Fenyeget. Ali Hamenei ajatollah szerint Izrael kemény megtorlásra számíthat
Fotó: Iran International
Bár Izrael nem vállalta a felelősséget a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetője, Iszmail Haníje teheráni meggyilkolásáért, a legfőbb iráni vezető Izrael elleni bosszúra készül.
2024. július 31., 15:022024. július 31., 15:02
Ali Hamenei ajatollah szerdán azt mondta, hogy Irán kötelességének tekinti megbosszulni a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje meggyilkolását, mert iráni földön gyilkolták meg.
– mondta Hamenei Izraelre utalva.
„Kötelességünknek tartjuk, hogy számon kérjük kedves vendégünk vérét – tette hozzá”.
Maszúd Peszeskján iráni elnök hangsúlyozta: Irán „megvédi területi épségét, méltóságát, tisztességét és büszkeségét, és eléri, hogy a terrorista megszállók megbánják a Hamász-vezető teheráni gyáva meggyilkolását”. Az iráni média által közzétett közleményében a szerdán beiktatott államfő részleteket nem közölt.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohszein Rezai tábornok az X közösségi portálon azt írta, hogy
Naszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a meggyilkolt Hamász vezető „vére soha nem vész kárba”. „Haníje teheráni mártíromsága erősíteni fogja a Teherán, Palesztina és az ellenállás erői közötti mély és megbonthatatlan köteléket” – mondta a szóvivő.
Irán vizsgálatot indított az iráni elnök beiktatása alkalmából Teheránban tartózkodó Haníje elleni támadás ügyében, és megígérte, hogy a gyilkosság „nem marad büntetlen”. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Nour News hírportál jelentése szerint a Hamász-vezető teheráni szállásába légi indítású lövedék csapódott be.
Ugyanakkor a CNN emlékeztet: Haníje meggyilkolásával kapcsolatban még mindig sok kérdés merül fel, többek között az, hogy hogyan ölték meg, és hogyan történhetett ez iráni földön.
Egyelőre annyit tudunk, hogy az iráni állami média szerint akkor ölték meg, amikor Teheránba látogatott az új iráni elnök beiktatására. Haníje egy észak-teheráni kerületben lévő, veteránok számára fenntartott rezidencián szállt meg, de a pontos helyszín nem ismert.
Szokatlan módon sem az iráni állami médiában, sem a közösségi csatornákon nem jelentek meg képek a támadás utáni eseményekről, amelyek segítenének megválaszolni ezt a kérdést.
Köuben a CNN-nek egy, a tárgyalásokat ismerő forrás arról beszélt: a Hamász politikai vezetőjének meggyilkolása „megnehezítheti a közvetítői tárgyalásokat”, amelyek célja a tűzszünet és a gázai túszok szabadon bocsátása.
A forrás szerint
„Ő volt az a valaki, aki látta az alku értékét, és fontos szerepet játszott abban, hogy bizonyos áttörések szülessenek a tárgyalásokon” – mondta a forrás.
„Ebben a szakaszban nem világos, hogy milyen hatása lesz a meggyilkolásának a tűzszüneti tárgyalásokra – tette hozzá”.
Haníje amúgy hajlandóságot mutatott a megállapodásra arra az esetre, ha Izrael kivonul a Gázai övezetből. A kulcsfontosságú közvetítők eddig nem tudtak sikerrel járni a túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon, ahol izraeli támadások pusztítják az ostromlott enklávét, és – legalábbis a gázai kormány meg nem erősített állítása szerint – közel 40 000 palesztin életét oltották ki.
Amúgy az iszlám világ eljtélte a merényletet, míg az Egyesült Államok óvatosságra int.
Mahmúd Abbász palesztin elnök és Mohammed Musztafa palesztin miniszterelnök elítélte a gyilkosságot, akárcsak a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának főtitkára, Husszein al-Sejk.
Blinken megismételte a gázai tűzszünet melletti elkötelezettségét, és kijelentette, hogy nem kíván spekulálni Haníje meggyilkolásának hatásairól.
