Feladta az ukrán hadsereg a stratégiai fontosságú Vuhledart

Vége. Az ukrán hadsereg kivonult az oroszok által ostromlott Vuhledarból •  Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Vége. Az ukrán hadsereg kivonult az oroszok által ostromlott Vuhledarból

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Az ukrán erők kivonultak a Donyecki területen lévő Vuhledar városából – közölte a Horticja hadseregcsoport szerdán.

Hírösszefoglaló

2024. október 03., 08:292024. október 03., 08:29

„A felsőbb parancsnokság engedélyezte az ukrán egységek kivonását Vuhledarból a személyzet és a katonai felszerelés megmentése, valamint a további műveletekhez szükséges pozíció elfoglalása érdekében” – áll a közleményben.

Az ukrán 72. gépesített dandár közel két éve védi Vuhledart, amely kulcsfontosságú az ukrán védelem szempontjából a Donyecki terület déli részén. Az orosz erők a teljes körű invázió 2022-es kezdete óta próbálják elfoglalni a várost.

Vuhledar az elmúlt hetekben számos támadást állt ki, amikor az orosz erők megpróbálták bekeríteni a várost.

A helyi hatóságok megerősítették, hogy az orosz csapatok hétfőn behatoltak Vuhledarba, hozzátéve, hogy a harcok még tartanak.

Oroszország megpróbálta „minden áron” elfoglalni a várost, tartalékosokat küldött a város különböző részeinek támadására, ami kimerítette a védekező ukrán egységeket – közölte a hadsereg.

„Az ellenséges akciók következtében fennállt a veszélye annak, hogy a várost bekerítik” – tette hozzá a közlemény.

A frontváros a megszállt Donyecktől mintegy 50 kilométerre délnyugatra, a Zaporizzsjai területtel közös közigazgatási határtól pedig nagyjából 40 kilométerre keletre fekszik.

Vuhledar egy kulcsfontosságú kereszteződéstől északra fekszik, amely összeköti a Vodjane és Kosztantyinivka felé vezető O-0532-es utat, a Kurahove felé vezető kis aszfaltozott utat és a részben elfoglalt T-0509-es országutat Veljka Novoszilka felé.

„Ezért kulcsfontosságú logisztikai pont a Kurahove déli szárnyát védő ukrán erők számára” – mondta Federico Borsari, a Center for European Policy Analysis (CEPA) munkatársa a múlt hónapban a Kyiv Independentnek.

Vuhledar volt az utolsó megerősített város Veljka Novoszilka falu és a Donyecki terület teljes déli része előtt, amelyet Ukrajna ellenőriz.

A T-0509-es országút elfoglalt szakasza, amely Vuhledartól délre halad el, létfontosságú a nyugat felé előrenyomulni próbáló orosz erők számára.

Eközben az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) október 1-jén közzétett jelentése szerint

Oroszország Ukrajna elleni háborújában június 1. és augusztus 31. között legalább 589 ukrán civil halt meg és további 2685 sebesült meg.

Az áldozatok száma a nyáron 45 százalékkal nőtt az OHCHR tavaszi megfigyeléséhez képest – olvasható a jelentésben.

A nyár folyamán 324 férfi, 238 nő, 14 lány és 13 fiú vesztette életét, míg 1353 férfi, 1155 nő, 104 fiú és 73 lány sérült meg. Az OHCHR szerint 2024 júliusa volt a leghalálosabb a civilek számára Ukrajnában 2022 októbere óta.

Az OHCHR szerint a júliusi civil áldozatok magas számának fő oka az Oroszország által július 8-án Ukrajna-szerte található célpontok ellen indított több tucat rakétából álló nagyszabású, összehangolt támadás volt, amely 44 ember halálát okozta, és 196-an megsebesültek – jelentette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat.

Az orosz hadseregnek a keleti Donyecki terület feletti ellenőrzés megteremtésére irányuló erőfeszítései szintén sok civil áldozatot követeltek – tette hozzá az OHCHR.

Legalább 10 582 polgári személy vesztette életét és csaknem 20 000 megsebesült azóta, hogy 2022 februárjában Oroszország megkezdte Ukrajna teljes körű megszállását

– közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója (HRMMU) február 22-én.

A 10 582-es szám, amely 587 gyermeket is magában foglal, az ENSZ módszertana szerint ellenőrzött civil haláleseteket jelenti.

A közvetlenül a teljes körű háború kitörése utáni harcok halottainak és sebesültjeinek számát még nem sikerült teljes körűen megállapítani, és néhány olyan hely, ahol 2022 elején a legsúlyosabb harcok folytak, még mindig orosz megszállás alatt áll, ami lehetetlenné teszi a külső megfigyelők számára a vizsgálatot.

