Diplomáciai mozgósítás. Marco Rubio amerikai külügyminiszter Trump képviseletében Párizsban tárgyalt Ukrajna és több európai ország képviselőivel
Fotó: X/Emmanuel Macron
Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
2025. április 18., 09:302025. április 18., 09:30
Trump a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolt közösen Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel, miután befejezték a zárt ajtók mögött tartott megbeszélést.
Donald Trump azt hangoztatta, hogy
és az erre vonatkozó orosz válasz „nagyon hamarosan” várható.
Az amerikai elnök kifejtette, hogy a háborúért nem hibáztatja közvetlenül az ukrán államfőt, de hozzátette, hogy
„Oroszország nagyobb katonai erővel rendelkezik, és ha az ember okos, akkor nem keveredik bele” – fogalmazott Donald Trump a háborúval összefüggésben.
Scott Bessent pénzügyminiszter az amerikai-ukrán ásványkincs-kitermelésről szóló partnerségi megállapodással kapcsolatban elmondta, hogy a részleteken még dolgoznak, de alapvetően ugyanarról a dokumentumról van szó, amit február végén a két elnök aláírt volna. A szerződésben
Donald Trump szándéka szerint a többi között ritka földfémek kitermeléséből származó bevételt az Egyesült Államok ellentételezésnek tekinti az Ukrajnának az elmúlt években adott amerikai katonai támogatásért.
Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a megállapodást előkészítő memorandumot az amerikai és az ukrán fél már alá is írta.
Georgia Meloni olasz miniszterelnök kifejtette, hogy
valamint hozzátette, hogy támogatja Donald Trump béketörekvéseit.
A sajtóbeszélgetésen Donald Trump Iránnal kapcsolatban megismételte, egyetlen célja, hogy megakadályozza a teheráni vezetést abban, hogy atomfegyver birtokába kerüljön. Az elnök kifejtette, hogy nem beszélte le Izraelt egy, az iráni atomlétesítmények elleni légicsapásról, de ebben nem lát szükségesnek sietséget. Reményét és meggyőződését fejezte ki Irán tárgyalási szándékára.
Donald Trump hozzátette, hogy személy szerint azt kívánja, hogy Irán egy nagyszerű és virágzó ország legyen, amire esélye nyílik, akkor ha a tárgyalást választja, mert „a második lehetőség nagyon rossz lenne”.
Az amerikai elnök ismét leszögezte, hogyIrán nem rendelkezhet atomfegyverrel.
Eközben csütörtök este az orosz diplomáciai tárca közölte:
„A Párizsban tartózkodó amerikai külügyminiszter tájékoztatott azokról a tárgyalásokról, amelyeket ő és Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott folytatott Ukrajna, Franciaország és számos más európai ország képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy ezekre a kapcsolatokra a Washington és Moszkva közötti konzultációk tematikájának keretében került sor, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steven Whitkoff közelmúltbeli szentpétervári megbeszélését is” – áll a közleményben.
A moszkvai tájékoztatás szerint
Az orosz diplomáciai tárca szerint a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy fenntartja az operatív kommunikációt, „egyebek között az amerikaiak és az európaiak által az ukrán féllel jövő hétre tervezett találkozók fényében”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak arról beszélt: Oroszország azt várja, hogy az európaiak és az ukránok kinyilvánítsák szándékukat az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, ám Európa „a háború folytatására orientálódik”.
Peszkov szerint
Elismerte, hogy a tárgyalások nehezen zajlanak.
„Az Egyesült Államok továbbra is ebben a mederben dolgozik az európaiakkal és az ukránokkal. Ezt követően, természetesen, elvárnánk, hogy az európaiak és az ukránok megmutassák, hogy a békés rendezés felé orientálódnak.”
Peszkov úgy vélekedett, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői a „hajlandóak koalíciójával” tervezett párizsi találkozón megvitatják az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségeit.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján
Rámutatott, hogy erőfeszítései ellenére Franciaország és Nagy-Britannia „nem tudja elérni az egységes támogatást” az elképzeléshez, a „koalíció” legtöbb tagja kételkedik a katonai beavatkozás realitásában az Egyesült Államok támogatása nélkül.
„Washington a nyilatkozatokból ítélve továbbra sem készül arra, hogy belekeveredjen egy ilyen kalandba” – nyilatkozott.
