Világszerte megemlékezéseket tartottak az atomkatasztrófa huszadik évfordulóján
A csernobili atomkatasztrófára emlékezett tegnap a világ az ukrajnai atomerőműben bekövetkezett robbanás 20. évfordulója alkalmából. Ukrajnában több rendezvényt is tartottak, Viktor Juscsenko államfő is részt vett azon a megemlékezésen, amelyen a katasztrófa túlélői, illetve az áldozatok rokonai rótták le kegyeletüket az elhunytak emléke előtt.
Az elnök az erőmű egykori dolgozóival is találkozott, és kitüntetéseket adott át azoknak, akik húsz évvel ezelőtt életüket kockáztatva részt vettek a robbanás utáni mentési akcióban.
A megemlékezések kora hajnalban kezdődtek, a fővárosban, Kijevben, a csernobili katasztrófa után a környékről kitelepített családok számára épített Szlavuticsban pedig százak virrasztottak. A fővárosban a résztvevők kezükben vörös szegfűt és gyertyát tartva vettek részt az egyházi szertartáson. Viktor Juscsenko koszorút helyezett el az áldozatok emlékművénél, 1 óra 23 perckor, a robbanás hivatalosan megállapított időpontjában pedig a templomok harangjai hússzor megkondultak. Ezután a gyászolók is virágokkal és gyertyákkal borították be az áldozatok emlékművét.
A csernobili katasztrófa áldozatairól XVI. Benedek pápa is megemlékezett. Az egyházfő a Szent Péter téren összegyűlt többezres tömeg előtt arra kérte a Fennvalót, világosítsa meg mindazok elméjét, akik az emberiség jövőjéért felelősek, hogy minden energiát a béke szolgálatába állítsanak, az ember és a természet szükségletei iránti tisztelet jegyében.
A megemlékezéseken kívül a nukleáris energia használata elleni tiltakozó akciókat is tartottak. Moszkvában a rendfenntartó erők őrizetbe vettek tizenhárom Greenpeace-aktivistát, akik a Vörös téri Vaszilij Blazsennij székesegyház kerítéséhez láncolták magukat. A tiltakozók sárga pólót viseltek, amelyeken a „Nem a Csernobilokra!” felirat volt olvasható. Minszkben ellenzéki csoportok készültek tüntetésre, tiltakozásul a fehérorosz kormány azon szándéka ellen, hogy rehabilitálják a katasztrófa során fertőzötté vált területeket.
A csernobili eseményekről Budapesten is megemlékeztek, a Déli pályaudvarnál az Energia Klub, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet felhívására ökumenikus istentiszteletet követően gyertyát gyújtottak, Demszky Gábor főpolgármester pedig az áldozatokra emlékezve este kilenckor lekapcsolta fővárosi középületek díszkivilágítását.
Mi is történt Csernobilban?
A korabeli hivatalos szovjet közlés szerint 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor következett be a robbanás a csernobili atomerőmű négyes blokkjában. A katasztrófa valós méreteiről az első napokban ellentmondásos hírek érkeztek, a moszkvai vezetés igyekezett eltussolni az ügyet, ám miután Svédország egy nappal a robbanás után jelezte, hogy szakemberei a megszokott háttérsugárzás többszörösét mérték, be kellett ismernie a baleset tényét. A robbanás következtében nagy mennyiségű sugárzóanyag – egyes becslések szerint a reaktorban lévő plutónium és uránium csupán 4, pesszimistább változatok szerint 90 százaléka – került a légkörbe. A hatóságok továbbra is késlekedtek a lakosság kimenekítésével: még napokkal a katasztrófa után sem kezdték meg az evakuálást a közvetlen veszélyzónából. Katonákat vezényeltek a felrobbant reaktorblokkhoz, akiknek megfelelő védőfelszerelés nélkül kellett eltakarítaniuk a romokat, hogy hozzákezdhessenek a reaktor maradványait befedő betonszarkofág megépítéséhez. A több hónapig tartó akcióban százezrek vettek részt, ezrek haltak meg a Csernobilban eltöltött órák, napok következtében. Az áldozatok számáról sincsenek pontos adatok, az ENSZ-források 9000 halottról beszélnek, a Greenpeace szerint ennél lényegesen többen, 93 ezren haltak meg a katasztrófa következtében. A balesethez kapcsolódó egyéb betegségek nyomán 200 ezerre is rúghat az áldozatok száma. Hivatalos adatok nem állnak a rendelkezésre, mivel a szovjet vezetés állítólag a katasztrófa után azonnal titkosította az áldozatok kórházi kartonjait. Az atomerőmű 30 kilométeres körzete ma is fokozottan sugárfertőzött, de ettől távolabb is érezteti hatását a 20 évvel ezelőtti robbanás – Fehéroroszországban és Oroszországban fokozottan, ezenkívül Kelet-Európába, Skandináviába, Nagy-Britanniába és az Egyesült Államok keleti részéig is elsodródott a radioaktív felhő. A katasztrófa okairól ma sem tudni sokkal többet, mint akkor: egyesek szerint a személyzet hibája – a robbanás üzemzavar-szimuláció közben következett be –, mások szerint a tervezés hiányosságai vezettek az emberiség történetének legsúlyosabb atomkatasztrófájához.
szóljon hozzá!