„Semmi sem vonja el a figyelmet annak fontosságától, hogy tűzszünetet érjünk el, ami nyilvánvalóan a túszok érdekeit szolgálja, hogy hazahozzuk őket, és nyilvánvalóan a palesztinok érdekeit is szolgálja, akik minden egyes nap szörnyen szenvednek” – mondta.
Blinken azt is mondta, nem kíván találgatni arról, hogy ez a gyilkosság okozhat-e további eszkalációt: „mert egyszerűen nem tudjuk”.
Katar, amely a Haníje által vezetett Hamász politikai irodájának ad otthont, „förtelmes bűncselekménynek” és „veszélyes eszkalációnak” nevezte a Hamász-vezér meggyilkolását.
Teheránban megölték Iszmail Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet politikai vezetőjét – jelentette szerdán a Press TV iráni állami csatorna az Iszlám Forradalmi Gárdára (IRGC) hivatkozva.
Peking „határozottan ellenzi és elítéli Hanjje meggyilkolását” – mondta Lin Csien külügyminisztériumi szóvivő, hozzátéve, hogy „Gázában a lehető leghamarabb átfogó és tartós tűzszünetet kell elérni, hogy elkerüljük a konfliktusok és konfrontációk további eszkalálódását”.
A török államfő Izraelt tette felelőssé nyilatkozatában, amelyben azt mondta, hogy „a cionista barbarizmus most sem fogja tudni elérni céljait, ahogyan korábban sem sikerült neki”. Az elnök hozzátette, hogy Törökország továbbra is támogatni fogja a palesztin népet.
Mohamed Ali al-Húszi, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadó csoport egyik vezető tisztségviselője a gyilkosságot „a törvények és az ideális értékek durva megsértésének” nevezte.
A szintén Irán által támogatott libanoni Hezbollah csoport közölte, hogy osztoznak „a fájdalom érzéseiben”, és „legmélyebb részvétüket” fejezik ki a Hamásznak Haníje meggyilkolása miatt, akit „jelen korunk egyik nagy ellenállási vezetőjeként” jellemeztek.
Jordánia Izraelt vádolta meg Haníje meggyilkolásával. Az ország külügyminisztere a merényletet förtelmes bűncselekménynek és a nemzetközi jog megsértésének minősítette.
Iszmáil Haníje megölése után.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerdán helyzetértékelő megbeszélést folytat a biztonsági intézmények vezetőivel az elmúlt 24 óra két merényletét követően, Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető keddi, bejrúti megölését követően.
Izrael úgy döntött, hogy fokozza az éberséget minden külföldi nagykövetségén, és készültséget rendelnek el a zsidó intézményekben és közösségekben is világszerte. Izrael magára vállalta a bejrúti merényletet, de a teheráni rakétatámadást nem.
„Üldöztem ellenségeimet s utolértem őket, nem tértem vissza, míg meg nem semmisültek” – idézte az X-en Slomo Karai kommunikációs miniszter a Zsoltárok könyve 18. zsoltárának 38. szakaszát. Amiháj Elijahu örökségvédelmi miniszter is bibliai idézettel reagált, Amiháj Sikli diaszpóraügyi miniszter pedig ezt írta: „Vigyázz, mit kívánsz!”.
Az izraeli repülőtéri hatóság bejelentette, hogy lezárta Izrael légterét Haderától északra, de az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy jelenleg nincs változás a polgári védelmi előírásokban.
– mondta Einav Tsengauker, az egyik gázai túsz édesanyja. „De nem lehet úgy megtenni, hogy ez a túszalku meghiúsításához vezessen, és halálos ítéletet hozzon a fogságban lévő szeretteinkre. Az Ön felelőssége mindenekelőtt az, hogy visszaadja azokat, akiket cserben hagyott, hogy új feltételek és szükségtelen akadályok nélkül elfogadja az egyezséget” – tette hozzá a túszok családjainak képviseletében gyakran nyilatkozó édesanya a miniszterelnökhöz intézve szavait.
