Századvég Alapítvány: Gyurcsány Ferenc politikai haszonszerzés reményében hangolja a közvéleményt a határon túli magyarság ellen
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Biztosra vehető, hogy a jövő évi magyarországi választási kampánynak része lesz a határon túli magyarokat érintő tematika. Mire számíthatnak a külhoniak az ellenzéki pártoktól? A budapesti Századvég Alapítvány elemzése szerint a magyarországi baloldal pártjainak megnyilvánulásai alapján jól kirajzolódik, hogy nem rendelkeznek világos és következetes, külhoniakra vonatkozó támogató politikával.
2021. június 10., 20:222021. június 10., 20:22
„A legellenségesebb viszonyulás Gyurcsány Ferencre és az általa vezetett Demokratikus Koalícióra jellemző. A volt kormányfő politikájának 2004 óta szerves része a határokon kívül rekedt magyarsággal szembeni kampánytevékenység. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azzal riogatott, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be tömegével Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból. Az alaptalan hisztériakeltés azt a célt szolgálja Gyurcsány Ferenc részéről, hogy a közvéleményt politikai haszonszerzés reményében a határon túli magyarság ellen hangolja” – írja friss helyzetértékelőjében az elemzőcég.
A tanulmány kitér a balliberális Momentumra is. Mint írja, a párt nem rendelkezik karakteres, nemzeti érdekek mentén körvonalazódó határon túli politikával, ami a párt megnyilvánulásaiban rendszeresen tetten érhető. „A Momentum politikusai a Felvidéken és Erdélyben is a Renew Europe tagjaiként tevékenykedő európai testvérpártjaik mellett kampányoltak az elmúlt időszakban, szemben a határon túli magyar érdekeket képviselő magyar pártokkal. Így fordulhatott elő, hogy Cseh Katalin a Renew Europe testvérpártjának elnökjelöltje mellett kampányolt a 2019-es román államfőválasztáson, illetve Donáth Anna a liberális Progresszív Szlovákia párt mellett állt ki egy 2019-es felvidéki kampányeseményen” – emlékeztet az elemzés.
Megemlíti azt is, hogy a nemzeti összetartozás napján 2010 óta minden évben június 4-én, a trianoni országcsonkítás évfordulójára emlékezik az ország.
A Századvég tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években közeledés jellemezte a baloldali pártok és a Jobbik politikáját, végül az utóbbi a nemzeti oldalról átevickélt a baloldali összefogásba, és Gyurcsány Ferenc vezényletével egy listán indulnak a következő évi választáson.
A Századvég elemzése szerint míg Gyurcsány Ferenc változékony habitussal kommentálja a határon túli magyarság jogait érintő kérdéseket, pártja másod- és harmadvonalbeli politikusait rendszeresség jellemzi: szavazatszerzés reményében visszatérően intéznek támadást a külhoni magyarok ellen. „Ennek legékesebb példája Vadai Ágnes nyilatkozata, amelyben azon határon túli kettős állampolgárok számát firtatta, akik felvették az oltást a magyar készletből, továbbá a párt másik prominens politikusa, Arató Gergely arról elmélkedett, hogy megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát” – említett példákat a tanulmány.
Az elemzés megállapította ugyanakkor, hogy miközben a polgári kormány a trianoni sebek begyógyításán és a határokon átívelő, békés nemzet-egyesítés politikáján dolgozik, addig a baloldal az elmúlt évtizedekben nem volt képes karakteres nemzetpolitika kiépítésére, illetve képviseletére, és jól láthatóan szándék és szaktudás sem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ezen változtassanak.
„A Jobbik baloldallal kötött természetellenes szövetsége pedig megkívánja, hogy Jakab Péter pártja feladja eredetileg képviselt nemzetpolitikáját, amelyet jól láthatóan már teljesített is” – zárja az ellenzéki pártok határon túli magyarokkal kapcsolatos hozzáállását a tanulmány.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
A Csehszlovákiából kitelepített több ezer magyarnak emléket állító történelmi dokumentumfilmet vetíti április 12-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapján a Duna.
Az olasz hatóságok megerősítették, hogy egy román állampolgár is életét vesztette a camugnanói vízerőműben kedd délután történt robbanásban – közölte szerdán a külügyminisztérium.
Orosz diverzió a zaporizzsjai atomerőmű elleni állítólagos dróntámadás, az orosz csapatok távirányítású (FPV) drónokat felhasználva „szimuláltak egy Ukrajnából indított támadást” az oroszok által megszállt létesítmény ellen.
A Biden-kormányzat szerint Benjamin Netanjahu állítása, miszerint kitűzték a Rafahba indítandó szárazföldi offenzíva időpontját, nem több mint olyan hangzatos kijelentést, amelyet nem kis részben az izraeli miniszterelnök gyenge politikai helyzete táplál.
Büntetőeljárást indított az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az Egyesült Államok és más NATO-országok vezető tisztségviselői ellen a terrorizmus finanszírozása címén, orosz parlementi képviselők feljelentése alapján – közölte kedden az orosz hatóság.
Ukrán drón találta el a zaporizzsjai atomerőmű kiképzőközpontjának tetejét – közölte a két éve orosz ellenőrzés alá került energetikai létesítmény sajtószolgálata kedden a Telegram-csatornáján.
Az Iszlám Állam terrorista csoport a Bajnokok Ligáját fenyegeti: az iszlamista szervezet a kommunikációs csatornáin közzétett üzenetében négy stadionra mutatott rá, ahol keddtől a negyeddöntőket játsszák, és mészárlásra szólított fel.
Joe Biden amerikai elnök a jövőben is az LMBTQ+ közösség – köztük a transznemű emberek – jogainak, biztonságának és méltóságának szószólója lesz – mondta a Fehér Ház szóvivője.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!