Fenyeget. Ali Hamenei ajatollah szerint Izrael kemény megtorlásra számíthat
Fotó: Iran International
Bár Izrael nem vállalta a felelősséget a Hamász palesztin terrorszervezet politikai vezetője, Iszmail Haníje teheráni meggyilkolásáért, a legfőbb iráni vezető Izrael elleni bosszúra készül.
2024. július 31., 15:022024. július 31., 15:02
Ali Hamenei ajatollah szerdán azt mondta, hogy Irán kötelességének tekinti megbosszulni a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje meggyilkolását, mert iráni földön gyilkolták meg.
– mondta Hamenei Izraelre utalva.
„Kötelességünknek tartjuk, hogy számon kérjük kedves vendégünk vérét – tette hozzá”.
Maszúd Peszeskján iráni elnök hangsúlyozta: Irán „megvédi területi épségét, méltóságát, tisztességét és büszkeségét, és eléri, hogy a terrorista megszállók megbánják a Hamász-vezető teheráni gyáva meggyilkolását”. Az iráni média által közzétett közleményében a szerdán beiktatott államfő részleteket nem közölt.
Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egykori vezetője, Mohszein Rezai tábornok az X közösségi portálon azt írta, hogy
Naszer Kanáni, az iráni külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a meggyilkolt Hamász vezető „vére soha nem vész kárba”. „Haníje teheráni mártíromsága erősíteni fogja a Teherán, Palesztina és az ellenállás erői közötti mély és megbonthatatlan köteléket” – mondta a szóvivő.
Irán vizsgálatot indított az iráni elnök beiktatása alkalmából Teheránban tartózkodó Haníje elleni támadás ügyében, és megígérte, hogy a gyilkosság „nem marad büntetlen”. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárdához közel álló Nour News hírportál jelentése szerint a Hamász-vezető teheráni szállásába légi indítású lövedék csapódott be.
Ugyanakkor a CNN emlékeztet: Haníje meggyilkolásával kapcsolatban még mindig sok kérdés merül fel, többek között az, hogy hogyan ölték meg, és hogyan történhetett ez iráni földön.
Egyelőre annyit tudunk, hogy az iráni állami média szerint akkor ölték meg, amikor Teheránba látogatott az új iráni elnök beiktatására. Haníje egy észak-teheráni kerületben lévő, veteránok számára fenntartott rezidencián szállt meg, de a pontos helyszín nem ismert.
Szokatlan módon sem az iráni állami médiában, sem a közösségi csatornákon nem jelentek meg képek a támadás utáni eseményekről, amelyek segítenének megválaszolni ezt a kérdést.
Köuben a CNN-nek egy, a tárgyalásokat ismerő forrás arról beszélt: a Hamász politikai vezetőjének meggyilkolása „megnehezítheti a közvetítői tárgyalásokat”, amelyek célja a tűzszünet és a gázai túszok szabadon bocsátása.
A forrás szerint
„Ő volt az a valaki, aki látta az alku értékét, és fontos szerepet játszott abban, hogy bizonyos áttörések szülessenek a tárgyalásokon” – mondta a forrás.
„Ebben a szakaszban nem világos, hogy milyen hatása lesz a meggyilkolásának a tűzszüneti tárgyalásokra – tette hozzá”.
Haníje amúgy hajlandóságot mutatott a megállapodásra arra az esetre, ha Izrael kivonul a Gázai övezetből. A kulcsfontosságú közvetítők eddig nem tudtak sikerrel járni a túszok szabadon bocsátásáról és a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon, ahol izraeli támadások pusztítják az ostromlott enklávét, és – legalábbis a gázai kormány meg nem erősített állítása szerint – közel 40 000 palesztin életét oltották ki.
Amúgy az iszlám világ eljtélte a merényletet, míg az Egyesült Államok óvatosságra int.
Mahmúd Abbász palesztin elnök és Mohammed Musztafa palesztin miniszterelnök elítélte a gyilkosságot, akárcsak a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának főtitkára, Husszein al-Sejk.
Blinken megismételte a gázai tűzszünet melletti elkötelezettségét, és kijelentette, hogy nem kíván spekulálni Haníje meggyilkolásának hatásairól.
„Semmi sem vonja el a figyelmet annak fontosságától, hogy tűzszünetet érjünk el, ami nyilvánvalóan a túszok érdekeit szolgálja, hogy hazahozzuk őket, és nyilvánvalóan a palesztinok érdekeit is szolgálja, akik minden egyes nap szörnyen szenvednek” – mondta.
Blinken azt is mondta, nem kíván találgatni arról, hogy ez a gyilkosság okozhat-e további eszkalációt: „mert egyszerűen nem tudjuk”.
Katar, amely a Haníje által vezetett Hamász politikai irodájának ad otthont, „förtelmes bűncselekménynek” és „veszélyes eszkalációnak” nevezte a Hamász-vezér meggyilkolását.
Teheránban megölték Iszmail Haníjét, a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet politikai vezetőjét – jelentette szerdán a Press TV iráni állami csatorna az Iszlám Forradalmi Gárdára (IRGC) hivatkozva.