Zaharova szerint Európa az Ukrajnának nyújtandó következő fegyverszállítási segélyről folytatott tárgyalások során Washington „növekvő távolságtartását” tapasztalja, miközben az Egyesült Királyság és Németország aktívan demonstrálja részvételét ebben a folyamatban.
Arra figyelmeztetett, hogy
„Mivel a Bundeswehr katonáinak közvetlen közreműködése nélkül lehetetlen ezeknek a szárnyasrakétáknak a harci bevetése, a velük bármely orosz létesítmény, létfontosságú közlekedési infrastruktúra elleni csapás – célpontként, ahogyan önök is észrevették, (Friedrich) Merz (leendő német kancellár) határozottan jelölte meg a Krími hidat -, (…) mindez Németország közvetlen részvételének fog minősülni a harci cselekményekben a kijevi rezsim oldalán, annak minden következményével Németországra nézve” – mondta Zaharova.
A szóvivő azt is hangoztatta, hogy
„A tények nyomására Zelenszkijnek el kellett bocsátania a szumi katonai közigazgatás vezetőjét, Volodimir Artyuhot. Valójában ezzel megerősítette az ellene felhozott vádakat” – mondta Zaharova.
Kifogásolta, hogy az ENSZ és a nemzetközi szervezetek nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki régióban elkövetett háborús bűnökről elkészült jelentésekre, amelyek olvasása „nem gyenge idegzetűeknek való”.
A külügyi szóvivő kitért az energetikai létesítmények elleni támadásokra március 18-án bejelentett harmincnapos moratórium ügyére.
Mint mondta,
A moratórium meghirdetése óta szerinte több mint nyolcvan ilyen támadás történt.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált.
Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy az elvileg szerdán lejárt moratórium ügyében Vlagyimir Putyin elnök egyelőre nem rendelkezett.
Közölte, hogy a tilalom sorsáról Oroszország egyelőre nem folytat nemzetközi egyeztetést, de az érdekelt országokat tájékoztatja az ukrán támadásokról. Marija Zaharova egyebek között kilátásba helyezte, hogy
Hangsúlyozta, hogy Oroszország határozottan elítéli a „kalózkodást”, és az észt haditengerészetnek adott felhatalmazás, hogy erőszakot alkalmazzon külföldi hajókkal szemben, túlmutat a nemzetközi jog keretein.
A szóvivő kijelentette, hogy
annak vezetőjét, Evgeniya Guțult pedig „nyilvánvalóan koholt ürüggyel” vették őrizetbe.
Mint fogalmazott, Oroszország „határozottan elítéli Moldova totalitárius módszereit Gagauziával szemben, és reagálásra szólítja fel a nemzetközi intézményeket.
Mindeközben
„Kaptunk információt arról, (amit gyanítottunk) hogy Kína fegyvereket szállít az Oroszországi Föderációnak. Egyelőre csak általános információnk van erről az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU) és a hírszerzéstől. Lőporról és tüzérségi fegyverekről van szó” – mondta az államfő.
Hozzátette, hogy Kijev értesülései szerint a kínaiak bizonyos fegyverek gyártásában is részt vesznek Oroszország területén.
Emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi megbeszélésükön azt ígérte neki: Kína nem fog fegyvert eladni vagy szállítani Oroszországnak.
Zelenszkij bejelentette, hogy pénteken újabb szankciókat vetnek ki „a Kreml propagandistáira és az Iszkander rakéták gyártóira”.
Állítása szerint
és nap mint nap ugyanannyi rakétát és drónt vet be, mint az „energetikai” tűzszünet előtt.
„Ez egy stratégia része. Csökkentették ugyan az energiainfrastruktúra elleni támadásaik számát, de más civil létesítményeket intenzívebben támadtak ugyanannyi drónnal és rakétával, mint korábban” – mondta. Egyúttal visszautasította azt az orosz állítást, miszerint Ukrajna támadta az orosz energiarendszert.
„Láttunk egy dokumentumot, amelyet az oroszok (Szergej Lavrov külügyminiszter ) küldtek az Egyesült Államoknak, és ebben szerepel ez az állítás, de nem felel meg a valóságnak, kitalálnak mindenfélét. Meglehetősen kreatívak ebben a tekintetben” – jegyezte meg Zelenszkij.
