Fenyeget. Ali Hamenei ajatollah szerint Izrael kemény megtorlásra számíthat
Fotó: Iran International
Bár Izrael nem vállalta a felelősséget a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetője, Iszmail Haníje teheráni meggyilkolásáért, a legfőbb iráni vezető Izrael elleni bosszúra készül.
2024. július 31., 15:022024. július 31., 15:02
Ali Hamenei ajatollah szerdán azt mondta, hogy Irán kötelességének tekinti megbosszulni a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje meggyilkolását, mert iráni földön gyilkolták meg.
– mondta Hamenei Izraelre utalva.
„Kötelességünknek tartjuk, hogy számon kérjük kedves vendégünk vérét – tette hozzá”.
Maszúd Peszeskján iráni elnök hangsúlyozta: Irán „megvédi területi épségét, méltóságát, tisztességét és büszkeségét, és eléri, hogy a terrorista megszállók megbánják a Hamász-vezető teheráni gyáva meggyilkolását”. Az iráni média által közzétett közleményében a szerdán beiktatott államfő részleteket nem közölt.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohszein Rezai tábornok az X közösségi portálon azt írta, hogy
Naszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a meggyilkolt Hamász vezető „vére soha nem vész kárba”. „Haníje teheráni mártíromsága erősíteni fogja a Teherán, Palesztina és az ellenállás erői közötti mély és megbonthatatlan köteléket” – mondta a szóvivő.
Irán vizsgálatot indított az iráni elnök beiktatása alkalmából Teheránban tartózkodó Haníje elleni támadás ügyében, és megígérte, hogy a gyilkosság „nem marad büntetlen”. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Nour News hírportál jelentése szerint a Hamász-vezető teheráni szállásába légi indítású lövedék csapódott be.
Ugyanakkor a CNN emlékeztet: Haníje meggyilkolásával kapcsolatban még mindig sok kérdés merül fel, többek között az, hogy hogyan ölték meg, és hogyan történhetett ez iráni földön.
Egyelőre annyit tudunk, hogy az iráni állami média szerint akkor ölték meg, amikor Teheránba látogatott az új iráni elnök beiktatására. Haníje egy észak-teheráni kerületben lévő, veteránok számára fenntartott rezidencián szállt meg, de a pontos helyszín nem ismert.
Szokatlan módon sem az iráni állami médiában, sem a közösségi csatornákon nem jelentek meg képek a támadás utáni eseményekről, amelyek segítenének megválaszolni ezt a kérdést.
Köuben a CNN-nek egy, a tárgyalásokat ismerő forrás arról beszélt: a Hamász politikai vezetőjének meggyilkolása „megnehezítheti a közvetítői tárgyalásokat”, amelyek célja a tűzszünet és a gázai túszok szabadon bocsátása.
A forrás szerint
„Ő volt az a valaki, aki látta az alku értékét, és fontos szerepet játszott abban, hogy bizonyos áttörések szülessenek a tárgyalásokon” – mondta a forrás.
„Ebben a szakaszban nem világos, hogy milyen hatása lesz a meggyilkolásának a tűzszüneti tárgyalásokra – tette hozzá”.
Haníje amúgy hajlandóságot mutatott a megállapodásra arra az esetre, ha Izrael kivonul a Gázai övezetből. A kulcsfontosságú közvetítők eddig nem tudtak sikerrel járni a túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon, ahol izraeli támadások pusztítják az ostromlott enklávét, és – legalábbis a gázai kormány meg nem erősített állítása szerint – közel 40 000 palesztin életét oltották ki.
Amúgy az iszlám világ eljtélte a merényletet, míg az Egyesült Államok óvatosságra int.
Mahmúd Abbász palesztin elnök és Mohammed Musztafa palesztin miniszterelnök elítélte a gyilkosságot, akárcsak a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának főtitkára, Husszein al-Sejk.