Felfüggesztik a büntetőeljárást Oroszországban a hadsereghez bevonuló vádlottak esetében
Felfüggesztik a büntetőeljárást Oroszországban azon vádlottak esetében, akik mozgósítás vagy a hadiállapot idején leszerződnek a hadsereghez, vagy akiket behívnak katonai szolgálatra.
Az erről szóló törvénymódosítások Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírásával szerdán jelentek meg a jogszabályok hivatalos közzétételére szolgáló honlapon. Korábban hasonló eljárásra csak az elítéltek voltak jogosultak.
A büntetőeljárás felfüggesztése mellett a megelőző intézkedéseket is megszüntetik.
Az orosz parlament alsóháza szeptember 24-én, a felsőház pedig egy nappal később fogadta el a vonatkozó módostásokat. Ezek egyik szerzője, Andrej Kartapolov, az Állami Duma (alsó kamara) védelmi bizottságának elnöke, kifejtette, hogy a „különleges hadműveleti övezetben” katonai szerződés keretében végzett feladatok teljesítésével a társadalmilag veszélyes cselekményt elkövető személy vezekelhet bűnéért.
Putyin elnök tavaly júniusban engedélyezte, hogy a büntetett előéletű állampolgárokat is besorozzák hadiállapot vagy mozgósítás idején. Ez nem vonatkozik azokra, akik különösen súlyos bűncselekményt követtek el, mint például a terrorizmus, a hazaárulás vagy a kémkedés.
A jogszabály megengedte az olyan személyek szerződtetését a hadseregbe, akik letöltötték büntetésüket vagy azt törölték, valamint az enyhe vagy közepes súlyosságú bűncselekmények elkövetőit, ha esetükben az előzetes nyomozást felfüggesztették.
2022 végétől mozgósítás keretében katonai szolgálatra behívhatók azok az orosz állampolgárok, akik nem töltötték le a rájuk bizonyos súlyos bűncselekményekért kiszabott büntetést, vagy nem kaptak az alól mentesítést. A hazaárulás, kémkedés, fegyveres lázadás és egyéb hasonló paragrafusok alapján elítéltek ebben az esetben sem esnek a szabályozás hatálya alá.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 18., péntek

Elutasította a Hamász terrorszervezet az izraeli fegyverszüneti javaslatot

A Hamász egy magas rangú Hamász-tisztségviselő szerint elutasította a hét elején benyújtott izraeli tűzszüneti javaslatot, és helyette egy „átfogó” javaslatot kért a háború befejezésére.

Elutasította a Hamász terrorszervezet az izraeli fegyverszüneti javaslatot
2025. április 18., péntek

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett

Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett
2025. április 18., péntek

Ketten meghaltak, amikor egy ámokfutó lövöldözni kezdett egy floridai egyetemen

Egy fiatal férfi csütörtökön két embert megölt, négy másikat pedig megsebesített a Floridai Állami Egyetemen, mielőtt a rendőrök lelőtték és kórházba szállították – közölték a hatóságok.

Ketten meghaltak, amikor egy ámokfutó lövöldözni kezdett egy floridai egyetemen
2025. április 17., csütörtök

Megérkeztek Rómába a harangok, Ferenc pápa üzent a híveknek

Az egyházat és az emberiséget térfélválasztásra szólított fel a félelemmel és igazságtalansággal teli világban Ferenc pápa nagycsütörtöki homíliájában, amelyet a Szent Péter-bazilikában bemutatott krizmaszentelő misén olvastak fel.

Megérkeztek Rómába a harangok, Ferenc pápa üzent a híveknek
2025. április 17., csütörtök

Kijev: az orosz hadsereg rakétákat és drónokat vetett be, többen meghaltak, sokan megsebesültek

Tömeges dróncsapás érte Dnyiprót, a délkelet-ukrajnai Dnyipropetrovszki terület székhelyét, miközben az északkelet-ukrajnai Harkiv térségét kombinált támadás sújtotta, a dél-ukrajnai Herszon megyét pedig az orosz tüzérség lőtte csütörtökre virradóra.

Kijev: az orosz hadsereg rakétákat és drónokat vetett be, többen meghaltak, sokan megsebesültek
2025. április 17., csütörtök

Izrael a háború után sem vonul ki a frissen kialakított gázai biztonsági zónákból

Izrael védelmi minisztere kijelentette, hogy az izraeli csapatok a háború befejezése után is a Gázai övezet jelentős területeinek elfoglalásával létrehozott úgynevezett biztonsági zónákban maradnak.

Izrael a háború után sem vonul ki a frissen kialakított gázai biztonsági zónákból
2025. április 17., csütörtök

„Katonai tanácsadókat” küldhet az EU Ukrajnába, közel lehet a Washington és Kijev közötti ásványianyag-megállapodás

Az Európai Unió fontolgatja, hogy „katonai tanácsadókat” küldjön Ukrajnába, hogy megszervezzék az ukrán hadsereg kiképzését – közölte Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője szerdán egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

„Katonai tanácsadókat” küldhet az EU Ukrajnába, közel lehet a Washington és Kijev közötti ásványianyag-megállapodás
2025. április 16., szerda

Szabadon engedték a Párizsban letartóztatott Pál Fülöp herceget

A párizsi ítélőtábla döntése nyomán szerdán szabadon engedték a francia fővárosban múlt héten letartóztatott Pál Fülöp herceget, akinek a kiadását kérik a román hatóságok – számolt be az AFP.

Szabadon engedték a Párizsban letartóztatott Pál Fülöp herceget
2025. április 16., szerda

A nemzeti összetartozás napja alkalmából ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok

Ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Rákóczi Szövetség támogatásával.

A nemzeti összetartozás napja alkalmából ismét útra kelnek a Kárpát-medencei magyar diákok
2025. április 16., szerda

Fico az EU-s „ellenjavallat” dacára is elmegy Moszkvába, és felrója a romániai és franciaországi elnökválasztási botrányt

Robert Fico szlovák miniszterelnök az X-oldalán bejelentette: annak ellenére is részt vesz a május 9-i moszkvai orosz katonai ünnepségeken, hogy Kaja Kallas, az EU főképviselője felszólította az uniós tagállami vezetőket: ne vegyenek részt az eseményen.

Fico az EU-s „ellenjavallat” dacára is elmegy Moszkvába, és felrója a romániai és franciaországi elnökválasztási botrányt