Németország nem akarja, hogy a közeljövőben új országok csatlakozzanak a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter csütörtökön Brüsszelben. Fenntartja elutasító álláspontját Hollandia is.
2017. szeptember 14., 21:592017. szeptember 14., 21:59
2017. szeptember 14., 22:052017. szeptember 14., 22:05
A miniszter Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének szerdán ismertetett tervére reagálva az MTI tájékoztatása szerint kijelentette: egyetért az elnök felvázolt véleményével, de „a bővítésig még nagyon hosszú utat kell megtenni".
Az uniós határokon belüli, ideiglenesen bevezetett határellenőrzés fenntartásával kapcsolatban leszögezte, Németország álláspontja egyértelmű a tekintetben, hogy mindaddig fent kívánja tartani az érintett határszakaszok ellenőrzését, ameddig az unió külső határainak védelme nem biztosított. Németország jelenleg az Ausztriával és Dániával közös határszakaszain ellenőrzi a ki- és belépőket.
Juncker szerdai, az Európai parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében azt javasolta, hogy a határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek Bulgáriát, Romániát és Horvátországot is magában kell foglalnia, az uniós tagállamoknak továbbá automatikusan az eurózóna tagjává kellene válniuk.
A kormányfő úgy vélekedett, Junckernek az Európai Unió jövőjéről felvázolt víziója „romantikus”. Rutte elmondta azt is, a két kelet-közép-európai ország esetében túl sok aggály merül fel a határok védelmével és a korrupcióval kapcsolatban.
Christian Kern osztrák kancellár Juncker szerdai beszédét követően határozottan elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva. Véleménye szerint „ez a koncepció nincs megfelelően végiggondolva". Más vélemények szerint az eurócsoport és a schengeni övezet bővítése mindaddig nem történhet meg, amíg a megkövetelt kritériumok nem teljesülnek, valamint amíg az unió külső határai nem védettek megfelelően.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Mohammed Diab Ibrahim al-Maszri, a Hamász iszlamista terrorszervezet katonai szárnyának főparancsnoka ellen.
Ukrajna egyes területeire nyugati országok is igényt tarthatnak egy orosz tervezet szerint.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint Joáv Galant nemrégiben leváltott védelmi miniszter ellen – tájékoztatott a hágai székhelyű bíróság csütörtökön.
Ukrajna állítása szerint Oroszország interkontinentális rakétát (ICBM) indított Dnyipro város ellen csütörtök reggel.
Az elmúlt egy évben óriási mértékben sikerült kiszélesíteni Magyarország mozgásterét, elsősorban a nemzetközi politikai térben, ami a határon túli magyar közösségek megerősödését is jelenti – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máérton.
Letartóztattak csütörtökön tizenegy embert az újvidéki vasúti pályaudvaron történt, 15 ember halálát okozó november eleji tragédiával összefüggésben – közölte az újvidéki felsőügyészség.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
szóljon hozzá!