Amerikai-európai-ukrán tárgyalások zajlottak Párizsban
Európai és ukrán tisztségviselők csütörtökön Párizsban Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és Steve Witkoff különmegbízottal tárgyaltak, miután hetek óta háttérbe szorult Donald Trump amerikai elnök azon törekvése, hogy Moszkvával folytatott közvetlen tárgyalások révén vessen véget az ukrajnai háborúnak.
A francia Elysée-palota egyik, a CNN által idézett forrása szerint az ukrán és az amerikai tisztségviselők „kiváló eszmecserét” folytattak brit, francia és német kollégáikkal, a találkozók „nagyon erős stratégiai lehetőséget” biztosítottak.
Az Egyesült Államok által kidolgozott béketerv vázlata „biztató fogadtatásban részesült” a tárgyalásokon a külügyminisztérium közleménye szerint, amely azonban nem közölt részleteket a vázlatról.
A megbeszéléseket követően Rubio beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és ugyanezt a vázlatot ismertette – áll a közleményben.
„Trump elnök és az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen, és most minden félnek bemutatta egy tartós és időtálló béke körvonalait” – áll a közleményben.
Ukrajna és a három amerikai szövetséges hangsúlyozta, hogy közösen támogatják Trump erőfeszítéseit a háború gyors befejezésére az Elysée-forrás szerint.
Ukrajna európai szövetségesei számára a csúcstalálkozó lehetőséget kínált arra, hogy megismerjék a Trump-kormányzat gondolkodását az ukrajnai háborúról. A CNN szerint Kijev és szövetségesei aggódtak amiatt, hogy Trump és Witkoff szerintük a Kreml narratíváját ismételgetik, és a megbeszéléseket talán esélynek tekintették arra, hogy megzavarják és eloszlassák ezeket a felfogásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki nem volt jelen a párizsi tárgyalásokon – csütörtökön megismételte Witkoffal szembeni kritikáját, azzal vádolva őt, hogy „orosz narratívákat terjeszt” – írja a Reuters.
Jövő héten Londonban ugyanilyen formátumban további találkozókra kerül sor – tette hozzá a forrás. Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő nem kívánta megmondani, hogy Rubio részt vesz-e a megbeszéléseken.
Emmanuel Macron francia elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a csütörtöki megbeszélések „a diplomáciai mozgósítás napját” jelentik.
„Ma pozitív és konstruktív megbeszélést folytattunk arról, hogyan lehet elérni mind a tűzszünetet, mind az átfogó, tartós békét” – fogalmazott Macron.
Másutt Trump szintén csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok „még ezen a héten” „meghallgatja” Moszkvát az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatról.
„Ezen a héten fogjuk meghallgatni őket, tulajdonképpen nagyon hamar, és majd meglátjuk. De azt akarjuk, hogy ez véget érjen. Azt akarjuk, hogy a halál és az öldöklés véget érjen" – mondta az elnök az Ovális Irodában újságíróknak.
Trump hozzátette, hogy bár nem „nagy rajongója” Zelenszkijnek, nem teszi felelőssé az ukrán vezetőt a háborúért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Izrael jobboldali kormányának a héten számos kellemetlen gesztust kellett lenyelnie Donald Trump amerikai elnök részéről, de diplomatikusan csendben maradt.
Vlagyimir Megyinszkij elnöki tanácsadó vezeti majd az ukrajnai rendezésről csütörtökön Isztambulban tárgyaló orosz küldöttséget – közölte szerda késő este a Kreml.
Andrzej Duda lengyel elnök fogadta szerdán Varsóban George Simiont, miközben éles belpolitikai vitát váltott ki Lengyelországban az AUR vezetőjének és elnökjelöltjének szereplése Karol Nawrocki lengyel ellenzéki elnökjelölt előző napi kampánygyűlésén.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián.
Több mint 140 drónt és egy ballisztikus rakétát is bevetett ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg szerdára virradóra, egy ember meghalt, többen megsebesültek a támadás következtében.
Az Európai Bizottság nem adott kielégítő és hihető indoklást arra, hogy miért tagadta meg a koronavírus elleni vakcinák szerződéseiról szóló, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között váltott szöveges üzenetek nyilvánosságra hozatalát – közölte íté
Pakisztán kedden közölte, hogy továbbra is elkötelezett az Indiával kötött tűzszünet mellett, amelyről a múlt héten négy napig tartó harcok után állapodtak meg, de megfogadta, hogy teljes határozottsággal válaszol Újdelhi bármilyen jövőbeli agressziójára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!