Blinken megismételte a gázai tűzszünet melletti elkötelezettségét, és kijelentette, hogy nem kíván spekulálni Haníje meggyilkolásának hatásairól.
„Semmi sem vonja el a figyelmet annak fontosságától, hogy tűzszünetet érjünk el, ami nyilvánvalóan a túszok érdekeit szolgálja, hogy hazahozzuk őket, és nyilvánvalóan a palesztinok érdekeit is szolgálja, akik minden egyes nap szörnyen szenvednek” – mondta.
Blinken azt is mondta, nem kíván találgatni arról, hogy ez a gyilkosság okozhat-e további eszkalációt: „mert egyszerűen nem tudjuk”.
Katar, amely a Haníje által vezetett Hamász politikai irodájának ad otthont, „förtelmes bűncselekménynek” és „veszélyes eszkalációnak” nevezte a Hamász-vezér meggyilkolását.
Teheránban megölték Iszmail Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet politikai vezetőjét – jelentette szerdán a Press TV iráni állami csatorna az Iszlám Forradalmi Gárdára (IRGC) hivatkozva.
Peking „határozottan ellenzi és elítéli Hanjje meggyilkolását” – mondta Lin Csien külügyminisztériumi szóvivő, hozzátéve, hogy „Gázában a lehető leghamarabb átfogó és tartós tűzszünetet kell elérni, hogy elkerüljük a konfliktusok és konfrontációk további eszkalálódását”.
A török államfő Izraelt tette felelőssé nyilatkozatában, amelyben azt mondta, hogy „a cionista barbarizmus most sem fogja tudni elérni céljait, ahogyan korábban sem sikerült neki”. Az elnök hozzátette, hogy Törökország továbbra is támogatni fogja a palesztin népet.
Mohamed Ali al-Húszi, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadó csoport egyik vezető tisztségviselője a gyilkosságot „a törvények és az ideális értékek durva megsértésének” nevezte.
A szintén Irán által támogatott libanoni Hezbollah csoport közölte, hogy osztoznak „a fájdalom érzéseiben”, és „legmélyebb részvétüket” fejezik ki a Hamásznak Haníje meggyilkolása miatt, akit „jelen korunk egyik nagy ellenállási vezetőjeként” jellemeztek.
Jordánia Izraelt vádolta meg Haníje meggyilkolásával. Az ország külügyminisztere a merényletet förtelmes bűncselekménynek és a nemzetközi jog megsértésének minősítette.
Iszmáil Haníje megölése után.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerdán helyzetértékelő megbeszélést folytat a biztonsági intézmények vezetőivel az elmúlt 24 óra két merényletét követően, Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető keddi, bejrúti megölését követően.
Izrael úgy döntött, hogy fokozza az éberséget minden külföldi nagykövetségén, és készültséget rendelnek el a zsidó intézményekben és közösségekben is világszerte. Izrael magára vállalta a bejrúti merényletet, de a teheráni rakétatámadást nem.
„Üldöztem ellenségeimet s utolértem őket, nem tértem vissza, míg meg nem semmisültek” – idézte az X-en Slomo Karai kommunikációs miniszter a Zsoltárok könyve 18. zsoltárának 38. szakaszát. Amiháj Elijahu örökségvédelmi miniszter is bibliai idézettel reagált, Amiháj Sikli diaszpóraügyi miniszter pedig ezt írta: „Vigyázz, mit kívánsz!”.
Az izraeli repülőtéri hatóság bejelentette, hogy lezárta Izrael légterét Haderától északra, de az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy jelenleg nincs változás a polgári védelmi előírásokban.
– mondta Einav Tsengauker, az egyik gázai túsz édesanyja. „De nem lehet úgy megtenni, hogy ez a túszalku meghiúsításához vezessen, és halálos ítéletet hozzon a fogságban lévő szeretteinkre. Az Ön felelőssége mindenekelőtt az, hogy visszaadja azokat, akiket cserben hagyott, hogy új feltételek és szükségtelen akadályok nélkül elfogadja az egyezséget” – tette hozzá a túszok családjainak képviseletében gyakran nyilatkozó édesanya a miniszterelnökhöz intézve szavait.
