Közel egymillió bevándorlónak adtak állampolgárságot 2016-ban az Európai Unió tagországai, 18 százalékkal többnek, mint egy évvel korábban - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) hétfőn közzétett jelentéséből.
2018. április 09., 15:492018. április 09., 15:49
A vizsgált időszakban az újonnan állampolgárrá vált személyek 88 százaléka nem uniós országból érkezett. A honosítottak legnagyobb csoportját a marokkóiak (101 300) alkották. Őket az albánok (67 500), az indiaiak (41 700), a pakisztániak (32 900), a törökök (32 800), a románok (29 700) és az ukránok követték (24 000).
Az új állampolgárok 32,5 százaléka Európából, 29,6 százaléka Afrikából, 20,9 százaléka Ázsiából, 15,2 százaléka pedig Észak- és Dél-Amerikából érkezett. A tagállamok közül Olaszország adta meg a legtöbb állampolgárságot, 202 ezret, főként albánoknak és marokkóiaknak. Spanyolország is nagyvonalúnak számított, ahol 151 ezren tehették le az állampolgársági esküt, ez a marokkóiak és a bolíviaiak körében volt a legnépszerűbb. Ezt követte Nagy-Britannia (149 ezer), Franciaország (119 ezer) és Németország (113 ezer). Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy tavalyelőtt ez az öt ország adta az új uniós állampolgárságok csaknem háromnegyedét.
Az adott országban élő külföldiek számához viszonyítva a legtöbb embernek Horvátországban és Svédországban adtak újonnan állampolgárságot, száz külföldi lakosra előbbiben 9,7, utóbbiban 7,9 jutott. A skála ellentétes végén Ausztria, Lettország és Szlovákia található (0,7).
Nukleáris csapás lehetőségét lebegtette meg Oroszország: az orosz nukleáris doktrína módosításait kidolgozták és szükség szerint ültetik gyakorlatba – közölte kedden a Kreml.
Josep Borrell, az európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn úgy vélekedett: Vlagyimir Putyin orosz elnök nem áll készen a tárgyalásra, hanem „el akarja mérgesíteni” a háborút.
Kifosztották az ENSZ Gázai övezetbe belépő segélykonvoját, amelynek 109 teherautójából 98-nak a rakományát elvesztettek az erőszakos akció következtében – közölte hétfőn az ENSZ palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA).
Fordulópont lehet az ukrajnai háborúban Joe Biden amerikai elnök döntése, hogy az ukrán haderő Oroszország területén belüli célpontok ellen is felhasználhatja az ATACMS amerikai rakétarendszereket – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
Joe Biden amerikai elnök döntése, amivel lehetővé tette Kijev számára, hogy mélységi csapásmérésre alkalmas amerikai rakétákat használjon Oroszország területén, ellehetetleníti a béketrágyalásokat – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Útblokáddal tiltakoznak a gazdák Franciaországban az ellen, hogy az Európai Bizottság az év végéig szabadkereskedelmi megállapodást kötne az Argentínát és Brazíliát is magába foglaló Dél-amerikai Közös Piac nevű kereskedelmi szervezettel.
Román embercsempész bukott le vasárnap éjfél táján a Magyarország déli határához közeli Öttömösön, hat közel-keleti migránst szállított. A magyar rendőrség naponta őrizetbe vesz illegális bevándorlókat szállító embercsempészeket.
Tizenegy ember meghalt, köztük két gyermek, az Ukrajna északkeleti részén fekvő Szumiban egy lakóházat érő orosz rakétatámadásban – közölték hétfőn ukrán tisztségviselők.
Hírlapi kacsa, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő és az amerikai elnökválasztáson győztes Donald Trump telefonon beszélt egymással – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Harmadik világháborúhoz vezethet, mivel eszkalálja az ukrajnai konfliktust Washington döntése, miszerint engedélyezi Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú amerikai rakétákkal mélyen Oroszországba csapjon – reagáltak magas rangú orosz törv&eacu
szóljon hozzá!