Peking „határozottan ellenzi és elítéli Hanjje meggyilkolását” – mondta Lin Csien külügyminisztériumi szóvivő, hozzátéve, hogy „Gázában a lehető leghamarabb átfogó és tartós tűzszünetet kell elérni, hogy elkerüljük a konfliktusok és konfrontációk további eszkalálódását”.
A török államfő Izraelt tette felelőssé nyilatkozatában, amelyben azt mondta, hogy „a cionista barbarizmus most sem fogja tudni elérni céljait, ahogyan korábban sem sikerült neki”. Az elnök hozzátette, hogy Törökország továbbra is támogatni fogja a palesztin népet.
Mohamed Ali al-Húszi, az Irán által támogatott jemeni húszi lázadó csoport egyik vezető tisztségviselője a gyilkosságot „a törvények és az ideális értékek durva megsértésének” nevezte.
A szintén Irán által támogatott libanoni Hezbollah csoport közölte, hogy osztoznak „a fájdalom érzéseiben”, és „legmélyebb részvétüket” fejezik ki a Hamásznak Haníje meggyilkolása miatt, akit „jelen korunk egyik nagy ellenállási vezetőjeként” jellemeztek.
Jordánia Izraelt vádolta meg Haníje meggyilkolásával. Az ország külügyminisztere a merényletet förtelmes bűncselekménynek és a nemzetközi jog megsértésének minősítette.
Iszmáil Haníje megölése után.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerdán helyzetértékelő megbeszélést folytat a biztonsági intézmények vezetőivel az elmúlt 24 óra két merényletét követően, Iszmail Haníje Hamász-vezető teheráni, és Fuad Sukr Hezbollah-vezető keddi, bejrúti megölését követően.
Izrael úgy döntött, hogy fokozza az éberséget minden külföldi nagykövetségén, és készültséget rendelnek el a zsidó intézményekben és közösségekben is világszerte. Izrael magára vállalta a bejrúti merényletet, de a teheráni rakétatámadást nem.
„Üldöztem ellenségeimet s utolértem őket, nem tértem vissza, míg meg nem semmisültek” – idézte az X-en Slomo Karai kommunikációs miniszter a Zsoltárok könyve 18. zsoltárának 38. szakaszát. Amiháj Elijahu örökségvédelmi miniszter is bibliai idézettel reagált, Amiháj Sikli diaszpóraügyi miniszter pedig ezt írta: „Vigyázz, mit kívánsz!”.
Az izraeli repülőtéri hatóság bejelentette, hogy lezárta Izrael légterét Haderától északra, de az izraeli hadsereg (IDF) közölte, hogy jelenleg nincs változás a polgári védelmi előírásokban.
– mondta Einav Tsengauker, az egyik gázai túsz édesanyja. „De nem lehet úgy megtenni, hogy ez a túszalku meghiúsításához vezessen, és halálos ítéletet hozzon a fogságban lévő szeretteinkre. Az Ön felelőssége mindenekelőtt az, hogy visszaadja azokat, akiket cserben hagyott, hogy új feltételek és szükségtelen akadályok nélkül elfogadja az egyezséget” – tette hozzá a túszok családjainak képviseletében gyakran nyilatkozó édesanya a miniszterelnökhöz intézve szavait.
Az EU 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára
Az Európai Bizottság 150 millió eurót folyósított a Palesztin Hatóság számára a rövidtávú sürgősségi pénzügyi támogatás első részleteként – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Az EU végrehajtó szerve július 19-én szándéknyilatkozatot írt alá a Palesztin Hatósággal, amelyben stratégiát határoztak meg a Gázai övezet helyreállításának elveire vonatkozóan, valamint 400 millió eurós vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt biztosítanak a palesztin gazdaság költségvetési helyzetének kezelésére. Az EU a segélyt három kifizetésben folyósítja 2024 júliusa és szeptembere között, a Palesztin Hatóság reformprogramja végrehajtásától függően.
A 400 millió eurós rövidtávú uniós sürgősségi pénzügyi támogatás első részletét szerdán folyósították. Ebből az összegből 58 millió eurót a Pegase elnevezésű, a Gázában dolgozó közalkalmazottak fizetését kiegészítő, valamint az alapvető közszolgáltatások fenntartását célzó programon keresztül utalták. Az összeg fennmaradó részét – 92 millió eurót – az Európai Beruházási Bank biztosítja a Palesztin Valutaalapnak nyújtott hitelkereten keresztül.
Szeptember elején a bizottság jogalkotási segélyprogramra vonatkozó javaslatot fog előterjeszteni, melynek célja, hogy a Palesztin Hatóság 2026-ra elérje a költségvetési egyensúlyt és biztosítsa a hosszútávú pénzügyi fenntarthatóságot.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a segélyekre vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy az erős Palesztin Hatóság kulcsfontosságú a kétállami megoldás megvalósításához.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy az izraeliek és a palesztinok számára fenntartható békét teremtsünk. Az EU teljes mértékben elkötelezett a Palesztin Hatóság támogatása mellett ezekben a nehéz időkben. A 400 millió eurós gyorssegélyünk támogatja a reformprogramot, és előkészíti a Gázai övezet helyreállítását és újjáépítését” – hangsúlyozta.
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
szóljon hozzá!