Az EU 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára
Az Európai Bizottság 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára a rövidtávú sürgősségi pénzügyi támogatás első részleteként – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az EU végrehajtó szerve július 19-én szándéknyilatkozatot írt alá a Palesztin Hatósággal, amelyben stratégiát határoztak meg a Gázai övezet helyreállításának elveire vonatkozóan, valamint 400 millió eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt biztosítanak a palesztin gazdaság költségvetési helyzetének kezelésére. Az EU a segélyt három kifizetésben folyósítja 2024 júliusa és szeptembere között, a Palesztin Hatóság reformprogramja végrehajtásától függően.
A 400 millió eurós rövidtávú uniós sürgősségi pénzügyi támogatás első részletét szerdán folyósították. Ebből az összegből 58 millió eurót a Pegase elnevezésű, a Gázában dolgozó közalkalmazottak fizetését kiegészítő, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartását célzó programon keresztül utalták. Az összeg fennmaradó részét – 92 millió eurót – az Európai Beruházási Bank biztosítja a Palesztin Valutaalapnak nyújtott hitelkereten keresztül.
Szeptember elején a bizottság jogalkotási segélyprogramra vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni, melynek célja, hogy a Palesztin Hatóság 2026-ra elérje a költségvetési egyensúlyt és biztosítsa a hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a segélyekre vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy az erős Palesztin Hatóság kulcsfontosságú a kétállami megoldás megvalósításához.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy az izraeliek és a palesztinok számára fenntartható békét teremtsünk. Az EU teljes mértékben elkötelezett a Palesztin Hatóság támogatása mellett ezekben a nehéz időkben. A 400 millió eurós gyorssegélyünk támogatja a reformprogramot, és előkészíti a Gázai övezet helyreállítását és újjáépítését” – hangsúlyozta.
Valerij Zalujnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka, Ukrajna jelenlegi Nagy-Britanniába delegált nagykövete azt állította: Románia arra kérte őt, hogy ne beszéljen a román területen lezuhant orosz drónok lelövéséről.
Hibának nevezte az Egyesült Államok hírszerzési főnöke szerdán, hogy egy újságíró is belekerült egy olyan zárt kormányzati kommunikációs körbe, amelyben információkhoz juthatott a jemeni húszi lázadók elleni egyik légitámadásról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta szerdán este, reméli, hogy az Egyesült Államok „erős marad” az orosz követelésekkel szemben, hogy a szankciókat feloldják a fekete-tengeri tűzszünet feltételeként.
Meghalt négy amerikai katona egy hadgyakorlaton a litvániai Pabrade városhoz közeli gyakorlótéren – erősítette meg Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban.
A Kijev és Washington közötti kapcsolatok „visszatértek a helyes útra” – jelentette ki Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.
A NATO „teljes erejével” válaszol, amennyiben valaki megtámadná Lengyelországot vagy a szövetség más tagállamát – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára szerdán Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen tartott sajtóértekezleten.
Daniel Buda néppárti EP-képviselő szerdán közölte, hogy csak a vidéki szélessávú internetszolgáltatás fejlesztése érdekében írta alá azt a levelet, amelynek kapcsán a belga hatóságok vesztegetés elfogadásával gyanúsítják az Európai Parlament több tagját.
Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nácikkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.
Romániát másolta Moldova a jogsértő gyakorlatok terén, amikor a hatóságok őrizetbe vették Evgeniya Guţult, az autonóm moldovai régió, Gagauzia kormányzóját – jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő.
Növekszik a Kanadából az Egyesült Államokba érkező illegális határátlépők száma – jelentette a Fox News amerikai hírtelevízió.
szóljon hozzá!