Az EU 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára
Az Európai Bizottság 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára a rövidtávú sürgősségi pénzügyi támogatás első részleteként – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az EU végrehajtó szerve július 19-én szándéknyilatkozatot írt alá a Palesztin Hatósággal, amelyben stratégiát határoztak meg a Gázai övezet helyreállításának elveire vonatkozóan, valamint 400 millió eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt biztosítanak a palesztin gazdaság költségvetési helyzetének kezelésére. Az EU a segélyt három kifizetésben folyósítja 2024 júliusa és szeptembere között, a Palesztin Hatóság reformprogramja végrehajtásától függően.
A 400 millió eurós rövidtávú uniós sürgősségi pénzügyi támogatás első részletét szerdán folyósították. Ebből az összegből 58 millió eurót a Pegase elnevezésű, a Gázában dolgozó közalkalmazottak fizetését kiegészítő, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartását célzó programon keresztül utalták. Az összeg fennmaradó részét – 92 millió eurót – az Európai Beruházási Bank biztosítja a Palesztin Valutaalapnak nyújtott hitelkereten keresztül.
Szeptember elején a bizottság jogalkotási segélyprogramra vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni, melynek célja, hogy a Palesztin Hatóság 2026-ra elérje a költségvetési egyensúlyt és biztosítsa a hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a segélyekre vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy az erős Palesztin Hatóság kulcsfontosságú a kétállami megoldás megvalósításához.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy az izraeliek és a palesztinok számára fenntartható békét teremtsünk. Az EU teljes mértékben elkötelezett a Palesztin Hatóság támogatása mellett ezekben a nehéz időkben. A 400 millió eurós gyorssegélyünk támogatja a reformprogramot, és előkészíti a Gázai övezet helyreállítását és újjáépítését” – hangsúlyozta.
Döntetlen született az Egyesült Államokban, a New Hampshire-i Dixville Notch-ban, ahol elsőként hirdettek eredményt a kedden kezdődő amerikai elnökválasztáson.
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő.
Az ukrán védelmi miniszter közlése szerint már történt egy kisebb ütközet az ukrán hadsereg és az Oroszország oldalán harcoló észak-koreai katonák között az ukrajnai háborúban.
Háromezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma Libanonban az izraeli hadsereg és a siíta Hezbollah milícia közti fegyveres konfliktusban – közölte hétfőn az ország egészségügyi minisztériuma.
Joe Biden amerikai elnök és Annalena Baerbock német külügyminiszter gratulált hétfőn Maia Sandunak a moldovai elnökválasztáson aratott győzelméhez, és azzal vádolta Oroszországot, hogy megpróbált beleavatkozni a választásba.
Az orosz hadsereg fel fogja szabadítani a kurszki régió ukrán megszállás alá került területeit – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a moszkvai Vörös téren az ifjúsági szervezetek képviselőivel találkozott.
Kamala Harris vagy Donald Trump, az eddig hivatalban levő demokraták vagy republikánus visszatérés – nem túlzás kijelenteni, hogy egy világ várja lélegzetvisszafojtva a keddi amerikai elnökválasztás eredményét.
„Aki azt gondolja, hogy a románok elhúznak mellettünk, annak azt javaslom, költözzön oda, aztán ha visszajött, akkor beszéljük meg, hogy mit tapasztalt” – jelentette ki hétfőn Orbán Viktor.
Elítélte az Egyesült Államok „destabilizáló jelenlétét” a Közel-Keleten hétfőn Irán azt követően, hogy Washington bejelentette, B-52-es stratégiai bombázókat telepít a térségbe Izrael védelmére.
A Real-PR 93. friss közvélemény-kutatása alapján a Fidesz–KDNP a biztos szavazók körében 44 százalékkal győzelmet aratna egy most vasárnapi országgyűlési választáson, míg a Tisza Párt 35 százalékot érne el.
szóljon hozzá!