy Irán a támadás előtt több nappal széles körű bejelentést tett, de az amerikai tisztségviselők állítása szerint
Közben telefonos megbeszélést folytatott az Izrael ellen intézett iráni támadás nyomán hétfőn Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára és Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint Patrusev azt hangoztatta, hogy a konfliktus további elmélyülésének megakadályozása érdekében minden félnek önmérsékletet kell tanúsítania. Hangsúlyozta, hogy Oroszország támogatja a nézeteltérések kizárólag politikai és diplomáciai eszközökkel történő megoldását.
A további eszkaláció senkinek sem áll érdekében – emelte ki.
Peszkov hangsúlyozta, a Kreml ragaszkodik ahhoz, hogy „minden nézeteltérést kizárólag politikai és diplomáciai módszerekkel kell megoldani”.
Sunak, aki hétfőn a londoni alsóház képviselőinek tartott tájékoztatást az Izrael ellen szombat éjjel végrehajtott iráni támadásról, kijelentette: nem lehet vita tárgya, hogy Izrael biztonságát garantálni kell.
A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy Izrael maga mögött tudhatja Nagy-Britannia maradéktalan támogatását, amikor a hétvégén is tapasztalt fenyegetésekkel kénytelen szembenézni.
Sunak kijelentette: Izraelnek joga, sőt kötelessége, hogy felszámolja a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet jelentette fenyegetést, de a Gázai övezetben meg kell állítani a vérontást, hiszen most már éhínség fenyeget az övezetben, és a harcok rettenetes áldozatokkal járnak a civil lakosság körében.
A brit kormányfő megerősítette London többször hangoztatott hivatalos álláspontját arról, hogy
Sunak szerint London szeretné elérni, hogy „amikor elérkezik az ideje”, a Palesztin Hatóság hatékony kormányzati munkát tudjon végezni Ciszjordániában és Gázában is.
Rishi Sunak kijelentette: a térségi országok is hozzájárultak annak megakadályozásához, hogy az Izrael elleni hétvégi iráni támadásnak sokkal súlyosabb következményei legyenek. „Ez a jelentős tény is arra emlékeztet bennünket, hogy milyen fontosak azok a kísérletek, amelyek Izrael és szomszédai viszonyának normalizálását célozzák” – fogalmazott a brit miniszterelnök.
Sunak felidézte, hogy Irán az Izrael ellen indított rakétákat és támadódrónokat Irak és Jordánia légterén keresztül próbálta célba juttatni.
Rishi Sunak szerint
A brit kormányfő megerősítette, hogy a brit királyi légierő Typhoon típusú harci repülőgépei is részt vettek a támadás elhárításában, és számos iráni drónt lelőttek. Nagy-Britannia emellett fontos hírszerzési, megfigyelési és felderítési támogatást is nyújtott partnereinek – tette hozzá.
Rishi Sunak – alig burkoltan az izraeli kormánynak címezve szavait – kijelentette:
Nem sokkal korábban, a BBC televíziónak nyilatkozva David Cameron brit külügyminiszter azt mondta: London arra ösztönzi az izraeli döntéshozókat, hogy „a szívük mellett az eszükre is hallgassanak”, és „ne csak kemények, hanem okosak is legyenek”.
Cameron hozzátette:
Eközben Kína közölte, hogy tudomásul vette Irán nyilatkozatát, miszerint az Izrael elleni akció „az önvédelem jogának gyakorlása” volt a két ország külügyminiszterei közötti hétfői telefonbeszélgetés során, és nem ítélte el a hétvégi csapásokat.
Vang Ji kínai külügyminiszter iráni kollégájának, Hoszein Amirabdollahiannak elmondta, hogy Kína elítélte a damaszkuszi iráni nagykövetség egyik épületét ért támadást – olvasható a kínai külügyminisztérium által kiadott közleményben.
A kínai külügyminiszter hozzátette, hogy az incidens „súlyosan sérti a nemzetközi jogot és elfogadhatatlan”.
– áll a közleményben.
„A jelenlegi regionális helyzet nagyon érzékeny, és Irán hajlandó önmérsékletet tanúsítani, és nem áll szándékában tovább eszkalálni a helyzetet” – tette hozzá a nyilatkozat Amirabdollahiant idézve.
Ettől függetlenül Kína közel-keleti különmegbízottja, Csaj Csün hétfőn találkozott Irit Ben-Abba Vitale izraeli nagykövettel, aki Izrael kínai nagykövetével, és utóbbi kifejtette Izrael álláspontját és aggodalmait a gázai konfliktussal kapcsolatban.
Csaj elmondta, hogy
„Most az a legfontosabb, hogy azonnali tűzszünetet és az ellenségeskedések beszüntetését érjük el a Gázai övezetben, biztosítsuk a humanitárius segítségnyújtást, a lehető leghamarabb engedjük szabadon az összes fogva tartott személyt, és érjük el a palesztin kérdés politikai rendezését a kétállami megoldáson alapuló, Izrael és Palesztina békés egymás mellett élését szolgáló politikai megoldást” – áll a külügyminisztérium közleményében.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Megkínoztak és megöltek gy 22 éves palesztin férfit a Hamász fegyveresei, miután nyilvánosan bírálta a terrorszervezetet, és részt vett az egyébként ritka Hamász-ellenes tüntetéseken Gázában – közölte a családja.
A Trump-kormányzat magas rangú tisztségviselői az elmúlt napokban megvitatták annak valószínűségét, hogy az Egyesült Államok nem lesz képes biztosítani az ukrajnai békemegállapodást a következő néhány hónapban.
Az Erzsébet hídon, a Szabadság hídon, a Petőfi hídon és a Margit hídon tüntettek kedd este Budapesten a gyülekezési jogról szóló törvény módosításának visszavonásáért, ezt megelőzően többen is felszólaltak a jogszabály és a kormány ellen.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
szóljon hozzá!